Nemzetközi hálózatban működő akkreditált laboratórium segíthet a hazai ipar európai k+f integrációjában
Akkreditált intézménnyé vált az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Fotonika Osztályának részeként működő Ellipszometriai Laboratórium. Az itt folyó érintésmentes és nem szennyező vizsgálatok napjainkban nélkülözhetetlen módszerek a félvezetőiparban, a szenzorikában, valamint a vékonyréteg- és napelem-technológiában. Az ellipszometria módszerével vékonyrétegek törésmutatóját, rétegvastagságát és szerkezetét lehet meghatározni. Az ellipszometria a miniatürizáció, a mikro- és nanotechnológia korában óriási hozzáadott értéket és fejlődési lehetőséget jelent az ipar számára is. Mivel az ellipszometria a nagyon vékony, mikrométer, sőt nanométer alatti vastagságú rétegek vizsgálatának egyik igen fontos eszköze, alkalmazási területei közé tartozik a napelem-technológia, a mikro-, ill. nanoelektronika, de a szenzorok érzékelő vékonyrétegeinek fejlesztése és minősítése is.
A laboratórium elsődleges célja az EU 6. keretprogramban indult ANNA projekt (European Integrated Activity of Excellence and Networking for Nano and Micro-Electronics Analysis) partnereivel közösen egy nemzetközi laboratórium létrehozása és működtetése az európai kutatói közösség számára, mely az akkreditációval válik teljessé. A szabványosítás, a programban részt vevő laboratóriumok hálózatosítása mellett közös kutatásokkal is elősegíti a partnerek összecsiszolódását. Az egyes nemzeti laboratóriumok hálózatba szerveződve, virtuálisan egyetlen egységes laboratóriumként jelennek meg a felhasználók számára. Az ANNA projekt legfőbb célja ezen hálózat kialakítása és működtetése.
Az MFA Ellipszometriai Laboratóriumának tevékenysége csaknem 30 évet felölelve az 1980-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Dr. Lohner Tivadar elkezdte az ionimplantált egykristályos szilíciumban létrehozott roncsoltság optikai vizsgálatát. Az utóbbi tíz évben az MFA kutatói a felületi struktúrák vizsgálatával és optikai modellezésével, újabban pedig bioellipszometriával kezdtek el foglalkozni. Az Ellipszometria Laborban eddig négy PhD és egy MTA doktori disszertáció született. Az itt dolgozó kutatóknak összesen mintegy 160 cikke és 3 könyvfejezete jelent meg, valamint részt vettek számos hazai és nemzetközi projektben. A labor társszervezője volt a 3. Nemzetközi Ellipszometriai Konferenciának. Számos saját készítésű és gyári ellipszométer mellett az akkreditált labor alapkészüléke egy Woollam M2000DI típusú automatikus forgókompenzátoros spektroszkópiai berendezés, mely rendkívül gyorsan képes a rétegvastagság és -szerkezet helyfüggő meghatározására.
Kapcsolódó cikkek
- Szuperszámítógépekhez való vízhűtőrendszert fejlesztettek ki tudósok
- Jövendőmondó cégbe invesztál a Google
- Fénykommunikációs szervertechnológiát vásárolt a Microsoft
- Az abszolút humán interfész: saját magunk
- Innovációs elismerés az Intellio autópálya-felügyeleti megoldására
- Exaflop-szuperszámítógép épül Európában
- Sharp LCD tévék: új technológia, élethűbb szinek
- Egymillió régi kötet digitalizálására készül a Google Olaszországban
- A Fujitsu építette Japán leggyorsabb szuperszámítógépét
- Orvosbiológiai kutatás szolgálatában Magyarország legerősebb tudományos számítógépe
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
