Az optimális szervezet: vállalati struktúrák az új Európában
A kutatás szerint a csatlakozás hatására néhány cég az elmúlt hónapokban felhagyott a keleti és a nyugati piacok közti korábbi megkülönböztetéssel, a vállalatok többsége azonban habozik megtenni a végső lépést, és vonakodik hozzáigazítani szervezeti felépítését Európa új geopolitikai realitásához. Ezért várhatóan továbbra is fennmaradnak a korábbi közép-kelet-európai regionális szervezetek.
„Néhány éven belül a nemzetközi cégek nem fognak többé különbséget tenni a fejlett Nyugat-Európa és a feltörekvőben lévő európai országok között. Ez lehetőségeket és kockázatokat egyaránt tartogat a magyar cégek számára, amelyeknek ki kell vívniuk helyüket az európai üzleti struktúrában. Ez fogja meghatározni, hogy a jövőben Magyarország milyen szerepet fog játszani - termelési központ, kelet felé nyíló kapu vagy szolgáltatóközpont válik belőle.” - mondta Delia Meth-Cohn, az Economist Corporate Network vezető szaktanácsadója.
A kutatás további főbb következtetései a következők:
Igen kevés nemzetközi vállalat hajlandó arra, hogy gyökeresen átalakítsa felépítését, és a 2004. május 1-jével bekövetkezett EU-bővítés hatására összevonja nyugat- és kelet-európai tevékenységeinek irányítását. A felmérésünkben szereplő 61 multinacionális cégből csak öt ruházza át az új tagországokkal kapcsolatos felelősséget a korábbi nyugat-európai vagy uniós régióra.
A legtöbb vállalat arra számít, hogy a következő három év során, vagy legkésőbb az euró 2009-2010 körül várt bevezetésekor az új uniós országokban folytatott tevékenységeit egy kibővített EU-régió felügyelete alá helyezi. Közép-Európát valószínűleg külön országcsoportként, vagy pedig Ausztriával és Svájccal együttesen kezelik. A vállalatok túlnyomó többsége vonakodik attól, hogy az új tagállamokat Németországgal helyezze egy csoportba.
A felmérésben résztvevő cégek közül kettő odáig merészkedett, hogy az elmúlt hónapokban új közép-kelet-európai régiót alakított ki, miután azt tapasztalta, hogy a helyi autonómia hiánya károsan hat az értékesítés bővítésére. Bár számos vállalat elhalasztja a teljes integrációt, egyre többen keresnek a közép-kelet-európai régión belül alkalmasabb struktúrákat, és különböző országcsoportok kialakításával próbálnak igazodni a régió megnövekedett területéhez és az egyes országok közti fokozott különbségekhez; emellett nem elhanyagolható szempont a költségek racionalizálása.
A közép-európai piacokon egyes vállalatok átmeneti struktúrákkal kísérleteznek, amelyek nem gátolják a növekedést, de felkészítik a régió szervezeteit a Nyugat-Európába való integrálódásra és az azzal járó nagyobb centralizációra, fokozott árnyomásra és szigorúbb vállalati előírásokra.
E kísérletek azt az elterjedt véleményt tükrözik, hogy a közép-európai térség bizonyos értelemben köztes állapotban van. Országai a legtöbb ágazatban már nem tekinthetők feljövőben lévő piacoknak, amelyekre a magas növekedés és a piaci részesedés gyors változása a jellemző, és ahol komoly beruházásokra van szükség a kínálkozó lehetőségek kiaknázásához. Másrészt viszont nem is kiforrott piacok, mivel még jelentős növekedésre van kilátás, és a piac fejlesztése más stratégiákat igényel, mint Nyugat-Európában.
Az új uniós tagok piacának átalakulása leginkább a fogyasztási cikkek terén előrehaladott. Rendkívül erős a verseny, nagy az árakra nehezedő nyomás, és a kialakult piaci részesedési arányokban csak apróbb eltolódások figyelhetők meg. Mint Nyugat-Európában, itt is a nagy áruházláncok a legjelentősebb vevők; fő versenytársaik ugyanazok a nemzetközi cégek, mint más országokban, és a fogyasztók viselkedése igen gyorsan kezd hasonlítani a német lakosságéra. Ez indokolja, hogy az ágazatban több vállalat még a bővítés előtt nyugat-európai részlegébe integrálta az új tagállamokban folytatott tevékenységét.
Azonban a vállalatok többsége szerint Közép-Európában még a fogyasztási cikkek piacát sem célszerű kiforrottként kezelni, mert a nyugati módszerek alkalmazása veszélyeztetné növekedési lehetőségeiket, és hátrányba hozná őket a konkurenciához képest. A fogyasztói bázis igencsak szűk. És bár a nyugati életformát követő fogyasztók piaca lassan telítődik, a lakosság többi részénél hatalmas növekedési lehetőségek vannak, különösen vidéken. Azonban ezeknek a fogyasztóknak a meghódításához fel kell venni a versenyt az olcsó helyi termékekkel, ami kissé más stratégiát igényel, mint egy kiforrott piac esetében.
Az ágazattól függetlenül egyre több vállalat különíti el a vezetés szintjén Közép-Európát és az Orosz Föderációt (a FÁK-országokkal együtt); sokan közülük arra számítanak, hogy Oroszország önállóbbá válik, és néhány éven belül közvetlenül az európai vagy EMEA-központ alá tartozik majd.
A vállalatoknak mintegy fele Délkelet-Európát valamilyen szinten külön országcsoportnak tekinti, de itt mérete miatt a román piac egyre inkább kiválik a többi közül. Románia, Bulgária és Horvátország 2007-2008 körüli csatlakozásakor átkerülhet a vállalatok nyugat-európai régióin belüli közép-európai országcsoportokba. A másik lehetőség, amellyel már több vállalat élt, a délkelet-európai piacok Olaszországból vagy Görögországból történő irányítása.
Kapcsolódó cikkek
- Az EU vizsgálja a filmstúdiók Blu-ray/HD DVD szerződéseit
- 122 millió európai az interneten
- Növekvő net-populáció egész Európában
- EU, Lisszabon és a nemzeti akcióprogram
- Az európai uniós háztartások felében van internet
- Európa visszanyerte első helyét a befektetések terén
- Az EU biztos szerint több technológiai beruházásra van szükség
- Digitális verseny Kelet-Európában - Magyarország a harmadik
- India egyik befektetési célpontja Kelet-Európa
- Egyre több spam érkezik Európából
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Jön az év legnagyobb innovációs és startup fesztiválja
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.
Teljes mértékben napenergiával működtethető a Lenovo üllői gyárának innovációs központja
Új, a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) innovációkat ellátó napelemeket telepített a Lenovo üllői gyártóüzeme. A vállalat 2023 októberében átadott létesítményében működő globális innovációs központja ezáltal azt is biztosítja, hogy az ügyfelek 100%-ban napenergiával tesztelhessék a HPC-munkaterhelést.