A közösségi média és az álláskeresés (1. rész)
Már az internetkorszak kiterebélyesedésétől kezdve nyilvánvalóvá vált az, hogy lényegében alig tudjuk kezelni a magunkról megadott vagy rólunk keletkezett információkat. Mindez azonban még erőteljesebben érzékelhető a közösségi oldalak alkotta "második világháló" létrejöttével. Az e rendszereket megalkotó informatikusok a korszerű technológia adta valamennyi lehetőséget csatasorba állítják, hogy a lehetséges legközelebbi kapcsolatot építsék ki a hálózatok egyes láncszemei között. Mindeközben azonban "elfelejtik" megismertetni a legszélesebb értelemben vett közönséggel ennek az újszerű kommunikációs közegnek a kultúráját. Úgy gondolják, elegendő hosszas leírásokkal, mindenféle opciók ki- és bekapcsolási lehetőségeinek felkínálásával biztosítani az információmegosztás szabadságát, a többi már menni fog magától. Hát nem.
Ha az e-mail cím killerpsycho133@zombie.net
Elég egy, a témában a közelmúltban megjelent íráshoz érkezett kommentárok között tallózni.
Egy tapasztalt felhasználó tudja, hogy mindez ellen hogyan lehet a legkönnyebben védekezni: nem tölt fel magáról semmilyen képet vagy videót az internetre; nem használja az interneten a saját nevét - szól az egyik megállapítás, de már érkezik is rá a lehangoló válasz.
"…nem használja az interneten a saját nevét. Tíz éve még oké volt, de ma sajnos nagyon sok helyen muszáj. Elég csak arra gondolni, hogy professzionális helyeken nem is jelenhetsz meg 'killerpsycho133&zombie.net' stílusú e-mail címekkel, avagy hasonlóan magvas neveken regisztrált adatlapokkal. Röhejes, de sok ember nem is eszmél rá, hogy a kiscsira21@freemail.hu szintű cím abszolúte nem való például egy szakmai önéletrajzba.
…sok hülye munkatárs kiváltképp szeret fényképet-videót feltöltögetni közösségi oldalakra, a 'ki van a képen' címkézés letiltása viszont sokszor körülményes, illetve az elől nem is véd meg, aki már amúgy is ismer. (A legtöbb ember nincs is tisztában azzal, hogy Facebookon alapesetben minden 3. személy, tehát az ismerős ismeretlen ismerősei is látják a megosztott képeket...)"
A téma nemcsak itthon számít "forrónak", gyakorlatilag az egész világot megosztja, mit szabad és mit nem szabad közreadnunk magunkról akár a legszűkebb(nek vélt) ismeretségi körünkben. Ez a kérdés különösen élesen vetődik fel a munkáltató és a reménybeli munkavállaló viszonyában - nem véletlen, hogy a The New York Times amerikai napilap is ezt a kérdést állította egyik írásának középpontjába.
Kötelező közösségi oldali átvilágítás
Az amerikai vállalatok már régóta használnak egyfajta kriminológiai, illetve pénzügyi háttérelemzést, valamint Google- és LinkedIn-keresést a leendő munkavállalók korábbi életének feltérképezéséhez. Újabban néhány vállalat azt is kötelezővé teszi, hogy a jelöltek átvilágítása terjedjen ki a közösségi média közegére is.
Egy alig egyéves start-up vállalkozás, a Social Intelligence azért kotorászik az interneten, hogy mindent felszínre hozzon, amit a leendő alkalmazott online tett vagy mondott az elmúlt hét év során. Azután pedig mindezekből egy dossziét állít össze, egymás mellé rakva a szakmai elismeréseket és a karitatív munka területén szerzett érdemeket, illetve azokat a negatív információkat, amelyek egy konkrét kritériumnak felelnek meg: online bizonyítékok a rasszista megjegyzésekre; kábítószer-élvezetre vonatkozó hivatkozások; szexuális tartalmú fotók, szöveges üzenetek vagy videofelvételek; fegyverekhez és robbanószerekhez fűződő kirívó kapcsolat és egyértelműen azonosítható erőszakos tevékenység.
Max Drucker, a cég vezérigazgatója szerint semmiféle nyomozást nem végeznek, hanem egyszerűen csak összegyűjtik az interneten nyilvánosan hozzáférhető információkat.
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) - amely tavaly ősszel még aggodalmát fejezte ki a Social Intelligence üzleti modelljét illetően - megállapította, hogy a cég eleget tesz a vonatkozó törvényben foglaltaknak. Ugyanakkor a szolgáltatást továbbra is riasztónak ítélik az adatvédelmi jogászok, akik szerint mindez felhívás a munkaadók számára: olyan dolgok után is kutakodhatnak, amelyek irrelevánsak a munkahelyi teljesítményt illetően.
Mi releváns, és mi nem?
És hogy milyen "releváns" információ vezethet egy állásajánlat visszavonásához? Egy apróhirdetési oldalon bukkantak a munkáltató partnerük számára alkalmas jelentkezőre. Ugyanakkor a hölgyről olyan fotókat is találtak az egyik képmegosztó oldalon, amelyeken meztelenül pózol - nem is kapta meg a meghirdetett kórházi állást.
Volt, amikor más háttérjelentések révén antiszemita, rasszista megjegyzések kerültek felszínre, már ha valóban azoknak tekinthetők.
A Social Intelligence vezérigazgatója elmondta, a céljuk az volt, hogy a foglalkoztatást megelőző szűréseket végezzenek, amelyek révén a vállalatok tisztességes és következetes munkaerő-felvételi gyakorlatot folytathatnak, miközben a pályázók magánélete védve marad.
Kapcsolódó cikkek
- Twitter és Facebook nélküli böjtölést tanácsolt egy olasz pap
- A brit gyerekek csaknem fele használja a Facebookot
- Ausztria - Az ORF-nek megtiltották a jelenlétet a Facebookon, a pártok törvénymódosítást sürgetnek
- Van-e élet a Facebookon kívül? - Amerikában már lázadoznak (2. rész)
- Van-e élet a Facebookon kívül? - Amerikában már lázadoznak (1. rész)
- Iskolai osztályok fotói versengenek a Facebookon
- Új prémium hirdetési forma a Facebookon
- Virtuális véleményünkért a bíróságon felelhetünk
- A Facebook és a Google tartalomszűrés ellen küzd Indiában
- Indiában letiltják a vallásellenes tartalmakat a Facebookról
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
Újfajta trendek az irodában
A pandémiát követő időszak jelentős változásokat hozott a vállalatok irodaterületekkel kapcsolatos felfogásában, nagy hangsúlyt helyezve a vállalati kultúra és a produktivitás erősítésére az irodai jelenléten keresztül. A hibrid munkamódok trendje, amely a COVID-19 világjárvány idején nyert lendületet, fokozatosan visszaszorulóban van. A vállalkozások egyre inkább felismerik az irodaterek értékét az együttműködés, a tudásmegosztás és a vállalati kultúra erősítésében.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.
Jön az év legnagyobb innovációs és startup fesztiválja
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.
Érkeznek az Arctis Nova termékcsalád legújabb tagjai
A SteelSeries, az úttörő Arctis Nova headsetsorozat megalkotója, az eredeti esport márka, amely egyesíti a gaminget a kultúrával, és a gaming- és esport-perifériák világelső gyártója kibővítette az Arctis Nova termékcsaládot az Arctis Nova 5 sorozatú headsetek és a Nova 5 Companion App bevezetésével.