Nem riad vissza a héliumtól a KÜRT
„A héliummal feltöltött merevlemezes meghajtók megjelenése ugyan fejlesztéseket követel meg tőlünk az adatmentés technológiájában, de ez nem állít minket megoldhatatlan feladat elé.” – mondta Szekeres Gábor, a KÜRT Adatmentés üzletágának vezetője.
Fejlődés
A merevlemezek héliummal való feltöltésének technológiáját nyolc évig fejlesztette a Hitachi, mire megérett a sorozatgyártásra. Merevlemezgyártó berkekben már a 2000-es évek elején megszületett a koncepció, miszerint a kisebb súrlódású hélium gázzal való feltöltés csillapítja a rezgést a merevlemezek belsejében. Így nagyobb pontosságot lehet elérni az írási és olvasási műveletek közben, ami nagyobb adatsűrűséget, vagyis azonos méretű felületen több adat tárolását teszi lehetővé. Azonban 2005 körül, nagyjából a 2-300 gigabájtos merevlemezek piacra dobása előtt, a merevlemez gyártók azt a feladatot adták fejlesztőmérnökeiknek, hogy állapítsák meg, melyek a mechanikus működésből fakadó kapacitáskorlátok. A legtöbb kutatás azt mutatta, hogy a korlátokat elérték, a merevlemezes technológiával nem növelhető tovább a tárolókapacitás.
Az élet szerencsére nem igazolta a félelmeket. Megjelent a perpendikuláris adattárolás a Toshibától, amely több mint háromszorosára növelte az elérhető adatsűrűséget. A mérnökök mind tovább és tovább növelték a merevlemezek kapacitását a növekvő piaci igényeknek megfelelően. Ennek köszönhető, hogy a merevlemezek az adatátviteli sebesség, a tárolókapacitás, az élettartam és a bekerülési ár versenyében ma is élen járnak.
A piac
A laptopok 98%-át ma is merevlemezzel adják, egyelőre táblagépekben, telefonokban és egyes laptopok esetében használnak SSD-t (Solid State Drive-ot), vagyis Flash alapú, félvezető adattároló eszközt. A szerverekben a hagyományos HDD meghajtók mellett már megjelentek a merevlemez és SSD technológiát ötvöző hibrid meghajtók. Az SSD-k ára viszont még most is jóval meghaladja a merevlemezekét, kapacitásban pedig továbbra sem versenyeznek velük. A Hitachi bejelentése azt valószínűsíti, hogy ez a következő néhány évben még így marad.
Az új technológiák ritkán terjednek el gyorsan a piacon, ez főleg hardver megoldások esetén igaz. A KÜRT Adatmentéshez beérkező merevlemezek mérete jól mutatja ezt. A 2,5 collos laptop merevlemezek nagy része még 250GB kapacitás alatti méretű. A nagyméretű, 3,5 collos merevlemezeknél nem ritka az 1 TB (Terabájt = 1000 Gigabájt) környéki kapacitás, azonban ezek általában üzleti felhasználású szerverekben működnek. De ma már az sem ritka, hogy 20 meghajtót tartalmazó szerver érkezik a KÜRT-höz adatmentésre, amelyben a merevlemezek egyenként 2 TB kapacitásúak.
Az adattárolók kapacitásának növekedését továbbra is a piac gerjeszti, a tárolt adatok mennyisége exponenciálisan nő. A cloud vagy felhő alapú szolgáltatások (távoli adat vagy alkalmazás kiszolgálók) térhódítása pedig tovább fogja növelni a minél nagyobb adatsűrűségű és kapacitású adattárolók iránti igényt. Nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy a Hitachi valószínűleg jó úton jár az új technológiával.
Adatmentés
A gyártási folyamatban ezek a merevlemezek is tisztatéri (pormentes levegőjű) környezetben vannak, és csak az utolsó fázisban töltik fel őket héliummal, vagyis cserélik le a bennük lévő levegőt héliumra. Amikor egy ilyen eszközben mechanikai sérülés történik, és a merevlemezt a KÜRT laboratóriumában meg kell bontani, majd működésre kell bírni, ezt a gyártási folyamatot és környezeti feltételeket kell szimulálni a KÜRT szakembereinek.
A héliumos töltés azt eredményezi, hogy nagyobb lehet az adatsűrűség a tároló felületeken. Emiatt az író/olvasó fej pozícionálása valószínűleg jobban tolerálja majd a rendszerben bekövetkező változásokat. Ez azt jelenti, hogy egy meghibásodás után nagyobb lesz az esély az újraindulásra, ami valamelyest kompenzálja a technológiai nehézségek növekedését az adatmentő szakemberek számára.
„Tény, hogy a mai merevlemezes meghajtók vezérlő szoftverei sokkal több mindent tesznek és sokkal több öndiagnosztizáló funkciót látnak el, mint öt évvel ezelőtt. A KÜRT az adatmentési technológiájában ezeket az információkat és a javított vezérlési lehetőségeket is felhasználja. Ez tovább növeli a sikeres adatmentések esélyét.” – tette hozzá Szekeres Gábor.
Kapcsolódó cikkek
- V. üzleti gondolkodó klub – fejben dől el
- V. üzleti gondolkodó klub – fejben dől el
- Fizet-e a biztosító, ha beázáskor elvesznek a számítógépen tárolt adatok?
- Fizet-e a biztosító, ha beázáskor elvesznek a számítógépen tárolt adatok?
- 10 milliós támogatást nyert a H2O Program
- 10 milliós támogatást nyert a H2O Program
- Új logelemző rendszert mutatott be a Kürt és a Pannon Egyetem
- Új logelemző rendszert mutatott be a Kürt és a Pannon Egyetem
- Kürt: Robbanás előtt a mobilos visszaélések száma?
- Kürt: Robbanás előtt a mobilos visszaélések száma?
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.