A szerb kormány alacsonynak találja a Telekom Austria ajánlatát a nemzeti távközlési vállalatra
A szerb kormány várhatóan nem járul hozzá a nemzeti távközlési vállalat Telekom Srbija 51 százalékos tulajdonhányadának értékesítéséhez, mivel túl alacsonynak tartja az egyetlen pályázó Telekom Austria 950 millió eurós ajánlatát - derül ki a szerb miniszterelnök keddi közleményéből.
Mirko Cvetkovis közleményben arról tájékoztatott, hogy a kormány nem adja el a vállalat részvénycsomagját a kijelölt 1,4 milliárd eurós minimumár alatt.
Az osztrák Tekeom Austria - egyedüli ajánlattevőként - legutóbb 950 millió eurót és 450 millió eurós beruházási csomagot ajánlott a társaság 51 százalékáért. A Telekom Srbija iránt érdeklődő több vállalat is korábban kiszállt a versenyből, mivel túl magasnak találták a kormány által kért összeget.
A kormányfő elmondta: a végső döntés a privatizációért felelős munkacsoporté; a döntés azután válhat hivatalossá, hogy az ajánlat technikai vizsgálatát is befejezik. A döntés nyilvánosságra hozatalának határideje március 28.
Predrag Markovic, Szerbia távközlési minisztere kedden úgy fogalmazott: "ez az ajánlat egy sértés" és "ezt az álláspontot képviselem majd a kormányban".
A Telekom Austria vezérigazgatója, Hannes Ametsreiter kedden arról tájékoztatott, hogy a társaságnak nem kell részvényeket kibocsátania a szerb vállalat akvizíciójának finanszírozásához. "Nem tervezünk tőkeemelést" - tette hozzá. Ametsreiter elmondta: A Telekom Austria az egyetlen ajánlattevő. "Pontosan tudjuk, mennyit vagyunk hajlandóak fizetni és, hogy mennyit nem vagyunk hajlandóak fizetni" - fogalmazott a vezérigazgató.
A Telekom Austria kevesebb, mint 24 órával azután nyújtott be ajánlatot a szerb távközlési cég részvényeinek megvásárlására, hogy a német Deutsche Telekom hétfőn bejelentette: eladja az amerikai T-Mobile USA egységét 39 milliárd dollártért az AT&T távközlési vállalatnak.
A szerb kormány az értékesítésből származó bevételeket infrastruktúra-fejlesztésre, a beruházások és a költségvetési bevételek fellendítésére, valamint külső hitelezőinek kifizetésére fordította volna.
A miniszterelnök kedden azonban elmondta: a döntés nem veszélyezteti a költségvetés fejlesztési tételeit. A kormányfő által kiadott közlemény nem tért ki arra, hogy a közeljövőben újra értékesítésre bocsátják-e a vállalat részvénycsomagját. Elemzők azonban úgy vélik, a kormány a 2012-ben esedékes választások utáni időpontra halaszthatja a privatizációt.
Szerbia jelenleg a Telekom Srbija 80 százalékos tulajdonhányadával rendelkezik, míg a maradék 20 százalék a görög OTE holding tulajdona. A vállalat 2009-ben 13,3 milliárd dinár (129,1 millió euró) nettó nyereséget ért el.
Kapcsolódó cikkek
- Egyelten ajánlat a szerb állami távközlési vállalatra
- Szerbia leállíthatja az állami távközlési vállalat eladását
- Orosz oligarchiáé lehet a szerb állami távközlési cég
- Hét pályázó a szerb vezetékes távközlési vállalatra
- Döntött a szerb kormány a Telekom Srbija privatizációjáról
- Szerb távközlési privatizáció, december közepéig kiírják a pályázatot
- A Telekom Ausztria is érdeklődik a szerb távközlési vállalat iránt
- Szerbia 1,5 milliárd eurót szeretne az állami távközlési vállalatért
- Végleges döntés a Telekom Srbija privatizációjáról
- Szerbiában eladják az állami távközlési céget
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
