Több mint 30 éves a 112-es segélyhívó szám
Az Európai Unió tagállamaiban minden év február 11-én emlékeznek meg az Egységes európai segélyhívó szám napjáról. A 112-es nap célja, hogy felhívja a figyelmet a segélyhívó szám fontosságára és megfontolt használatára. A segélyhívó számot több mint 30 évvel ezelőtt az Európai Unió kezdeményezésére hozták létre, hogy a bajbajutottaknak csak egy segélyhívó számot kelljen megjegyezni, ha segítségre szorulnak.
A 112-es telefonszám bárhonnan, bármilyen (mobil és vonalas) hálózatról körzetszám nélkül, ingyenesen hívható Európa összes országában. A legtöbb mobiltelefonon a billentyűzár feloldása nélkül is hívható. Sőt, még abban esetben is lehet 112-es hívást kezdeményezni, ha már kimerült a díjkeret a mobiltelefonon. Az egységes európai segélyhívó számra vonatkozó műszaki követelményeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 8/2020. (XII. 9.) rendelete írja elő.
Az Európai Unió tagállamai 1991-ben állapodtak meg arról, hogy bevezetik a 112-es segélyhívó számot. A kezdeményezés mára európai sikertörténetté vált: a több mint 40 különböző nemzeti segélyhívó szám helyett egy szám, a 112 hívásával elérhetővé váltak az ügyeleti központok Európa összes országában. Az egységes európai segélyhívó szám bevezetése az EU-csatlakozásnak is feltétele volt.
Az NMHH a kezdeteknél is jelen volt
Az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112) létrehozása adja meg jelenleg is a segélyhívások kezelésének alapját. Ez a rendszer egy összetett konzorcium munkája nyomán jött létre, melyben a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség volt a projektgazda, de részt vett benne a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató, valamint a szabályozási és a hírközlési szolgáltatók felé, moderációs szerepkörben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is. Két hívásfogadó központot alakítottak ki, az egyiket Miskolcon, a másikat Szombathelyen. A segélyhívásokat a vezetékes, illetve mobilszolgáltatók irányítják a miskolci és szombathelyi hívásfogadó központokba, ahol a bejelentett eseményről egy elektronikus adatlap készül, s a helyadatok alapján értesítik a rendőrség, a tűzoltók, illetve a mentők megfelelő tevékenységirányító központját, amennyiben tényleges segélyhívásról van szó. A hívások több mint 50 százaléka ugyanis nem valós segélyhívás.
A korábbi segélyhívó számokhoz, a 104, 105, illetve 107-es hívásokhoz képest a 112-es hívások azért hatékonyabbak, mert itt rögtön dönteni tudnak a diszpécserek, ha egy autóbalesethez nemcsak mentőket, hanem a tűzoltók speciális egységét is értesíteni kell, amire a balesetet bejelentő esetleg nem is gondolt. Ezért a továbbra is működő korábbi segélyhívó számokat is fokozatosan átállítják, hogy azok is a két hívásfogadó központba fussanak be.
Az okostelefonoktól tovább javult a helyzet
A segélyhívás helyének meghatározása igen fontos paramétere a gyors és hatékony segítségnyújtásnak, amire a mobilhálózatok korlátozott helymeghatározási képessége nem mindig elégséges. Az okostelefonok megjelenésével viszont sokkal pontosabban meghatározható a mobil segélyhívások helye a készülékben lévő intelligencia segítségével. A műholdas helymeghatározó rendszerek – az USA GPS Navstar rendszere, az európai Galileo, az orosz GLONASS és a kínai Beidu – segítségével az okostelefonok már 10-15 méteres pontossággal meg tudják határozni, hogy éppen hol tartózkodnak. Ezt használja ki a segélyhívások helyadatait automatikusan továbbító AML- (Advanced Mobile Location) rendszer. Ezt az alkalmazást mind az Android operációs rendszerbe, mind pedig az iPhone IOS rendszerbe integrálták, tehát nem kell semmit sem telepíteni hozzá.
Az e-segélyhívástól a fogyatékkal élők megsegítéséig
Az Európai Unió – felismerve, hogy mekkora jelentősége van egy országúti baleset esetén az azonnali segélyhívásnak és a pontos helymeghatározásnak – bevezette az e-segélyhívó rendszert, melyet 2018. március 31-e óta az ezen dátum után megjelenő új típusú személygépkocsikba és kishaszonjárművekbe a gyártóknak kötelezően be kell építeniük. Az Európai Unió ezt a rendszert egész Európában bevezette, így gyorsabban és pontosabban érkezhet a segítség. Sőt, akkor is megtörténik az automatikus riasztás, ha valaki éjszaka egy kevésbé forgalmas úton szenved balesetet.
