Könnyebben vették a COVID-19 akadályt az üzletmenet-folytonossági tervvel rendelkezők
A hazai társaságok üzletmenet-folytonossági (BCP) felkészültségére vonatkozóan, a COVID-19 helyzet kezelése kapcsán végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérést a Deloitte. A fő tanulságok a következők: a pénzügyi szektor és az élelmiszeripar hamarabb tudott lépni, mint más iparágak, a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása pedig nem ment gond nélkül.
A Deloitte hazai gazdasági és IT felső vezetők körében végzett, nem reprezentatív kérdőíves felméréséből kiderült, hogy az olyan szabályozott iparágak, mint a pénzügyi szektor vagy az élelmiszeripar, hamarabb tudott lépni a COVID-19 helyzet kezelésében, mint más iparágak képviselői. Igaz ugyan, hogy a pandémia bekövetkezésére gyakorlatilag senki sem számított, ahol azonban voltak előre elkészített üzletmenet-folytonossági tervek, ki voltak jelölve a felelősök, ott szervezettebben tudtak reagálni a COVID-19 teremtette kihívásra, és 2-3 hét alatt át tudták állítani működésüket. BCP terveket pedig ott is elkezdtek készíteni, ahol eddig ritkán foglalkoztak komolyabban a kérdéssel, ahogy azt a kkv szektorban is látjuk.
A felmérés eredményei szerint a fizikai jelenlétet nem igénylő vállalkozásoknál hamar ki tudták alakítani az otthoni munkavégzéshez az informatikai hátteret, még ha az elején adódtak is zökkenők a szoftverfrissítéssel, távoli eléréssel vagy jelszócserével. Tapasztalat híján a munkaszervezési és pszichológiai háttér biztosítása azonban már nem ment gond nélkül mindenhol. Sok helyen nem foglalkoztak eleinte azzal a stresszhatással, amit a munkavállalók „otthoni üzemre” való átállása jelentett és jelent most is. Általános probléma volt, hogy a partnerekkel, ügyfelekkel kapcsolatos kommunikáció CRM rendszerrel támogatott nyomon követése nem volt megoldva és olyan kezdeti lépések bevezetésével is gondok voltak, mint a telephelyek látogatóinak regisztrálása.
„A kezdeti sokkhatás után látható, hogy a gazdaság szereplői két fő stratégia mentén igyekeznek tovább építkezni: az egyik a költségstruktúra módszeres átvizsgálása és optimalizálása, a másik az automatizáció és digitalizáció továbbfejlesztése, elősegítve a cég későbbi talpra állását. A jelenlegi helyzetben létfontosságú, hogy egy társaság a lehető leggyorsabban reagáljon a vészhelyzetből adódó hatásokra, felkészüljön a világjárvány lehetséges forgatókönyveire” – mondta Marton Károly, a Deloitte Technológiai üzletágának szenior menedzsere.
Az üzletmenet-folytonosság szervezése magában foglalja az infrastruktúrával, információ-biztonsággal, alkalmazottakkal, működéssel és kommunikációval kapcsolatos kockázatok kezelését azzal a céllal, hogy felkészítse a vállalatot ezekre a kihívásokra, és biztosítsa a működés és a termelés folyamatosságát.
A Deloitte szakértői összegyűjtötték, melyek a legfontosabb lépések, amelyekkel a vállalkozások biztosíthatják az üzletmenet-folytonosságot. Az oldal itt érhető el.
Kapcsolódó cikkek
- Katasztrófahelyzetben is segít a digitalizáció
- Készségek a művelt kaméleonok világában
- A Siemens is támogatja a kiberbiztonság megteremtését távoli munkavégzés esetén
- Mit tesznek a hekkerek home office-ban?
- Egészségügyi dolgozónak állt a hazai fejlesztésű, humanoid robot
- Ingyenes online munkaadói platform a COVID-19 válság idejére
- Magyar startup nyert az #EuvsVirus-kihívás üzletfolytonossági kategóriájában
- Drónokat tesztelnek a koronavírus elleni védekezésben
- A Xerox több fronton is segíti a COVID-19 elleni harcot
- Már Magyarországon is elérhető az autós, érintésmentes koronavírus tesztelés
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Öt elnökségi tag mandátumáról döntött éves közgyűlésén az IVSZ
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége az idei, 2024. május 30-án tartott éves közgyűlésén öt elnökségi tag mandátumáról döntött, köztük a transzformációért felelős alelnöki tisztségről és a mikro, a kkv, a multi, valamint a nagyvállalati tagozatok elnökeiről. Négy elnökségi tag mandátumát meghosszabbították, míg a nagyvállalati tagozat új vezetőjének az újonnan belépő Magyar Posta Zrt. informatikai főigazgatóját, Leveleki Zsoltot választották meg.
Félnek a csalóktól: a magyar internetezők 15 százaléka elkerüli az online fizetést
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége tart attól, hogy online vásárlás során csalás áldozatává válik, 94 százalékuk védekezik is valamilyen módon a visszaélésekkel szemben. Ugyanakkor 15 százalék azok aránya, akik inkább kerülik az online fizetést, annyira félnek az adathalászattól.