75 éves a Fujitsu
Poros Gábor, a Fujitsu Technology Solutions Kft. ügyvezető igazgatója kijelentette, hogy a magyar vállalati felhasználók egyre inkább elismerik a Fujitsu új információtechnológiai megoldásainak előnyeit.
Ezt bizonyítja többek között, hogy hiteles partnerként tekintenek a Fujitsura olyan újszerű megoldások és szolgáltatási modellek kipróbálásában és bevezetésében, mint az infrastruktúrák és alkalmazások szolgáltatásként való igénybevétele – tágabb értelemben a felhő-alapú számítástechnika. Többek között ennek köszönhető, hogy a magyar leányvállalat is a piac növekedésénél nagyobb mértékben tudott nőni adatközponti infrastruktúrák területén.
Fujitsu történelem
A Fujitsu gyökerei 1923-ig nyúlnak vissza, amikor a Great Kanto nevű földrengés elpusztította Tokió és Yokohama infrastruktúrájának legnagyobb részét. A vállalat ekkor kapcsolódott be az újjáépítésbe. 1935-ben alapították meg a Fuji Tsushinki Manufacturing Corporation-t, amely később Fujitsu Limited néven folytatta működését.
A japán cég 1990-ben felvásárolta a brit International Computers Limited (ICL) 80%-át, 1990-ben pedig Fujitsu ICL teljes egészében a Fujitsu tulajdonába került. 2002-től csak a Fujitsu nevet viseli. 2008-ban megvette a Fujitsu Siemens Computers részvényeinek 50%-át, 2009 óta pedig a teljes irányítást átvéve Fujitsu Technology Solutions néven működik.
Az IT-alapú üzleti megoldások vezető globális szállítója a kezdetektől élen járt az azon innovációk és technológiai áttörések megvalósításában, amelyek az informatikát előre vitték. Ezek sorába tartoznak például a 30-as évek telefonközpontjai, a 70-es évek mainframe számítógépeinek és párhuzamos alkalmazásainak generációi és az olyan legújabb innovációk is, mint amilyenek a palm vein (a tenyér ereit azonosító rendszer hitelesítése, illetve a világ első 3D-s számítógépe).
A tokiói központból irányított Fujitsu Limited (TSE: 6702) ma a világ 70 országában 175 ezer alkalmazottjával a világ harmadik legnagyobb IT megoldás szállítója.
A Fujitsu főbb innovációi:
1935 – ‘Step-by-step’ automata telefon központ
1945 – A Fuji ‘Model-3’ telefon kifejlesztése
1954 – A ‘Facom-100’ mainframe számítógép
1974 – Az ‘ILC 2900’ sorozatú mainframe megjelenése
1979 – Az ‘ILC Distributed Array processzor’ megjelenése, a világ első párhuzamos rendszerű számítógépe
1980 – ‘Oays 100’: az első japán szövegszerkesztő
1989 – színes plazma kijelzők
2003 – Palm vein (tenyérereket azonosító rendszer)
2010 – a világ első 3D-s számítógépe
További információ a Fujitsu történetéről:
Fotók a Fujitsu innovációs termékeiről:
Kapcsolódó cikkek
- A Telenor tavaly megduplázta mobilnetes ügyfélkörét
- Őrzi pozícióit a kkv-piacon a Magyar Telekom
- Másodszor is az "Év Üzleti Partnerének" választotta a Noreget az IBM
- SAP: 34%-os növekedés a hazai kisvállalati ERP szektorban- díjazott partnerek
- Fujitsu STYLISTIC M532 Android táblagép: munka és szórakozás
- Csökkentek a legnagyobb csehországi mobilszolgáltató bevételei tavaly
- Magyar Telekom: kisebb bevétel, veszteség 2011-ben
- Ötvenforintos osztalékot javasol a Magyar Telekom
- Javult a GTS távközlési szolgáltató eredménye tavaly
- Mobiltelefonos szolgáltatás cukorbetegek számára
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.