Információs technológiában csak a középmezőnyben vagyunk az EU új tagjai között
Roland Berger felmérés a közép-kelet európai országok információs technológiai fejlettségéről
Mindennek kiszámításakor számos tényezőt vettek figyelembe. Technológiai oldalról többek közt a vonalas illetve mobiltelefonok elterjedtségét, az internet-használat arányát, ezen belül a szélessávú kapcsolatok nagyságrendjét éppúgy, mint például az e-kormányzat meglétét vagy a digitális televíziózás lehetőségének elterjedtségét. (A tanulmány részletesebb összefoglalója angol nyelven a mellékletben megtalálható). Ezeket a mutatókat vetették össze a gazdaság és társadalom fejlettségi szintjét kifejező „hagyományos” mérőszámokkal, mint például az egy főre jutó hazai termék, a munkanélküliség vagy a kutatásra-fejlesztésre fordított összegek aránya.
Az 1,0-től 6,0-ig terjedő skálán Magyarország végül a 3,7-es értéket kapta, ami majdnem pontosan megegyezik az Európai Unióba már felvett nyolc közép-kelet-európai ország átlagával (3,68), viszont messze elmarad a legjobbaktól. Az észt index 4,94, a szlovén 4,49, a cseh mutató pedig 4,19 volt. Csupán összehasonlításképpen: az Európai Unió fejlett részét jelképező német index 4,71-et, Ausztriáé pedig 5,12-t tesz ki. Feltűnő, hogy a legnagyobb újdonsült EU-állam, Lengyelország jelentősen lemaradt a többektől, indexe mindössze 2,57-en áll.
„A puszta rangsornál azonban jóval izgalmasabb következtetéseket vontunk le az információs technológia fejlettségi szintje és az általános gazdasági és társadalmi dinamizmus összevetésekor” – hangsúlyozta Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető igazgatója. Kiderült, hogy az információs technológiai beruházások meghatározó szerepet játszanak a közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlődésében. „Az internet-technológiára vagy a szélessávú adatátviteli lehetőségek növelésére költött pénz szinte azonnal megjelenik a nemzetgazdaság fejlődésében. Egyértelmű korrelációt találtunk az információs technológiai infrastruktúrára fordított összegek és a gazdasági növekedés között. A kormányok így aktívan befolyásolhatják a gazdaság fejlődését” – mondta Schannen Frigyes.
Hasonlóan pozitívan befolyásolja az információs technológia fejlettsége a szociális értelemben vett jólétet: például kölcsönhatás mutatkozik a kutatás-fejlesztésre és az információtechnológiára fordított kiadások között. A számokból az is nyilvánvaló, hogy minél többet költenek egy országban infokommunikációra, annál kedvezőbbek a szociális és tudományos színvonalat jelképező értékek is. Ez jól mérhető például a diplomát szerzettek arányán, a munkanélküliségi mutatókon vagy a K+F kiadások bruttó nemzeti termékhez viszonyított arányán keresztül.
A Roland Berger tanulmánya ugyanakkor nem mutatott ki egyértelmű kapcsolatot a távközlési piac liberalizáltsága és a technológiai színvonal között. Úgy tűnik, hogy a mélyebb vagy szélesebb verseny nem feltétlenül mozdítja elő az infrastruktúra színvonalának emelkedését. „A vállalati szektor vagy a lakosság is a számára fontosnak, előnyösnek tűnő távközlési területeken ruház be, s döntésében nem játszik szerepet az, hogy az adott területen csupán egy, néhány vagy nagy számú szereplő van a piacon” – fűzte hozzá a Roland Berger magyarországi vezetője.
Kapcsolódó cikkek
- Egy hónap alatt 5 millió új GSM-előfizető Indiában
- Az IT kiadások mind nagyobb részét költjük energiára és hűtésre
- 122 millió európai az interneten
- Informatikai összefogás Észak-Magyarországon
- Növekvő net-populáció egész Európában
- A britek neteznek a legtöbbet
- IT-piac: A szolgáltatási szektor a legerősebb
- A fiatal nők neteznek a legtöbbet Nagy-Britanniában
- Adatlopástól félnek az internetezők
- Cyberbullying: Az új típusú támadás főként a tizenéveseket célozza
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
10 éves a Craft Conference: Budapestre érkezik a Google, a Spotify és az OpenAI is
Ami a technológiai innovációnak a CES, az a szoftverfejlesztésnek a Craft – idén ünnepli tizedik születésnapját Közép-Európa legnagyobb IT szakmai konferenciája, amely évről évre többezer szakembert szólít Budapestre. A kétnapos Craft Conference igazi sztárparádéval várja az érdeklődőket május végén a Vasúttörténeti Park látványos díszletei között: érkeznek a Google, a Tesla, a Spotify, a Microsoft, az OpenAI és az Ebay szakértői, de a keynote előadók között szerepel majd a világ egyik legolvasottabb tech hírlevelét író Orosz Gergely is. A szakmai fesztiválon kiderül, hogyan lehet MI-eszközökkel vagy digitális csapattagokkal növelni a produktivitást, hogy tényleg a jövő sikerszakmája lesz-e az AI Engineer és hogy miért „ült le” kicsit az IT-piaci az utóbbi hónapokban.
Szintet léphet a mikrohálózatok fejlesztése, megérkezett BESS
Költséghatékony energiabeszerzés és -tárolás egyetlen megoldásban – ezt kínálja BESS, a Schneider Electric legújabb fejlesztése. A különleges berendezés újabb lökést adhat a mikrohálózatok kialakításának és támogatja az energiabiztonság megteremtését.
Az ABB tovább bővíti energetikai portfólióját
Az ABB bejelentette, hogy megállapodást írt alá a Siemens Kínában működő szerelvény részlegének felvásárlásáról. Az akvizíció bővíti az ABB piaci jelenlétét, és kiegészíti regionális ügyfélkínálatát az okosépületek piaci szegmensében.
A Lufthansa Systems Hungária második alkalommal nyerte el a „Megbízható Munkaadó” díjat
A Lufthansa Systems Hungária sorozatban második alkalommal nyerte el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által, pályázat útján odaítélt „Megbízható Munkaadó” díjat. A kitüntető címmel azokat a cégeket ismerik el, amelyek kiemelkedő vállalati kultúrájuknak köszönhetően példamutató módon gondoskodnak kollégáik munka- és életkörülményeiről. A „Megbízható Munkaadó” díjat a szakmai zsűri az idei évtől 3 évre ítéli oda a sikeres pályázók részére.
Ipari hulladékáramból kulcsfontosságú ipari nyersanyag
A gumi-, a kerámia- , az üveg- és a kozmetikai iparban nélkülözhetetlen cink-oxid (ZnO) zöld előállításának arányát kívánja növelni az EIT InnoEnergy azzal, hogy befektet a forradalmian új technológiát kifejlesztő lettországi vállalatba, a Catalyco-ba.