A magyar internetezők nem nagyon szeretnek sportolni
A magyar internetezők mindössze 38 százaléka sportol valamit - derül ki a Kutatópont legfrissebb internetes felmérésből. Az 1000 ember megkérdezése alapján készített reprezentatív online kutatás eredményei szerint a fiatalabbak inkább futni, míg az idősek kerékpározni szeretnek.
A nem sportolók 39 százaléka időhiány, 34 százaléka az elhatározás hiánya miatt nem kezd mozogni, 33 százalék viszont bevallottan túlságosan lusta. A leggyakrabban említett kifogások közé tartozott még a fáradtság és az anyagi okok. Sportolási lehetőségeivel csak a válaszadók 10 százaléka elégedett teljes mértékben.
Míg a 18-29 évesek 41 százaléka jelölte meg az elhatározás hiányát, addig a legidősebb korcsoport, az 50-69 évesek csak 24 százaléka nyilatkozta ugyanezt.
A sportolók körében az öt főbb motivációs tényező, az egészség, az edzettség, a jó közérzet, az örömszerzés és a jó kinézet volt. A 18-24 év közöttiek 75 százaléka tekintette a sportot az egészségmegőrzés eszközének, míg a középkorúak inkább a jó közérzetet említették legmeghatározóbb tényezőként.
A férfiak az egészséget, a nők viszont a közérzet javítását említették első helyen. A nők csupán 7-8 százaléka volt elégedett a közérzetével, egészségi állapotával, külsejével és edzettségi szintjével, míg a férfiaknál ugyanez az arány közel kétszer akkora: 13 százalék volt.
Míg a nőknek csak 1 százaléka sportol versenyszerűen, addig a férfiaknak ez az arány eléri a 7 százalékot. A férfiak12 százaléka volt teljesen elégedett a sportolási lehetőségeivel, a nőknek csak 8 százaléka.
A sportoló internetezők 3 százaléka sportol ritkábban, mint hetente, viszont legtöbben hetente többször is mozognak. A fiatalabbak 22 százaléka mozog mindennap, míg a 40-49 éves kor közöttieknek 34, az 50- 69 év közöttieknek pedig már 46 százaléka.
A sportolók 58 százaléka a kerékpározást választja, míg 41 százalékuk inkább fut. Emellett sokan végeznek még otthoni gyakorlatokat is, ezt a megkérdezettek 29 százaléka említette.
A felmérés szerint diplomások 50 százaléka sportol, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek tekintetében ez az arány csak 33-37 százalék. A diplomásoknak ugyanakkor csak 17 százaléka sportol mindennap, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek ezt rendszeresebben teszik.
A Budapesten élők 46 százalék mozog és ők elégedettek leginkább a sportolási lehetőségeikkel. Itt végeznek legtöbben valamiféle küzdősportot, fitneszt, tornát, úszást, műugrást, szinkronúszást is, hisz valószínű ezekhez a fővárosban adottak legjobban a feltételek - írja a felméréséről szóló közleményében a Kutatópont.
Kapcsolódó cikkek
- Száz éve elesett 230 ezer brit katona búcsúleveleit teszik közzé a neten
- Rájár a rúd a rémhírterjesztő kínai bloggerekre
- Okostelefonon a legfontosabb budaörsi információk
- Zuckerberg: Internetet mindenkinek!
- Ázsiában a tajvaniak ragaszkodnak leginkább az okostelefonjukhoz
- Megújította az utastájékoztatást a Vértes Volán
- A videojátékok felelős használatában segíti a szülőket egy új honlap
- A rendetlen íróasztal kreatívabbá tesz egy amerikai kutatás szerint
- Interaktív tájékoztatórendszer készült a Szegedi Vadaspark látogatói számára
- Közösségi oldalak: Ha nyár, akkor betörés
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
Újfajta trendek az irodában
A pandémiát követő időszak jelentős változásokat hozott a vállalatok irodaterületekkel kapcsolatos felfogásában, nagy hangsúlyt helyezve a vállalati kultúra és a produktivitás erősítésére az irodai jelenléten keresztül. A hibrid munkamódok trendje, amely a COVID-19 világjárvány idején nyert lendületet, fokozatosan visszaszorulóban van. A vállalkozások egyre inkább felismerik az irodaterek értékét az együttműködés, a tudásmegosztás és a vállalati kultúra erősítésében.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.