Fiatalok a fókuszban az Információs Társadalom Világnapján
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az eseménnyel kapcsolatos közleményében kifejtette, hogy általában a fiatalok azok, akik a legokosabb és leggyümölcsözőbb módon használják az info-kommunikáció vívmányait, emellett pedig az ilyen vívmányokhoz hozzájutó gyermekek és fiatalok gyorsabban haladnak a tudás megszerzésében, és könnyebben is hidalják át a kommunikációs szakadékokat is. Éppen ezért Ban Ki Mun személy szerint is arra kívánja ösztönözni a világ politikai vezetőit, valamint a technológiai vállalatokat, hogy együttműködve dolgozzanak ki az említett célcsoport info-kommunikációs hozzáférési lehetőségeit javító megoldásokat.
Az ENSZ-szel illetve az UNESCO-val együttműködve a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) az idén szintén a fiataloknak az információs társadalomba, illetve annak fejlődésébe történő bekapcsolását helyezi tevékenységének homlokterébe. Az ITU 2003 óta folytat ilyen programot, amely elsősorban a kapacitásnövelésre, az oktatásra, illetve a munkatapasztalatok megszerzésének biztosítására helyezi a hangsúlyt. Ennek része a „YES” („Youth Education Scheme - Fiatalok oktatási terve”) ösztöndíj is, amellyel főként a jövő távközlési és kapcsolódó iparági vezetőit szeretnék kinevelni a javarészt a fejlődő országokból jött diákokból.
Május 17-e egyúttal az 1865 óta működő ITU alapításának napja is, amelyet egészen 2006-ig a Távközlés Világnapjaként ünnepelnek.
Az ”információs társadalom” a társadalomtörténet legújabb szakaszának leíró fogalma. A 20.század második felében a legfejlettebb országok fokozatosan „léptek át” az információs társadalomba, és néhány évtizeden belül várható, hogy a Föld lakóinak nagyobb része az akkorra már globálissá lett információs társadalomban él és dolgozik majd. Az ezredfordulóra az információs társadalom fogalmának használata rendkívül kiterjedtté vált, és már nemcsak a társadalomtudomány szótárában mindennapos, hanem előszeretettel nyúlnak hozzá a politikai tervezés és politikai marketing vagy az üzlet világának szereplői, és diadalmasan elterjedt az írott és az elektronikus média nyelvében is. Azonban éppen emiatt a hirtelen jött népszerűség miatt a kifejezés tartalma „felhígult”, használatakor egyre több ellentmondáshoz, megoldatlansághoz jutunk. Nem árt felidézni a szóösszetétel kialakulásának körülményeit.
Az információs társadalom szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel először. A kifejezés japán változata (joho shakai, johoka shakai) Kisho Kurokawa, a híres építész és Tadao Umesao, a neves történész-antropológus 1961-es beszélgetései során születik meg. Írásban, egy tanulmány címeként 1964 januárjában jelenik meg először: a szerző ugyan Jiro Kamishima, de címet a szerkesztő, Michiko Igarashi adja a tanulmánynak (Az információs társadalmak szociológiája, Sociology in information societies).
Az első angol nyelvű előfordulás 1970-ből való, és szintén Yoneji Masuda nevéhez kötődik, aki egy (ugyanabban az évben nyomtatásban is megjelent) konferenciaelőadásban használja a kifejezést. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az (angol nyelvű) információs társadalom irodalom ne tekintene vissza ennél korábbi előzményekre: csak éppen más kifejezést használtak az új társadalmi-gazdasági minőségre: a „poszt-indusztriális társadalom” (post-industrial society) illetve a „fehérgalléros forradalom” (white-collar revolution) fogalmát.
A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig úgy tűnt, hogy a posztindusztriális társadalom fogalma lesz a nagy társadalmi átalakulás leírására használt gyűjtőkategória, de a fogalom egyre ellentmondásosabb, egyre homályosabb lett. A száguldó technológiai forradalom újabb és újabb „csodáinak”, illetve az azokról tudósító médiának köszönhetően a kilencvenes évek közepére az információs társadalom fogalmának „akusztikáját” nem a szociológiai-társadalomelméleti modellek, hanem a technológiához való egyre erősebb kötődés határozta meg. Ezzel a leegyszerűsítő és leszűkítő, a fogalom eredeti jelentésétől mérföldekre távolodó „információs társadalommal” szemben teljes joggal vetődhetett fel, hogy épp a lényeg sikkad el benne. Hiszen az információs társadalom valódi dimenziói nem a távközlés és nem is a számítástechnika körül keresendők, hanem az oktatás, a tudomány, az innováció, az (új) gazdaság, a tartalom (content), a kultúra felől járhatók be.
