Kezeljük fenntartással a személyre szabott hirdetéseket
Az algoritmikus ajánlások mára egyet jelentenek a platformhasználattal: a személyre szabott tartalmak és hirdetések éppen annyira velejáró elemei online jelenlétünknek, mint a csevegés a barátokkal vagy a posztolás az éppen aktuális utazásunkról. Az ilyen ajánlórendszerek ugyanakkor közel sem hibátlanok. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), az online platformok magyarországi digitális szolgáltatási koordinátoraként úgy véli, hogy az uniós szabályozás mellett a felhasználói tudatosság is elengedhetetlen ahhoz, hogy ne vesszünk el az ajánlórendszerek útvesztőjében.
A Google-keresés „mágikus” módon eltalálja, hogy milyen típusú városi biciklit szeretnék venni munkába járáshoz. A YouTube „véletlenszerűen” újabb meséket kínál, miközben az altatás fáradságos feladatát végezzük. Az ajánlórendszerek ma már mindennapjaink részei, de érdemes ezeket fenntartásokkal kezelni ahelyett, hogy átadnánk magunkat az ajánlatok sodrásának.
Miért jelent problémát?
Az algoritmikus torzítás lehetséges káros következménye lehet például, amikor egy HR-csoport által használt önéletrajzszűrő algoritmus egy idő után szisztematikusan kiveszi a női jelentkezőket. Egy másik probléma a véleménybuborékok kialakulása, amikor az algoritmusok az adataink alapján eleve feltételezik, mi érdekel(het) minket, és utána csak néhány, specifikus témakört ajánlanak ki nekünk. Ez persze nem minden esetben káros; például egy önkéntes kutyamentőcsoportnak kifejezetten hasznos lehet, hogy az algoritmus elveszett ebekről szóló posztokat ajánl, ugyanakkor a politikai és előítéleteken alapuló véleménybuborékok különösen károsak nemcsak az egyén, hanem a társadalmi diskurzus és a nyilvános vita egészére nézve is.
Hogyan segíthet a szabályozás?
A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA), amely alapjaiban változtatja meg a platformok működését és átláthatóságát az Európai Unió területén, lehetőséget teremt arra, hogy „opt-outoljunk”, azaz lemondjunk a testreszabott algoritmusok által ajánlott tartalmakról a platformokon – így a Facebookon vagy akár a TikTokon is, illetve megköveteli a platformoktól, hogy tegyék átláthatóvá, hogy mely adataink alapján alakítják ki számunkra a használati felületet. Ezekről részletesen egy korábbi közleményünkben számoltunk be.
Mit tehet még az egyszeri felhasználó?
Lássuk be, nagyon jó dolog, amikor a kereső vagy egy közösségi oldal javaslatot tesz egy-egy termékre, de legyünk vele tisztában, hogy nem az összes jó lehetőséget kínálja fel, hanem azokat, amikért valaki fizetett, hogy megjelenítse nekünk. Mielőtt fontos döntéseket hoznánk meg, érdemes más keresőben, más szolgáltatásban is szétnéznünk.
Az ajánlórendszerek azokon az adatokon alapulnak, amiket a múltban tettünk, amilyen könyveket olvastunk, amilyen zenéket hallgattunk stb. Próbálnak meg- és kiismerni bennünket, és ezek alapján kiszolgálni az igényeinket, amivel azonban csökkentik az új dolgok megismerésének esélyét. A hírfogyasztásban például más emberek véleményének megismerésének, de akár új hobbik felfedezésének is gátat szabhat.
Időnként próbáljunk ki másik szolgáltatást, nézzük meg annak választékát, keressünk egy másik böngészőben. Ha ajánlatot kaptunk egy termékre, vessük össze az árát más oldalak kínálatával. Ha olvasunk egy meglepő hírt, akkor nézzük meg, más weblapokon mit írnak róla.
Kapcsolódó cikkek
- Mást bántani nem menő címmel jelent meg az NMHH új kiadványa
- Gyermekjogok világnapja: Az Internet Hotline a digitális gyermekjogokért dolgozik
- Figyelemfelhívó plakátokon biztatják segítségkérésre a gyermekeket
- Black Friday és karácsony – mire figyeljünk az online vásárlásnál?
- Az NMHH kiadta az idei Médiapiaci Jelentését
- Újabb eljárást indít a Médiatanács a Rádió 1 szolgáltatójával szemben
- Hazánkban is egyre elterjedtebb csalási módszer a phone number spoofing
- Digitalizáció a nyelvtanulásban: a tanári jelenlét még mindig elengedhetetlen a sikerhez
- Tízből négy magyar az online filmekkel és sorozatokkal kapcsolódik ki
- Lejárt a felkészülési idő, ideje megfelelni a DSA-nak
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hogyan működnek a hírgyűjtő oldalak?
A technológia fejlődésével napról napra egyre könnyebb hozzájutni a napi híradagunkhoz, de nem volt ez mindig így. Az emberek korábban is kíváncsian álltak hozzá a körülöttük történt eseményekhez, az internet elterjedésével pedig gyakorlatilag már semmi nem szab határt a híréhségnek. Régen a nyomtatott sajtó szolgált arra, hogy az információkat széles körben megismertesse, ma pedig elég néhány kattintás és máris elénk tárul a világ.
Az Audi Development Camp idén nyáron is várja a jövő mérnökeit a Széchenyi István Egyetemen
A győri Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös szervezésű Audi Development Camp elnevezésű nyári képzése idén augusztusban is várja a szakmai fejlődésre és kihívásokra vágyó mérnök- és közgazdászhallgatókat. Az egyhetes, angol nyelvű programon a magyar és nemzetközi fiatalokból álló csapatoknak ezúttal egy elektromos hajtáslánccal kapcsolatos projektfeladatot kell megoldaniuk.
A DA Drive Analyzer előre jelezni a meghajtó meghibásodásából eredő adatokat fenyegető veszélyeket
A vadonatúj AI-alapú lemezhiba-előrejelző szoftver, a DA Drive Analyzer 2.0 már elérhető az ADM App Centralban, és az ASUSTOR NAS-sal együtt használható, hogy előre jelezze, mikor fog meghibásodni egy meghajtó, így elég időt biztosítva, hogy intézkedni tudj az adatok védelméről.
K&H: négy lépésben a planetáris szuperintelligencia felé
Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik. Ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá ‒ hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle mi, emberek – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Telefonunk biztonsága a személyes biztonságunk
Az okostelefonok óriási segítséget jelentenek a hétköznapokban, és a munkától kezdve a szórakozáson át a pénzügyekig mindent intézhetünk rajtuk. Ezzel együtt azonban komoly veszélynek is kitehetjük magunkat – már ha nem figyelünk arra, hogy óvjuk a személyes adatainkat, és illetéktelenek ne férhessenek hozzá készülékünkhöz. Az alábbiak figyelembevételével nemcsak eszközünktől, hanem személyes adatainktól is távol tarthatunk másokat.