Online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgált az NMHH
Fél perc alatt megközelítőleg 51.700 internetes weboldalt nyitnak meg a felhasználók Magyarországon számítógépen vagy laptopon. Ugyanezen idő leforgása alatt azonban ötször több, közel 268.000 kontaktus történik mobiltelefonon és tableten, ami egy átlagos napon 766 millió kattintást, oldalletöltést jelent. Milyen eszközökön böngészünk a legtöbbet, a mobiltelefonos applikációk népszerűek-e, illetve mennyi időt fordítunk az online hírfogyasztásra vagy éppen a közösségi médiára? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.
Az NMHH elemzése egy különleges, újításnak számító mobilpaneles mérési adatokon alapul, amit a Gemius április első napjaitól kezdve publikált. Az ezer főt meghaladó mobilpanel minden résztvevője egy, a kutatók által ingyenesen biztosított csúcskategóriás, a mérés érdekében módosított okostelefont használt, melyen keresztül – a személyes adatok védelmét figyelembe véve – rögzítették a legfontosabb internethasználati szokásokat, különös tekintettel az eddig nem mért telefonos alkalmazásokra, applikációkra.
A kutatásból kiderült a mobiltelefonok népszerűségének abszolút fölénye a számítógépek, illetve laptopok felett, hiszen ez utóbbiakat a 15 és 90 év közé eső internetező magyar lakosság (közel 6,6 millió ember) 39 százaléka, míg a mobiltelefonokat több mint duplája, 84 százaléka használta 2023. április 1–10. között egy átlagos napon. A 15–39 éves korosztályban kilencszer többen vannak azok, akik csak a mobiljukon keresztül neteznek, mint akik csak számítógépet vagy laptopot használnak. A 40–49 évesek esetében ez az arány már csak közel négyszeres a telefont használók javára, míg az idősebb korosztályokban szinte megegyeznek az értékek.
Hatalmas különbség rajzolódik ki ugyanakkor a PC-n internetezők körében a magyar, illetve a külföldi weboldalak népszerűségét illetően: a google.hu, a facebook.com és a youtube.com napi elérési értéke mind a külföldi, mind a magyar weboldalak többszörösét mutatja. A vizsgált időszak egy átlagos napján az internetezők 28,1 százalékánál felbukkan a listavezető Google keresője és funkciói 16 perc időtartamban, s szinte minden ötödik magyar (17,2 százalék) a facebook.com-ot is megnyitja. Ezzel szemben a magyar weblapok együttesen is a PC-n internetezők csupán 29,1 százalékát érik el. A leglátogatottabb hazai oldal április 4-én a gov.hu (kormányzati gyűjtőportál) volt a maga 6 százalékos elérési értékével, majd utána az index.hu, illetve az origo.hu következett, melyeket a magyarok 4,4 és 3,5 százaléka látogatta. A három weblapon töltött átlagos napi idő is rövidebb, mint a Google keresője és egyéb funkciói esetében, hiszen az Indexen nem egészen negyedórát, a másik két oldalon pedig kevesebb, mint tíz percet időznek az érdeklődők.
A mobiltelefonon történő netezési trendek eltérő képet mutatnak a fentiekhez képest: míg a vizsgált külföldi weboldalakat a magyarok 44,4 százaléka nyitotta meg egy átlagos napon, addig a magyar oldalakat több mint 62 százaléka – amennyiben az applikáción keresztül történő eléréseket nem vesszük figyelembe. Ezen felül telefonon a böngészés ideje hosszabb volt tíz perccel. A Google, illetve a Facebook oldalait szinte ugyanannyian látogatták mobilon, mint PC-n, a Blikk, az Origo és az Index oldalait pedig közel háromszor annyian tekintették meg telefonról.
Az egyik legnépszerűbb netezési forma a közösségi média. Az internetezők háromnegyede (76,6 százalék) nyit meg valamilyen social media weboldalt vagy applikációt nap mint nap, és több mint két órát szán erre a tevékenységre. Az NMHH értékeléséből kitűnik, hogy amíg naponta egy órát pörgetjük a Facebookot, addig negyedórát sem fordítunk általában arra, hogy valamilyen híroldalon vagy ezen oldalak applikációin keresztül tájékozódjunk.
Kapcsolódó cikkek
- Elkészült az éves INHOPE-jelentés
- Pontosabb kép a gyermekek digitális életéről
- Az online platformokról elérhető tudás összegzésére törekszik az NMHH új honlapja
- NMHH: kevesebb szolgáltatáskiesést hozhat a távközlésbe a mesterséges intelligencia
- AZ NMHH-kutatásából kiderült, hogyan változott az üzleti távközlési piac
- Médiatudatosság és gyermekvédelem: médiakonferencia az NMHH szakembereivel Szombathelyen
- Nem törődünk eléggé online adataink védelmével
- Az NMHH-kutatásából kiderült, hogy hol és hogyan hallgatunk rádiót
- Médiatanács: számos filmet helytelen korhatár kategóriába sorolt a Disney+
- Jelentős változások történtek a mobilszolgáltatók díjcsomagkínálatában
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hogyan működnek a hírgyűjtő oldalak?
A technológia fejlődésével napról napra egyre könnyebb hozzájutni a napi híradagunkhoz, de nem volt ez mindig így. Az emberek korábban is kíváncsian álltak hozzá a körülöttük történt eseményekhez, az internet elterjedésével pedig gyakorlatilag már semmi nem szab határt a híréhségnek. Régen a nyomtatott sajtó szolgált arra, hogy az információkat széles körben megismertesse, ma pedig elég néhány kattintás és máris elénk tárul a világ.
Az Audi Development Camp idén nyáron is várja a jövő mérnökeit a Széchenyi István Egyetemen
A győri Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös szervezésű Audi Development Camp elnevezésű nyári képzése idén augusztusban is várja a szakmai fejlődésre és kihívásokra vágyó mérnök- és közgazdászhallgatókat. Az egyhetes, angol nyelvű programon a magyar és nemzetközi fiatalokból álló csapatoknak ezúttal egy elektromos hajtáslánccal kapcsolatos projektfeladatot kell megoldaniuk.
A DA Drive Analyzer előre jelezni a meghajtó meghibásodásából eredő adatokat fenyegető veszélyeket
A vadonatúj AI-alapú lemezhiba-előrejelző szoftver, a DA Drive Analyzer 2.0 már elérhető az ADM App Centralban, és az ASUSTOR NAS-sal együtt használható, hogy előre jelezze, mikor fog meghibásodni egy meghajtó, így elég időt biztosítva, hogy intézkedni tudj az adatok védelméről.
K&H: négy lépésben a planetáris szuperintelligencia felé
Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik. Ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá ‒ hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle mi, emberek – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.