És hogy miért is fontosak ezek a területek? A bizonytalan, tétova, dezorientált, jövőkép-nélküliségbe merevedő társadalom számára le kell tudni fordítani a kihívásokat mindennapi élethelyzetekre. Közérthetően el kell tudni magyarázni, hogy mi a „teljes kép”, a „big picture”. Mi a fősodor, mi a tét, hol vannak a veszélyek, hol vannak a beavatkozási pontok. El kell tudni mesélni, merre tart a világ, mik a legjobb és a legrosszabb gyakorlatok. Fel kell ismertetni a társadalom minden egyes tagjával, hogy épp az „ő” információs társadalmáról beszélünk: ki-ki saját és családja jövőjével gazdálkodik, amikor döntést hoz avval kapcsolatban, hogy mibe ugrik bele és miből marad ki.
Magyarországon ebből a hatalmas munkából közel tíz éve igyekszik kivenni részét a Műszaki Egyetemen működő Információs Társadalom és Trendkutató Központ. Az ITTK, mint egyetemi kutatóintézet az információs társadalom, internet szerteágazó témáinak alap- és alkalmazott kutatásával foglalkozik, miközben minden lehetséges eszközt felhasznál a tudatosítás érdekében: működteti a téma legrégebbi elektronikus heti hírlevelét, a lassan négyszázadik számát elérő INFINIT-et, 2001-ben negyedéves társadalomelméleti folyóiratot indított Információs Társadalom címmel, illetve könyvsorozatot hozott létre, valamint szakmai klubokat, konferenciákat is szervez – a tudatosságra azonban az eddigieknél is nagyobb szükség van.
Ha az információs társadalom napja csak kicsit segít abban, hogy néhányukkal megérteti: az információs társadalom nem alacsony szintű, kipipálható közpolitikai feladat, hanem a kormányzás egészét átható stratégiai imperatívusz. Nemcsak a társadalmat változtatja meg, hanem azt a módot is, ahogyan politikát csinálunk, egyetemet vagy közintézményt vezetünk. Korszerű tudásra, friss módszertani arzenálra, a nemzetközi standardok átvételére, mindenoldalú fiatalításra van szükség: minél később megy végbe az őrségváltás, annál több maradandó kárt okoz a Múlt. Márpedig az információs társadalom a jövőről szól, az év többi 364 napján is.
Információs Társadalom és Trendkutató Központ: http://www.ittk.hu
Az ITTK alapítójának, Z. Karvalics Lászlónak jegyzete a témáról az INFINIT hírlevélben:
http://www.ittk.hu/infinit/2007/0517/inftarsnap.html
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Jövőbe mutató adatvizualizációs megoldások az SAP és az IFUA Horváth versenyén
Kihirdették az SAP Hungary és az IFUA Horváth adatvizualizációs versenyének nyerteseit. Ötven csapat mérte össze tudását az egyetemi és vállalati szférából. A versenyzőknek az SAP új döntéstámogató eszköze, az SAP Analytics Cloud (SAC) segítségével kellett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által biztosított adatokból látványos és lényeges összefüggéseket bemutató adatelemzéseket készíteniük és prezentálniuk.
Facility managementben erősít az ICON
Három kiemelkedő épülettel, két irodaházzal és egy logisztikai ingatlannal bővült az ICON Real Estate Management ingatlanüzemeltetési portfoliója. A BEM Irodaház, a D2 Szabadkikötő, és az ELTE egyik megújult ingatlanja nem csupán az építészeti megoldásaik tekintetében példaértékűek, de a fenntarthatóság és az energiahatékonyság terén is úttörő megoldásokat alkalmaznak.
Új korszak az elektromobilitásban
A Maserati „Folgore Day” névre keresztelt nagyszabású eseményén mutatta be első 100%-ban elektromos kabrióját, a GranCabrio Folgore-t, melyet az úgynevezett „IT TURNS YOU ON” kampánnyal népszerűsítenek, az olasz művész, Damiano David szerepelésével. A modenai székhelyű márka fennállásának 110. évfordulóján a szigonyos márka ismertette ambiciózus céljait az elektromos átállás terén, valamint lerántotta a leplet TRIDENTE elektromos motorcsónakjáról is.
Mesterséges intelligenciával készítik össze az Unilever B2C webshopjának rendeléseit
Közel 800 cikkszámot kezel, illetve mesterséges intelligenciával ellátott eszközökkel végzi a komissiózási feladatokat a Waberer’s Csoport leányvállalata, a WSZL az Unilever Magyarország Unishop elnevezésű B2C webshopjában. Az új megbízásnak köszönhetően a Waberer’s eddigi tevékenysége bővült és egy 14.500 négyzetméteres raktári terület kezelése mellett immár az Unishop raktárlogisztikai és fullfilment kiszolgálását is végzi.
Nagy rekesznyílású és nagy látószögű zoomos Sony objektív
A Sony örömmel jelenti be a full-frame α (Alpha) E-bajonettes objektívek legújabb tagját. Az FE 16-25mm F2.8 G egy nagy rekesznyílású, nagylátószögű zoomobjektív, amely a 16 mm és 25 mm közötti teljes zoomtartományban F2.8 maximális rekesznyílást tart fenn, és kompakt, könnyű kialakításának köszönhetően a kiváló képminőséget nagyszerű hordozhatósággal kombinálja.