NMHH-kutatás: jelentősen változott a nyomtatott lapok olvasóközönsége
A nyomtatott lapok jelentősége a tájékozódás piacán évről évre csökken – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából. A jelentés szerint a printhetilapok vesztették el legnagyobb mértékben az olvasóikat, mivel ezen a területen a fogyasztás 25,2 százalékos visszaesését regisztrálták. A havonta vagy időszakosan megjelenő periodikák keresettségében 23,5 százalékos, míg a napilapoknál 5,7 százalékos visszaesés volt tapasztalható.
A legkeresettebb nyomtatott napilapok között élen jár a Blikk, amelyet 2022-ben 48 192 példányban nyomtattak, és a Kisalföld, amelyet 31 090 példányban jelentettek meg. Ami a nyomtatott lappéldány olvasottságát illeti, a napilapok vonatkozásában a listát toronymagasan a Blikk, a Bors és a Nemzeti Sport vezeti, mi több, a Blikknél a recent olvasók száma (ez az érték a legutóbbi számra jutó olvasókat mutatja) a félmillió főt is meghaladja. Mindhárom lapot legalább 200 ezer fő veszi kézbe naponta.
A kutatás szerint míg egy átlagos hetilapot 2021-ben még közel 52 700 példányban jelentettek meg, addig 2022-ben már csak 39 400 példányban nyomtattak. A korábbi években publikált legolvasottabb hetilap, a Nők Lapja vonatkozásában ugyan ezúttal nem közölt auditált adatokat a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szervezetet (MATESZ), de a Kiskegyed (121 663 példány) és a Színes RTV (111 031 példány) 2022-ben is meghaladta a százezres példányszámot.
A hetilapok közül a Szuperinfó bizonyult a legolvasottabbnak, megjelenésenként 1,35 millióan vették a kezükbe 2022-ben, míg a havonta vagy ritkábban megjelenő nyomtatott sajtótermékek közül az ingyenes Patika Magazin volt a legnépszerűbb.
A print- és online felülettel is rendelkező napilapok közül a Blikk oldalának a legmagasabb a látogatottsága: 961 ezer embert ért el napi szinten 2022-ben. A bors.hu (Bors) látogatottsága is nőtt (294 ezerről 461 ezer főre egy év alatt), míg a harmadik leglátogatottabb weboldal, a nemzetisport.hu (Nemzeti Sport) átlagos napi felhasználóinak száma valamelyest csökkent (247 ezerről 211 ezer főre).
A 2021-es forgalmi adatokhoz képest az átlagos heti felhasználószám közel százezerrel nőtt a Nők Lapja, kétszázezerrel a 168 Óra, a Mandiner és a Ripost, illetve háromszázezerrel a Story weboldala esetében 2022-ben. A Ripost.hu (Ripost7) és a Hvg.hu (HVG) kiemelkedik a vizsgált oldalak közül, hiszen előbbit 1,73, utóbbit pedig több mint 1,37 millió ember kereste fel hetente, bár a két listavezető internetes lap helyet cserélt 2021-hez viszonyítva.
A kutatásban azok a nyomtatott sajtótermékek szerepelnek, amelyek vagy a MATESZ vagy a Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK) vagy az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) adatbázisában megtalálhatók.
Nyitókép: Freepik
Kapcsolódó cikkek
- Mást bántani nem menő címmel jelent meg az NMHH új kiadványa
- Pályázati támogatásokról is döntött a Médiatanács
- NMHH-kutatás: Így alakultak át a tévénézési szokások az elmúlt huszonöt évben
- 2023-ban is súlyos probléma a felnőttek intim képeivel való visszaélés
- Mobilpiaci jelentés: dinamikusan bővül a forgalmazott adatmennyiség
- A digitalizáció csak lassan érvényesül a könyvpiacon
- AdvenTippek az NMHH Facebook-oldalán
- Médiatanács: hatósági eljárások indultak az RTL médiaszolgáltatója ellen
- Karácsonyi levél- és csomagfeladás: ezekre figyeljünk
- Kezeljük fenntartással a személyre szabott hirdetéseket
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
GKID-Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/I
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.