Infotér – 2016 végére nem lesz internet nélküli iskola
Nem lesz internet nélküli iskola Magyarországon 2016 végére - jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára az Informatika a Társadalomért Egyesület csütörtöki, balatonfüredi konferenciáján.
Kara Ákos kiemelte, az iskolákban, az egyedi igényekhez igazodóan, átlagosan legalább 50 megabites sávszélességet biztosít majd a kormányzat. Célul tűzték ki azt is, hogy 2018 végéig a szélessávú internet szolgáltatás újabb egymillió háztartásba eljusson. Az államtitkár azt mondta, ez európai szinten is komoly vállalás, amely fele részben piaci szolgáltatói vállalás keretében, fele részben állami támogatással valósul meg.
A politikus kitért arra, hogy felmérések szerint 2014-ben a 15 évesnél idősebb lakosság 40,2 százaléka nem rendelkezett megfelelő digitális képességekkel, az arány javítása érdekében képzésekre is szükség van.
Kara Ákos Magyarország nemzetközi szintű eredményei között említette, hogy október 12-15-én Budapest adott otthont a Nemzetközi Távközlési Egyesület világkonferenciájának, amelyen 129 országból több mint négyezren vettek részt, Debrecenben pedig bemutatták "Leót", a szuperszámítógépet, amely a világ 500 legjobb számítógépe közé tartozik. Fontos momentumnak tartotta azt is, hogy novembertől teljes jogú tagságot kap az ország az Európai Űrügynökségben.
A jövő év kiemelt feladatai között említette a vállalati informatikai fejlesztések ösztönzését, valamint a munkahelyek megtartását és új munkahelyek létrehozását az informatikai szektorban, illetve a termelékenység növelését. Elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen lépnek fel a mérnökhiány csökkentése érdekében. Hozzátette: fontos, hogy támogatásra leljenek az informatika új magyar sikertörténetei, és sikerüljön minél több fiatal mérnököt, szakembert itthon tartani.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az infokommunikációs szektor a kiskereskedelem után a második legnagyobb foglalkoztató az országban. Az IKT ágazatban 170 ezren dolgoznak, közvetve pedig a szektor 400 ezer embert foglalkoztat, a GDP-ből 12 százalékkal, áttételes hatásával együtt pedig 20 százalékkal részesedik. Hozzátette, az ágazat a nemzetgazdasági kivitel 8,3 százalékát adta 2014-ben.
Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta, jelenleg mintegy 883 ezer háztartás lefedetlen szélessávú internet elérhetőséggel, ebből 500 ezret a szolgáltatók közreműködésével, 380 ezret állami támogatással terveznek ellátni 2018-ig. Ezt segíti az, hogy az új szakaszok kialakítására, valamint a meglévő szakaszok 100 megabites fejlesztésére 5 éves közműadó-mentességet biztosítanak.
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon a 15 évesek majdnem 30 százaléka, az iskolaelhagyók nélkül számítva, írási-olvasási és számolási nehézségekkel küzd. Úgy fogalmazott, ezért meg kell vizsgálni, hogy az alapkészségek elsajátítására van-e elég idő, jó-e a módszer, megfelelő-e a tananyag mennyiség, valamint azt, hogy milyen további digitális lehetőségek bevezetésére van esély az oktatásban.
Palkovics László, az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt: 2015-ben az összes felvételiző 24,47 százaléka jelentkezett a felsőoktatásba matematikai, természettudományos, mérnöki vagy informatikai képzésekre. Véleménye szerint ezt az arányt növelni kell, aminek egyik eszközeként a korai pályaorientációt említette.
Kitért a duális képzés eddigi eredményeire, felsorolva, hogy 2015-ben 19 intézmény partnereként 230 szervezet vett fel 500 duális hallgatót 10 százalékban agrár, 21 százalékban gazdasági, 12 százalékban informatikai 57 százalékban pedig műszaki területen.
Az oktatói-kutatói bérrendezésről szólva ismertette, hogy első lépcsőben 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban pedig további 5-5 százalékkal nő a dolgozók bére.
Kapcsolódó cikkek
- Kihirdették a Digitális Esély 2015 pályázat nyerteseit
- A Nokia Networks támogatja a lányok technológiai oktatását
- Okostanteremért versenyezhetnek az általános iskolák
- Digitalizálták a hetedikes diákokat az alternatív iskolában
- Kulcsfontosságú szerepe van a digitális eszközöknek az oktatásban
- OECD: a rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét
- Szabad lesz mobilozni a fizikaórán
- Jövő év végére minden állami iskolában lesz internet
- Már elérhetőek a digitális tankönyvek
- IVSZ: nagyobb hangsúlyt kell helyezni a digitális oktatásra
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Process Solutions: Mit várnak el a gazdasági vezetők és a cégvezetők a könyvelési szolgáltatójuktól?
A technológiai fejlődés és az üzleti környezet változásaival párhuzamosan a cégvezetők, vállalati döntéshozók elvárásai is folyamatosan változnak. Nemcsak a törvényi megfeleltetéssel kapcsolatos kötelezettségek betartását várják el könyvelőiktől, hanem stratégiai partnerséget és technológiai innovációt is.
Bemutatta legmodernebb újításait a Huawei Dubajban
Legújabb, innovatív viselhető-, audió- és irodai okoseszközeit mutatta be a Huawei a Dubajban rendezett nagyszabású nemzetközi eseményén.
Telefonunk tárhelye kihat készülékünk működésére
A technológia fejlődésével egyre nagyobb jelentősége van az okostelefonok tárhelyének. Az egyre jobb minőségű képek és videók, a komplex alkalmazások és az MI megoldások mind egyre inkább csak igénylik a tárhelyet. Ugyan a HONOR eszközei kifejezetten magas tárhellyel érkeznek, mi magunk is tehetünk azért, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük.
Vissza a valóságba a Nokia 3210-zel
25 évvel az eredeti megjelenése után a Human Mobile Devices (HMD) idén újra elhozza a legendás Nokia 3210-et – most megújult, izgalmas "Y2K" arany, tengerkék és sötétszürke színekben. A cél pedig ezúttal sem más, mint összekötni az embereket – csakhogy ezúttal a képernyőtől való elszakítással.
Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.