Prim Hírek

Az Invitel álláspontja szerint az internet-hozzáférés megadóztatása nehezítené a digitális írástudatlanság felszámolására tett piaci és kormányzati törekvéseket. A cég rámutat, hogy az információhoz való hozzájutás olyan alkotmányos alapjog, amelyet veszélyes adminisztratív eszközökkel korlátozni.

A digitális kultúra támogatása nem indokolhatja a járulék kiterjesztését, hiszen maga az internet-hozzáférés segíti hozzá a felhasználót a digitális kultúra eléréséhez. Az Invitel véleménye szerint az új járulék bevezetése az internethasználat elterjedésének megnehezítésével a hazai vállalkozások versenyképességét is csökkentené.

Közleményében az Invitel kiemeli: a cég szponzorációs politikájának a kulturális projektek támogatása több éve fontos részét képezi. Az Invitel, mint kereskedelmi tevékenysége után adózó, felelősen gondolkodó vállalat továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy közvetlenül támogassa azon kulturális tevékenységeket, amelyeket értékeivel összeegyeztethetőnek és támogatásra érdemesnek tart. Az internetadó bevezetése ellentétes az információs társadalom fejlesztésének céljaival és mindazon távközlési cégek törekvésével, amelyek a Netrekész nevű kormányzati programhoz csatlakoztak, hogy az internetpenetráció növekedését, az internetezés népszerűsítését saját tőkével támogassák.

Az MSZP tegnapi választmányi ülésén a párt Ésszerűség és Felelősség Platformjának (ÉFP) hosszú vita után sikerült a párt parlamentjével elfogadtatnia egy olyan állásfoglalást, amely írásban kéri a miniszterelnöktől és a kormánytól, hogy vizsgálja felül az álláspontját az internetadóval kapcsolatban, és térjen vissza az MSZP 2006-os választási programjában (majd a kormányprogramban) szereplő célkitűzéséhez, mely szerint alanyi jogúvá teszik az internetet és támogatják annak elterjesztését.

Kertész Krisztián, a platform elnöke szerint  az internetet inkább támogatni kellene, és nem megadóztatni! Arról nem is beszélve, hogy egy adóreformnak eleve arról kellene szólnia, hogy megszüntetjük azt a rendkívül sok kisadót, amelyekből az államháztartásnak alig pár tíz milliárd forint bevétele származik, ugyanakkor az adminisztrációs terheik, bevallásuk és ellenőrzésük rendkívül költséges (pl. innovációs járulék, kulturális járulék, rehabilitációs járulék stb.). Ehelyett egy további új, drága kisadónak, az internetadónak bevezetése van napirenden.