3D nyomtatás jogi vonatkozásban
Uniós szinten foglalkozak a témával
Ma már szinte bármit elő lehet állítani 3D nyomtatóval: játékokat, alkatrészeket, szemüvegkeretet és akár orvosi eszközöket is. Mivel ezek a nyomtatók viszonylag könnyen beszerezhetők, számos kérdés merül fel az ily módon létrehozott tárgyak minőségével és a szerzői illetve iparjogvédelmi jogok esetleges megsértésével kapcsolatban.
Rohamléptekben fejlődik napjaink egyik legizgalmasabb technológiája, a 3D nyomtatás. Miközben a professzionális gépek több tízmillió forintba is kerülhetnek, a kisebb gépek – amikkel számos termék akár házilag is előállítható – már néhány százezer forintért beszerezhetők. Azonban a 3D nyomtatás számos kockázatot hordoz magában.
„Az olcsó és bárki számára elérhető gyártás legújabb formája veszélyt jelenthet a szerzői és iparjogvédelmi jogok jogosultjaira nézve.Az ily módon történő másolás komoly károkat okozhat annak, aki rengeteget költött egy eszköz megtervezésére és kifejlesztésére.” – figyelmeztet Torsten Braner.
„Továbbá a 3D-s nyomtatás lehetővé teszi, hogy a hamisítók hazájukban állítsanak elő árucikkeket, és ez által elkerüljék a vámvizsgálatot és az áruk esetleges lefoglalását. Nem beszélve arról, hogy a fájlcserére szakosodott weboldalakról letöltött minták segítségével bárki előállíthat különböző cikkeket anélkül, hogy azokat közvetlenül megvenné egy kiskereskedőtől. Az orvostechnikai eszközök nyomtatása kapcsán pedig számos probléma merülhet fel. Például, ha egy olyan egyszerű orvosi eszközt, mint egy fecskendőt 3D nyomtatóval állítunk elő, a fogyasztók nem tudnak bizonyosságot szerezni arról, hogy a termék megfelel a toxikológiai vizsgálatok követelményeinek” – fűzi hozzá a közösségi jogász.
Éppen ezért az új technológia hatással van az orvosi eszközökkel kapcsolatos jogi szabályozásra is. Az orvostechnikai eszközök forgalmazásának nagyobb biztonsága érdekében szükségessé vált a vonatkozó európai uniós jogszabályok módosítása. A tervezett új rendelet számos, az eszközök eredetiségét biztosító szabályt vezetne be.
Például az orvosi eszközöknek az ellátási láncban való nyomon követhetősége lehetővé tenné, annak megismerését, hogy az eszköz honnan származik, és kinek a részére értékesítik. Továbbá a gyártók számára kötelező lenne a termékeik gyártásával és az esetleges kockázatokkal kapcsolatos információknak egy egyedi eszközazonosító rendszerben (Unique Device Identification, UDI) való ismertetése. A gyártóknak és a meghatalmazott képviselőknek pedig regisztrálniuk kellene magukat és az általuk forgalmazott eszközöket is az Eudamed (az orvostechnikai eszközök európai adatbankja) adatbázisában.
Ha a rendelet hatályba lép remélhetőleg kisebb lesz az esélye annak, hogy rossz minőségű orvostechnikai eszközök kerüljenek forgalomba. A szabályok ismeretében a tudatos fogyasztók könnyebben felismerhetik a 3D nyomtatókkal készült hamisítványokat, például abban az esetben, ha nincs megjelölve a származási helyük, nincs UDI számuk vagy nem regisztrálták őket. Az Európai Parlament ősszel szavaz a rendelet tervezetéről, amely után a javaslat az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre (IVD orvostechnikai eszközök) vonatkozó előírások módosításával kapcsolatos javaslattal együtt az Európai Tanács elé kerül.
Kapcsolódó cikkek
- Új nyomtatási technológiát mutatott be az Epson
- OKI multifunkciós mobilnyomtatás AirPrint támogatással
- Az onlinekassza jogi segítséget nyújt a hibásan teljesítő pénztárgépszállítókkal szemben
- Büntethető egy hírportál az oldalán megjelent sértő kommentek miatt
- A UPC-nek be kell fizetnie a 60 millió forintos bírságot
- Jogi úton győzött a Kaspersky Lab a szabadalmi troll, a Lodsys ellen
- Mobil nyomtatásban erősít a HP
- Párizs eljárást indít a Google ellen adatkezelési politikája miatt
- Visszavonulót fújt az Európai Bizottság a telefonadó ügyében
- Nem kért internetes reklámmal vertek át 577 céget
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.