A jelenlegi 2-3-szorosára kellene gyorsítani az épületfelújítások ütemét Európában
A klímavédelem érdekében a beruházási prioritások sürgős átgondolására és határozottabb közös fellépésre szólítja fel a Világgazdasági Fórum (WEF) napokban zajló davosi találkozóján a résztvevőket a Schneider Electric. Az energiamendzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat Fenntarthatósági Kutatóintézetének friss elemzése szerint a jelenlegi 2-3-szorosára kellene gyorsítani az épületfelújítások ütemét Európában, hogy sikerüljön elérni a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott célokat.
A Schneider Fenntarthatósági Kutatóintézetének elemzése szerint a keresletvezérelt átállás ösztönzése az egyetlen olyan forgatókönyv, amely lehetővé teszi, hogy a károsanyag-kibocsátás elég gyorsan csökkenjen ahhoz, hogy a globális felmelegedés mértéke ne lépje túl a 1,5 fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. A kutatóintézet Davosban mutatja be a „Towards Net Zero Buildings: a practical pathway” című e-könyvét, amely azt vizsgálja, hogyan lehet a kereslet és a kínálat közötti jelenlegi patthelyzetből kilépni.
Európában évente az épületállomány mindössze 1-1,5 százalékát újítják fel. Márpedig a felújítások ütemének el kellene érnie az évi 3 százalékos szintet a Párizsi Megállapodásban foglaltak eléréséhez.
A fenntartható épületekbe történő beruházások legnagyobb akadálya továbbra is pénz kérdése, holott a szén-dioxid-mentesítő technológiákba, a digitális és a városi ökoszisztéma-szolgáltatásokba történő befektetés valamennyi érdekelt fél számára maximális értékteremtést eredményezhet. Ráadásul az energiahatékonysági technológiák a földrajzi elhelyezkedéstől és a meglévő eszközök minőségétől függően akár 10-60 százalékos energiafogyasztás-csökkentést is eredményezhetnek. A digitális energiahatékonysági megoldások használata pedig 20-30 százalékos szén-dioxid-csökkentést jelentene az épületállomány egészében, ami azt jelenti, hogy az átlagos 8 évnél jóval rövidebb idő alatt megtérülnek ezek a befektetéseket és hoznak komoly költségmegtakarítást a beruházók és az üzemeltetők számára.
A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete által készített e-könyv gyakorlati útmutatót kínál a kormányok és az iparágak számára, hogy hogyan teremthetnek egyensúlyt az energetikai átállás költségei és a közösségekre nehezedő többletterhek között, különösen a jelenlegi, kiszámíthatatlan környezetben. Emellett a tanulmány egy új, a Világgazdasági Fórummal közösen kidolgozott keretrendszert is tartalmaz a jövőtálló épületek létrehozására, ami egy követhető modellt és eszköztárat is ad a városoknak a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő beruházások felgyorsítására.
A Schneider Electric már 20 éve a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve működik, és a vállalatnál úgy látják, hogy a magas és gyorsan változó energiaárak miatt a fenntarthatósági törekvések felgyorsítására van szükség, ami stratégiaváltást is igényel. A megújuló energiakapacitás növelését célzó beruházások mellett elengedhetetlen a tiszta energia iránti kereslet megteremtése, amit a fogyasztók által ösztönzött átállás révén lehet elérni.
Ezzel a megközelítéssel összhangban a Schneider Electric világszerte 2500 zöld munkahely létrehozását is bejelentette, hogy segítse az éghajlatvédelmi intézkedések felgyorsítását a gazdaság minden területén. Az új pozíciókat betöltő munkatársak elsősorban szolgáltatási feladatokat látnak el, a Schneider Electric ügyfeleit támogatják a digitalizálásában és a létesítmények szén-dioxid-mentesítésében, az eszközállományuk korszerűsítésében a fenntartható és körforgásos gazdaság szempontjainak figyelembevételével; valamint a fenntarthatósági stratégiákkal kapcsolatos tanácsadási tevékenységet végeznek.
"A megújuló energiába történő beruházásoknak továbbra is gyors ütemben kell haladniuk, de a történelem során minden energiaipari átmenetet a piaci kereslet hajtott. A beruházások esetében a fogyasztóközpontú, keresletvezérelt megközelítésre való áttérés nem csak felgyorsítja a dekarbonizációt, hanem a jelenlegi modellekben szereplőknél biztatóbb eredmények elérését is lehetővé teheti. Ezt a változást tehát a fogyasztók vezetik, vagyis maga a kereslet idézi elő a változást. Ezt a keresletet kell mindenek előtt új technológiákkal kiszolgálnunk és a felhasználók számára nyújtott előnyöket biztosítanunk" – hangsúlyozta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnök-vezérigazgatója.
Kapcsolódó cikkek
- Energiamegtakarítással törhetne Budapest az élre
- Melbourne-i győztesek a budapesti esettanulmányi versenyen
- Újgenerációs csomagolóanyag a zöldség-gyümölcs szektorban
- Felgyorsulhat a környezetszennyező SF6 gáz kivezetése a piacról
- Fenntartható okostelefonok: hosszabb élettartam, zöldebb világ
- Az edge technológiák pörgethetik fel a digitális átállást
- Energia átállást sürget a Santander
- K&H: Mennyit fogyaszt az autód? És a házad?
- A Schneider Electric lett a Jövő vállalata!
- A Seco Zöld Alapja már több mint egy évtizede ér el fenntarthatósági célokat
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.