NMHH-kutatás: kultúra a képernyőn, trendek és lehetőségek
A streaming- és videómegosztó platformok megjelenése, valamint a fogyasztói szokások változásai fokozatosan háttérbe szorították azokat a televíziós műsorokat, melyek a kultúra és műveltség klasszikus fogalomkörébe sorolhatók. Nagy kérdés napjainkban, hogy a klasszikus értelemben vett kulturális tartalmak jelen vannak-e a televíziós műsorkínálatban. A közszolgálati csatornák betöltik-e azon szerepüket, hogy a tömegtájékoztatás mellett a kultúrát is minél nagyobb mértékben közvetítsék a nézők felé? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Nielsen Közönségmérés Kft. által készített kutatás.
A 2022 decemberében elkészült tanulmány szerint a 2017 és 2021 között a kultúra és műveltség klasszikus fogalomkörébe sorolható műsorok aránya viszonylag stabilnak mondható a teljes műsorstruktúrán belül. A közmédiát is magában foglaló teljes televíziós kínálatból egyenként 9-10 százalékos arányban részesedtek a mozifilmek, a szórakoztató műsorok és a művelődéssel, tudománnyal kapcsolatos adások. A műsoridő legnagyobb, 28-30 százalékos részét a „Nem zenés fikcióba” tartozó műsorok – többségében sorozatok tették ki, a sugárzási idő mintegy negyedét pedig a jellemzően reklámokat és műsorajánlókat tartalmazó „Egyéb műsorok” alkották.
A tanulmány eredményei szerint az MTVA csoport műsorkínálatában a teljes piac átlagához képest kétszer nagyobb arányban szerepeltek ismeretterjesztő/kulturális tematikájú műsorok.
Míg a többségében kereskedelmi csatornákat tartalmazó összpiaci átlagban a dokumentumfilmek és a tudományos ismeretterjesztők tették ki a „művészet-tudomány-kultúra” műsortípus nagy részét, addig a közszolgálati csatornákon az egyéb kulturális alkategóriák (pl. komolyzenei és világzenei műsorok, TV-filmek, színházi közvetítések, irodalmi művek előadásai, művészfilmek és történelmi kosztümös filmek) is hangsúlyosabb szerepet kaptak a vizsgált években.
Műsorfogyasztási oldalról jelentős különbségek rajzolódtak ki a teljes és a kizárólag közszolgálati csatornákra szűkített műsorfogyasztás terén. Míg a Nielsen által műsorcím szinten mért összes csatornán a teljes fogyasztási idő legnagyobb részét a nem zenés fikciók, reklámok/műsorajánlók és a mozifilmek tették ki, addig az MTVA csatornáin sokkal széleskörűbben alakult a fogyasztás. A közszolgálati csatornákon – a sportműsorok és a nem zenés fikciók után – a harmadik legnagyobb arányt a művészet–tudomány–kultúra tematikájú műsorok képviselték.
Az NMHH által meghatározott kulturális altípusok közül a filmdrámák, a tudományos ismeretterjesztő filmek és a dokumentumfilmek vitték el a figyelem döntő részét az összpiaci és az MTVA-ra szűkített fogyasztáson belül is, bár ez utóbbinál a „művészeti–tudományos–kulturális hírek”, a cigányzene és a TV-filmek is előtérbe kerültek.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre több kiskorú kerül bajba a saját intim fotói miatt
- A roamingra vonatkozó EU-s szabályokat összegezte az NMHH
- Megjelent az NMHH és a GameStar közös kiadványa
- Barátságban élni a mobileszközök online világával, avagy Mobil a családom?
- Az Apple TV+ tartalmait vizsgálta a Médiatanács
- A magyar rádiók zenei repertoárját vizsgálta az NMHH
- A gyermekeket érő folyamatos pénzügyi nyomás veszélyeire hívja fel a figyelmet az NMHH
- Online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgált az NMHH
- Elkészült az éves INHOPE-jelentés
- Pontosabb kép a gyermekek digitális életéről
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A világ tíz legnagyobb e-jármű-gyártója a Continental gumiabroncsaira támaszkodott 2023-ban
A Continental a tavalyi évben először szállított gumiabroncsokat a világ tíz legnagyobb volumenű, teljesen elektromos járműveket gyártó vállalatának. Az előző évben ez a szám tízből kilenc volt. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben (APAC) a prémium gumiabroncsgyártó első ízben látja el az első öt legnagyobb volumenű elektromos járműgyártót elsőszerelésű autógumikkal. Európában, a Közel-Keleten és Afrikában (EMEA), valamint az amerikai kontinensen a vállalat emellett meg tudta tartani erős pozícióját: az öt legnagyobb volumenű gyártó továbbra is a Continental abroncsokban bízik.
Díjnyertes Samsung klímamegoldások az MCE 2024-en
A Samsung Electronics Air Conditioner Europe (SEACE) legújabb fejlesztéseivel és termékeivel vett részt a 2024-es Mostra Convegno Expocomfort (MCE) hűtés-fűtéstechnikai szakkiállításon. Az MCE kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat bemutathassa mind a lakossági, mind a kereskedelmi termék- és szolgáltatáskínálatát a HVAC+R* területén, amelyeket a kényelem és az összekapcsolhatóság vezérel. A szakkiállításon a Samsung tovább erősíthette iparági pozícióját, a termékeket MCE Kiválósági díjakkal ismerték el, illetve a 2024-es Év Terméke díjat is elnyerte a vállalat.
Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják
Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára. A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
100 éves a kismegszakító, amely lehetővé teszi az energetikai átállást
Az ABB-nek a maga nemében első kismegszakítója (Miniature Circuit Breaker/MCB) már 100 éve biztosítja az elektromos áramkörök védelmét, és a jövő fenntarthatósági igényeihez igazodva napjainkban is tovább fejlődik. Mivel az összes tűzeset közel egynegyede lakóépületekben keletkezik, ezért kijelenthető, hogy a kismegszakítók az otthonok biztonságossá tételével forradalmasította az életmódunkat, sőt megteremtette az elektromos biztonságot az egész társadalom számára, a vasúti infrastruktúrától kezdve a gyárakon, a kereskedelmi épületeken át, az adatközpontokig.