Uniós forrásból fejlesztik az APEH informatikai rendszerét
Az uniós forrásból finanszírozott Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell (ACM) projekt megvalósításával felhasználóbarátabbá válik az APEH informatikai rendszere, javul a társszervek számára nyújtott adatszolgáltatás, s megalapozottabbá válik az adóhatóság döntéshozatala - hangzott el csütörtökön, az APEH szakmai tanácskozásán.
A projektet az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében, uniós forrásból, 1,257 milliárd forint támogatás felhasználásával valósítják meg. A támogatási szerződést 2008. október 20-án írta alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ (PMISZK), a vállalkozói szerződést pedig 2009. szeptember 4-én a PMISZK és az Albacomp RI Kft. A projekt megvalósításának határideje 2010. november 5.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a rendezvényen hangsúlyozta: a kormány kiemelkedően fontosnak tartja az adminisztráció egyszerűsítését, az adózók életének megkönnyítését. A mostani fejlesztés révén az adózók könnyebben férhetnek majd hozzá adataikhoz.
Az APEH a miniszter szerint már számos lépést tett az egyszerűsítés érdekében, ezek között említette az e-bevallást és az ügyintézés elektronikus útra terelését, amiért elismerését fejezte ki az adóhatóságnak. Oszkó Péter hangsúlyozta: nem csupán hangulatjavító lépésekről van szó, ha ugyanis az adózók tudják, hogyan teljesíthetik kötelezettségüket, az növelheti az adóbeszedés hatékonyságát. Az egyszerűsítések a vállalkozások működését is segítik, ami a termelékenység növekedését eredményezheti.
Bálint Ákos, az NFÜ főigazgatója ismertette: a cél az, hogy 2013-ra létrehozzák a szolgáltató államot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig 2.900 milliárd forintot hagytak jó, amiből 515 milliárdot fizettek ki. Az EKOP 100 milliárd forintos keretéből pedig eddig több mint 47 milliárd forintra vállaltak kötelezettséget, míg a kifizetés közel 11 milliárd forint.
Nem új információk összegyűjtéséről van szó, hanem az adatok hatékonyabb összerendezéséről - hangsúlyozta Szikora János, az APEH elnöke, aki szerint a fejlesztések megvalósulásával korszakváltásra kerül sor az adatok feldolgozásában. A mostanihoz hasonló nagyságrendű fejlesztés a '90-es évek elején megvalósított világbanki projekt volt - tette hozzá. Az ACM-ben a következő egy évben az adóhatóság mintegy 150 munkatársa vesz majd részt, ami az elnök szerint a többiektől is áldozatokat követel majd.
Az ACM megvalósításával gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb lesz az adózók kiszolgálása, amit az tesz lehetővé, hogy a jelenlegi, bizonylati szemléletű rendszerezés mellett az adóalanyok szempontjából is rendszerezik az adatokat.
Ennek köszönhetően jelentősen bővül majd az adózóknak on-line nyújtott szolgáltatások köre. A mostaninál több törzsnyilvántartási adatot lehet majd lekérdezni. Megjelenítik a bevallásokkal kapcsolatos információkat, így például az adózók megnézhetik majd a hiányzó bevallások listáját. Lekérdezhetik azt is, hogy milyen stádiumban vannak az általuk indított ügyek, például a fizetési könnyítési kérelem elbírálása, de ellenőrizhetik azt is, hogy a munkáltató teljesítette-e bejelentési kötelezettségét. Mód lesz a költségvetési kedvezményben részesültek köztartozási adatainak vagy például az 1 százalékos felajánlásoknak a lekérdezésére is - sorolta a jövőbeni lehetőségeket Szikora János.
Az ACM támogatja a társszervezetek (OEP, ONYF, MÁK stb.) felé történő adatszolgáltatást is, elősegítve a helyes és gyors döntések meghozatalát.
Az adóhatóságnál a fejlesztéseknek köszönhetően hatékonyabbak lesznek az ügyviteli folyamatok, az adóigazgatási döntések pedig megalapozottabbak. Az APEH jobb eszközökkel rendelkezik majd az adócsalások felderítéséhez is. A projekt megvalósulásával Szikora János szerint javul a költségvetési eszközök átláthatósága is.
Kapcsolódó cikkek
- Ellenőrizni kell a nyomtatványok kitöltésére használt számítógépeket
- Egyszerűsödik a vámügyintézés a fejlesztések révén
- Vezetőcserék az APEH SZTADI-nál
- Telefonon is lehet adóügyeket intézni júliustól
- Tender adóalany-centrikus adatszolgáltatási modellre
- Országos konferenciasorozat a szoftverek számviteléről és a szoftverellenőrzésről
- Elektronikus visszaigazolás a felajánlott 1 százalékról
- Az APEH-nél már működik. Az okmányirodákban miért nem?
- Visszaélésre ad lehetőséget az APEH internetes árverése
- Ingóságok elektronikus árverésének szabályai
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újabb régiós szolgáltató központot hoz Budapestre a Schneider Electric
Budapesten hozza létre új, Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központját a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A tervek szerint 2025-re 100 fősre bővülő csapat az európai országokban dolgozó helyi stábokkal együttműködve az egész kontinenst lefedi majd a magyar fővárosból.
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.