A Telefonica profitja csökkent az I. negyedévben
A Telefonica spanyol távközlési óriásvállalat profitja 1,9 százalékkal csökkent az első negyedévben, részben működési költségeinek emelkedése miatt.
A brit székhelyű Vodafone után a piaci értéke alapján második legnagyobb európai távközlési cég adózott eredménye 1,62 milliárd euróra mérséklődött a márciussal zárult három hónapban az egy évvel korábbi 1,66 milliárd euróról. A szakértők 1,72 milliárd euró profitra számítottak.
A működési költségek 13 százalékkal 10,18 milliárd euróra nőttek, és hasonló mértékben emelkedtek a személyi kiadások is.
A távközlési vállalat bevétele 11 százalékkal 15,44 milliárd euróra bővült. Ez minimálisan elmaradt a szakértői várakozásoktól. A cég spanyolországi egysége a legjelentősebb az eladásokat tekintve. Itt a bevétel 5,6 százalékkal csökkent. Ezt ellensúlyozta ugyanakkor, hogy a Telefonica latin-amerikai divíziójában 26 százalékkal nőttek az eladások.
Kapcsolódó cikkek
- Bővíti gyárát Tatabányán az osztrák BECOM GmhH
- Az OTE és a Deutsche Telekom ajánlatot tesz a Romtelecom részvényeinek megvásárlására
- E-Care Solutions Kft.: stratégiai szövetség az indiai CanvasM-mel
- Az Apple vált a világ legértékesebb márkájává
- Több ezer munkahelyet teremthet a Huawei Pécsen
- A Deutsche Telekom profitja 37 százalékkal esett
- Magyar Telekom: kisebb nyereség és bevétel az első negyedévben
- Magyar Telekom: 2011 az építkezés, nem a profit maximalizálás ideje
- Magyar Telekom: a gazdasági növekedés a távközlési piacot is élénkíti
- Növelte negyedéves nyereségét az Infineon
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Jövőbe mutató megoldások a 10. Smart Factory ConnAction konferencián
Az ipar 4.0 koncepciója több mint egy évtizede tartja izgalomban a termelővállalatokat. Ez idő alatt az ipari termelés digitalizálása és automatizálása, valamint az okos gyártás és az innovatív technológiák használata az egyik legnépszerűbb témává vált, amely még a mindennapi beszélgetésekben is megjelenik.
Globális jelentőségű mérföldkőhöz ért a mesterséges intelligencia szabályozása
Hosszas jogalkotási folyamat lezárásaként a mai napon az Európa Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet, az EU Hivatalos Lapjában való közzétételtől pedig megkezdődik a visszaszámlálás a rendelet alkalmazásáig. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, mit is tartalmaz pontosan a rendelet.
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.