Hogyan érdemes optimalizálni az agrárvállalatok energiafelhasználását?
Nemcsak a takarmányra igaz, hogy az a legolcsóbb, amit mi magunk termelünk meg, ugyanez érvényes a villamos energia előállítására is. A napelem-beruházás az agrárszektorban rövid távon megtérül, főként hogy a jövőben pályázati forrásokkal is lehet majd számolni, amelyekre már most érdemes felkészülni.
Az energiaárak jelentősen emelkedtek az utóbbi években, s mivel ez a folyamat a jövőben várhatóan tovább erősödik, a rezsiköltségek kitermelése egyre nagyobb terhet ró a vállalkozásokra. Különösen igaz ez az olyan energiaigényes ágazatokra, mint a mezőgazdaság, az állattenyésztés, de ez a tendencia érinti szinte az egész agrárszektor valamennyi szereplőjét.
„Jó hír, hogy az alternatív energiaforrásokkal, ezen belül is napelemes rendszerek telepítésével optimalizálhatjuk az energiafelhasználást, jelentősen csökkenthetjük a költségeinket” – mondta Szenyán Endre, az A1 Solar ügyvezető igazgatója. Szavai szerint érdemes olyan szolgáltatót keresni, amelyre – egy egykapus rendszerben – a pályázatfigyeléstől és pályázatírástól kezdve a projektmenedzsmenten át a generál kivitelezésig teljesen rábízhatják magukat az ügyfelek.
A napelemek kiépítéséhez a mezőgazdasági vállalkozások általában rendelkeznek elegendő területtel, de akár egy nagyobb épület teteje is alkalmas erre a célra. A földre telepített napelem-parkok olyan tartószerkezettel is felszerelhetők, amelyek alatt a legeltetés, a földművelés folytatható, a kivitelezők igény szerint az adott növénykultúrák mellé kiválasztják a megfelelő napelemes rendszereket.
Ha olyan erőművet szeretnénk építeni, amivel a saját fogyasztásunkat szeretnénk kiváltani – s amely a hálózatra nem termel vissza – akkor erre a jelenlegi szabályok szerint 200 kW-os teljesítményig van lehetőségünk. Ebben az esetben nem kell energiatároló berendezést sem kiépíteni, ami jelentősen megspórolja a bekerülési költségeket, illetve nem kötelező a MAVIR Zrt. által előírt aFRR szabályozhatóság sem. Amennyiben korábban egy vállalkozás például negyven forintért vásárolta az áramot, akkor esetében egy ilyen rendszerrel havonta körülbelül hét-nyolcszázezer forintnyi villanyszámla kiváltására elegendő energiát termelhet meg a vállalkozása számára. Iparági számítások szerint a most érvényben lévő áramárak mellett néhány éven belül megtérülhet a befektetés.
Az előregondolkodás és felkészülés meggyorsíthatja a beruházás elkezdését. Az energiahatékonysági fejlesztéseket célzó pályázatokat a tervek szerint már 2023 első negyedévétől kiírják, s ezek keretében az agrárvállalkozások is megtalálják a számukra legkedvezőbb támogatási formákat. Érdemes időben meghatározni a beruházási igényeinket, előkészíteni a szükséges dokumentumokat, és konzultálni olyan napelemes rendszereket telepítő cégekkel, amelyek a teljes pályáztatási folyamatra rálátnak, így azonnal értesítenek, ha megnyílik egy ilyen lehetőség.
Fotó: KRQ
Kapcsolódó cikkek
- Felgyorsítja a napelem beruházásokat Európa az EIT InnoEnergy vezetésével
- Magyar megoldás született a rezsicsökkentésre házi napelemekkel
- Új trend a napelemeknél: felértékelődött az energiatárolás
- Bázisállomásai napelemes energiaellátását teszteli a CETIN
- Csak a legszemfülesebbek kapnak támogatást a napelemes pályázat második ütemében
- Évi 25 ezer forintnyi áramot is spórolhat nekünk egy modern hűtő
- Villanyfűtés gáz helyett? – Gondosan megtervezve jó megoldás lehet
- Gázpara: egyre többen érdeklődnek a klímák fűtési funkcióiról
- Zöld megoldásokkal segíti az afrikai áramellátást a Schneider Electric
- Titkos fegyver a rezsicsökkentésben: a LED izzó
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.