A videójátékok görögországi tilalma EU-irányelvekbe ütközik
A törvény célja a görög kormány szerint az illegális szerencsejáték visszaszorítása az országban.
Görögország egyébként már azzal megszegte az európai uniós szabályokat, hogy nem értesítette az uniós vezetőket a tervezetről még akkor, amikor az csak előzetes vázlatként létezett.
A görög kormánynak elküldött tavaly októberi EU-értesítés szerint a tilalom megakadályozza, hogy az elektronikus játékra alkalmas termékek bejussanak az országba, amely szemben áll az uniós egyezményekkel, amelyek előírják a termékek tagországok közötti szabad áramlását. A kedden kiadott közlemény szerint az Európai Bizottságnak "számos további területen is komoly kétségei merültek fel a törvény uniós egyezményekkel való kompatibilitását illetően".
Az Európai Bizottság ezért a közeljövőben korlátozásokat tervez bevezetni Görögország ellen.
Kapcsolódó cikkek
- Precedens értékű ítélet a szerzői jog védelmében
- Az EU vizsgálja a filmstúdiók Blu-ray/HD DVD szerződéseit
- Az EU nagy büntetést szabott ki a Telefónica cégre
- Pornográf az európai YouTube?
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Az EU a YouTube-on keresztül informál
- Megjelent az EU rendelete a roamingról
- A magyar EP-képviselő szerint a roaming-díjcsökkentéssel minden fogyasztó jól jár
- Június 30-án hatályba lép az uniós roamingrendelet
- Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Öt elnökségi tag mandátumáról döntött éves közgyűlésén az IVSZ
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége az idei, 2024. május 30-án tartott éves közgyűlésén öt elnökségi tag mandátumáról döntött, köztük a transzformációért felelős alelnöki tisztségről és a mikro, a kkv, a multi, valamint a nagyvállalati tagozatok elnökeiről. Négy elnökségi tag mandátumát meghosszabbították, míg a nagyvállalati tagozat új vezetőjének az újonnan belépő Magyar Posta Zrt. informatikai főigazgatóját, Leveleki Zsoltot választották meg.
Félnek a csalóktól: a magyar internetezők 15 százaléka elkerüli az online fizetést
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége tart attól, hogy online vásárlás során csalás áldozatává válik, 94 százalékuk védekezik is valamilyen módon a visszaélésekkel szemben. Ugyanakkor 15 százalék azok aránya, akik inkább kerülik az online fizetést, annyira félnek az adathalászattól.