A hazai segélyhívó rendszer ugyan elsődlegesen az interaktív beszédkapcsolatok kezelésére épült ki, de egyre több olyan lehetőség is rendelkezésre áll, ami megkönnyíti a segélyhívást, és akár több információt is el tud juttatni a hívást fogadó diszpécserhez, mint amit szóban el tudna mondani. Ezek a megoldások előzetes regisztráción alapuló mobilalkalmazások, ahol a mobiltelefon vagy a rajta futó alkalmazás is olyan kiképzésű, hogy egyetlen gomb megnyomásával el lehet indítani a segélyhívást, és máris rendelkezésre állnak a mentőorvos számára szükséges adatok. Ugyanakkor már az ESR-112 rendszer is képes az SMS-ben érkező üzenetek fogadására, így a halláskárosultak és a beszédképtelen személyek is tudnak kommunikálni a hívásfogadó központtal.
Kapcsolódó cikkek
- Új stratégiát hirdetett az NMHH a Biztonságos internet világnapja alkalmából
- Az ATV-t és két helyi rádiót is megbírságolt a Médiatanács
- A legtöbb pénzt az internetre költjük, de a tévé előtt töltjük a legtöbb időt
- Az internetes szólás- és sajtószabadság fontosságát vizsgálta az NMHH
- Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját bocsátották fel magyar diákok
- Médiatanács: idén már a streamingszolgáltatók által közzétett tartalmakat is korhatárkarikákkal kell ellátni
- Nullás díjszabás megszűnése: vizsgálatot indított az NMHH a Magyar Telekom szerződésmódosítása miatt
- Aggasztó a helyzet: már tízévesen több órát „tiktokoznak” a gyerekek
- Kiderült, hogy mire panaszkodnak a legtöbben, ha tévézésről van szó
- Mit érdemes tudni az inflációkövető díjkorrekcióról?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ilyen volt a magyar rádiók zenei repertoárja 2023-ban
Összesen 103 év és kilenc hónapnyi adást sugároztak a magyarországi rádiók 2023. január 1-jétől december 31-ig – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából, amely a magyar rádiók 2023-as zenei repertoárját vizsgálta. A teljes kínálatban a legtöbbet játszott előadó Rúzsa Magdolna volt. Az énekesnőt több mint két és félszer annyiszor hallhattuk, mint a huszadik helyezett Azahriah-t. A tavalyi év legsikeresebb hazai slágere a ValMartól az Úristen, a külföldiek közül Miley Cyrus Flowers című dala volt.
Az akadálymentesség elengedhetetlen szempont az épületek tervezése során
Az akadálymentesség szempontjának egyre fontosabb szerepe van az építészetben, világszerte egyre több vállalat törekszik arra, hogy inkluzív környezetet alakítson ki. A Skanska a befogadás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségével összhangban szintén jelentős hangsúlyt fektet erre. A vállalat az átgondolt tervezés és megvalósítás érdekében együttműködik az Access4you-val azzal a céllal, hogy épületeiben a legmagasabb szintű access4you tanúsító védjegyet szerezze meg.
Szűkülő piacon bővül a Pepita.hu
A Pepita Group Zrt. hazai bruttó forgalma 30, külfölddel együtt 44 százalékos növekedést mutat az első negyedév eredményei alapján. Kinőtte magát: levetkőzte a csupán baba-mama jelleget, a hazai műszaki és elektronikai területen lévő erős piaci verseny ellenére is e termékkategóriákban Magyarországon 57 százalékos bruttó forgalomnövekedést ért el.
A Xiaomi publikálta a legújabb ESG jelentését
A Xiaomi a napokban közzétette a hatodik ESG (környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás) jelentését. A több mint 80 oldalas dokumentum, amelyet kínai és angol nyelven adtak ki azt az előrehaladást mutatja be, amelyet a Xiaomi és leányvállalatai megtettek az ESG stratégia megvalósítása terén 2023-ban.
Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését. A testület legutóbbi ülésén azt is megállapította, hogy a Balázsék című műsorszám ismét törvényt sértett, amikor a rasszizmusból táplálkozó humorizálásra építette a január 15-i műsor.