Veszélyes árverseny a fuvarozásban
Már tavaly év végén tapasztalható volt az a tendencia, hogy az olcsóbb áron fuvarozó, sokszor szabálytalanságok sorát vállaló román kamionosok kiszorítják a hazai cégeket a magyar piacról. Az árverseny azonban a koronavírus-járvány időszakában még inkább kiéleződött. A NiT Hungary adatai szerint az összes magyar fuvarmennyiség 25-30 százalékát viszik el a román cégek, megrendelőik pedig zömmel multinacionális vállalatok, akik így a magyar fuvarozó vállalkozásokat a létüket is veszélyeztető árversenybe kényszerítik.
A magyarországi útdíjstatisztika szerint a kamionos útdíjhasználat 51 százalékban külföldiekhez köthető, melynek több mint 20 százalékát, legnagyobb részarányát a román kamionosok teszik ki, nem véletlenül. Míg ponyvás szállítás esetén a magyar fuvarozók 0,85-0,9 euró/km-es díjjal számolnak, a román cégek ennél olcsóbban, vélhetően 0,5-0,75 euró/km-es díjon viszik el a hazai fuvarokat. „A külföldi és a hazai szolgáltatók költségelemeiben mindeddig nem lehetett kimutatni olyan markáns különbséget, ami ekkora eltérést eredményezhet a fuvardíjakban. Feltételezhetően olyan szabálytalanságok sora áll a háttérben, melyekkel a román vállalkozások nem akadnak fent a hatósági ellenőrzésen. Fuvarozóik például figyelmen kívül hagyhatják a kitereléses mérleg állomásokat, túlsúllyal közlekedve versenyelőnyt élveznek, jövedékiadó-mentes üzemanyagot használhatnak, elkerülik az útdíjat, de felmerülnek foglalkoztatási szabálytalanságok, a vezetési- és pihenőidő szabályok megsértése és a menetíró készülékek manipulációja is. Az olykor a létükért küzdő magyar vállalkozásokat ezzel olyan árversenybe kényszerítik, hogy azok sokszor önköltségi ár alatt kénytelenek elvinni a fuvarokat. Olyan hírek is érkeztek hozzánk, hogy 850-900 eurós fuvarokat akár 500 euróért is elvállalnak a magyar cégek, hogy megmaradjanak a megrendeléseik. Ám a nyomott árak miatt sok vállalkozás adósságspirálba kerülhet, mely hosszú távon a létüket veszélyezteti” - emeli ki Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.
A román fuvarozókat jellemzően multinacionális cégek és szállítmányozási vállalatok választják annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány hatását mérséklendő az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a meghatározói logisztikai-szállítmányozási szövetségek támogatásával korábban ajánlást tett közzé: a hazai közúti közlekedési szektorra nehezedő rendkívüli kihívásokra tekintettel – értve ez alatt az európai uniós mobilitási jogszabálycsomag várható közeli elfogadását is – különösen fontos, hogy aki teheti, magyar fuvarozó céget válasszon az áruja szállíttatásához. A NiT Hungary tagvállalataitól érkező visszajelzések alapján azonban nem tapasztalható változás, sok cég még mindig a román, lengyel, bolgár, litván fuvarozókat választja a magyarokkal szemben. Az érdekvédelmi szervezetek már többször felhívták a magyar döntéshozók figyelmét a problémára, ugyanis véleményük szerint a magyar hatóságok állandó és következetes ellenőrzései valamit az elektronikus fuvarlevél bevezetése javíthatnának a helyzeten. A megoldás pedig nem várhat soká, hiszen hosszútávon a magyar költségvetésben is jelentkeznek az elveszett fuvarok, az ellátórendszerre pedig további terhet róhat a kilátástalan helyzetbe került vállalkozások megsegítése. Éppen ezért kezdeményezett július 9-ére egy soron kívüli piacvédelmi konzultációt a NiT Hungary az érintett szakhatóságok, így a kormányhivatalokat irányító Miniszterelnökség, az ITM, az ORFK, a NAV, a NÚSZ Zrt. és a Magyar Közút bevonásával, melynek célja a problémakör, illetve az ellenőrzési- és szankciórendszerek közös áttekintése, és az ellenőrzési tevékenység intenzitásának és hatékonyságának fokozása, akár a jogszabályi rendelkezések esetleges alakításával is.
Kapcsolódó cikkek
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány, a Yettel és a CETIN
A magyarországi digitalizáció fejlesztését szolgáló együttműködést közös nyilatkozatban erősítette meg a kormány, a Yettel Magyarország Zrt. és a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary Zrt. A megállapodásban foglaltak szerint a vállalatok 2024-2028 között legalább 72 milliárd forint értékű mobil hálózatfejlesztési beruházást hajtanak végre.
Megérkeztek a HMD legújabb nyomógombos telefonjai
Ínycsiklandó tech csemegével készült a Human Mobile Devices (HMD), a vállalat ugyanis épp most mutatta be legújabb kreációját, egy különleges klasszikus telefonokból álló válogatást a Nokia 215 4G, a Nokia 225 4G és a Nokia 235 4G készülékekből. A három kis nyomógombos csoda a szivárvány színeiben érkezik, 23 990 Ft fogyasztó árról indulva.
Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst
A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja. A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.
Nagy hatótáv, nagy lehetőségek
A GreenGo, Budapest máig egyetlen teljesen elektromos autómegosztója olyan, nagy hatótávú autókkal bővítette flottáját, amik még egy lépéssel közelebb visznek ahhoz, hogy búcsút mondhassunk a saját autónak.