Már nem küldünk egymilliárd SMS-t, de többet telefonálunk
2018-ban még több mint egymilliárd darab SMS-t írtunk meg és küldtünk el a mobilunkkal, de 2021-re 30 százalékos visszaesés történt: tavaly már csak 714 millió SMS-t küldtek ki a lakossági előfizetők. Ugyanakkor a rövid szöveges üzenetek (Short Message Service) szerepe nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor.
Az 1990-es évek közepén robbant be az SMS-őrület. Az emberek mobiltelefonnal (esetleg számítógéppel) rövid, jellemzően szöveges üzeneteket küldtek és fogadtak. Ma már számtalan csevegős applikáció létezik, de az SMS is megmaradt.
2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 SMS-t küldött, 2021-ben viszont már csak 8 darabot. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából kiderült, hogy a számlás előfizetők jóval több SMS-t küldenek, (2021-ben havonta 11 darabot), mint a feltöltőkártyás előfizetők (3 db/hó). Ennek az oka valószínűleg abban rejlik, hogy a számlás előfizetések (a hanghívásokhoz hasonlóan) meghatározott számú vagy akár korlátlan SMS küldést tesznek lehetővé külön forgalmi díj nélkül.
Inkább telefonálunk, mint „pötyögünk”
Bár az SMS-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is emelkedik. Feltételezhetően a korlátlan díjcsomagok térhódításával az ingyenes hanghívások terjedtek el, hiszen jóval egyszerűbb felhívni az ismerősöket, barátokat, mint SMS-t küldeni.
Az NMHH piackutatásából – amelyet 16 éves vagy idősebb internetező lakosság körében folytatott – kiderült az is, hogy a mobilozók szokásai igen eltérőek: mindössze a 7 százalék küld naponta, magáncélból SMS-t. Körülbelül negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet a barátainak, ismerőseinek.
Joggal gondoljuk, hogy az SMS-ek számának csökkenése összefügg az internetes csetprogramok térhódításával. Vagyis, ha valaki pl. Messengeren beszélget, az ritkábban fog SMS-t küldeni. A helyzet viszont ennél összetettebb. Az elemzés során több változó (pl. nem, kor, csethasználat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta az NMHH. Kiderült, hogy az internethasználat terén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a cset jellemzően nem váltotta ki az SMS-t. Vagyis, aki gyakrabban szokott csetelni, az kedveli az SMS-t és szokott is küldeni.
Talán meglepő adat, hogy a férfiak gyakrabban küldenek SMS-t, mint a nők, de ebben nem is a személyes üzenetek, hanem az ügyintézés (pl. parkolásfizetés) kap teret. Az életkor is hatással van az SMS-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran SMS-eznek (és csetelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét növekszik az SMS-ezési gyakoriság, és ők más csetet már kevésbé használnak.
Kapcsolódó cikkek
- 2 éves gyerek és 85 éves idős ember is használja a netet
- Megújult összetételben tartotta meg első ülését az NMHH Gyermekvédelmi Internet-kerekasztala
- Döntött a Médiatanács a Budapest 92,9 MHz frekvencia használati jogosultságáról
- Utazás előtt érdemes ellenőrizni a roamingkeretünket
- Élesedik az álhírek elleni küzdelem: mi sem maradhatunk ki belőle
- Több mint 210 millió forint támogatás közösségi médiaszolgáltatóknak és helyi, körzeti tévéknek
- Rádiós döntések a Médiatanács heti ülésén
- Közel 145 millió forint közösségi rádiók és televíziók üzemeltetési költségeire
- Még mindig a hagyományos rádiózás dominál
- Objektíven számoltak be az országos televíziócsatornák az orosz-ukrán háborúról
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.
Még szélesebb körben elérhetők a Galaxy AI funkciók a One UI 6.1 frissítéssel
Még több Galaxy felhasználó léphet be a mobil AI új korszakába: a One UI 6.1 frissítéssel korábbi készülékeken is elérhetővé válnak a Galaxy AI funkciók március 28-tól. A Galaxy S23 széria, az S23 FE, a Z Fold5 és a Z Flip5 készülékek, valamint a Tab S9 termékcsalád tagjain is elérhetők lesznek azok a lehetőségek, melyeket az idén bemutatott Galaxy S24 széria felhasználói már kipróbálhattak.
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.