Hat ajánlat érkezett a szerb távközlési vállalat megvételére
Rasim Ljajic távközlési miniszter nem fedte fel, hogy kik az ajánlattevők, annyit azonban elmondott a sajtónak, hogy a cég részvényeinek 58 százalékát akarják most eladni, és ha egyik ajánlat sem bizonyul megfelelőnek, akkor Belgrád akár el is állhat a privatizációtól.
A vállalatot 1997-ben - Slobodan Milosevic elnöksége idején - részben már privatizálták, 29 százalékát az olasz Stet, 20 százalékát pedig a görög OTE vásárolta meg. Az üzletrészeket a Zoran Djindjic vezette kormány visszavásárolta. A szerb kormány 2011-ben ismét nekifutott a cég értékesítésének. Egyedüli ajánlattevőként a Telekom Austria 1,1 milliárd eurót kínált a részvények 51 százalékáért, Belgrád azonban 1,4 milliárdot kért, így nem született megállapodás.
Most Szerbia ismét 1,4 milliárd eurót kér, igaz a részvények 58 százalékáért. Nem hivatalos értesülések szerint a legesélyesebbnek tartott ajánlattevő ennél 200 millióval kevesebbet adna a vállalatért. Aleksandar Vucic szerb kormányfő viszont hétfőn kijelentette, ha nem kapnak megfelelő ajánlatot, nem adják el a Telekomot, mert a pénz feléből visszafizetnék a cég tartozásait, míg az összeg másik felét befektetésekre fordítanák.
A 2014-es pénzügyi évben a Telekom Srbija 15 milliárd dinár (39 milliárd forint) nettó nyereséget ért el.
Kapcsolódó cikkek
- Apple-igazgatóval erősít a Volkswagen
- Minden bejön a Facebooknak
- Csökkent a Magyar Telekom nyeresége a harmadik negyedévben
- Az Intel idei startup-beruházásainak értéke meghaladja a fél milliárd dollárt
- Sony Pictures: lezárult a két Viasat-csatorna felvásárlása
- Még mindig harmadik a világon a Nokia
- Az OKI akvizícióval lépett be a széles formátumú nyomtatási piacra
- Kétharmadával növelte okostelefon-eladásait a Huawei
- Nem felejtő memóriákba önti a pénzt az Intel
- Az Ericssoné az amerikai Envivio
Céginfó ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Új gyártóbázist nyit az Eaton Finnországban
A szünetmentes tápegységek (UPS) piacán tapasztalható erős növekedésre reagálva az Eaton egy új, korszerű üzemmel növeli gyártókapacitását Helsinkiben. Az UPS-rendszerek iránt különösen az adatközpontok ágazatában nagy a kereslet, ahol az AI-alapú alkalmazások és a digitális adatkezelés nagy feldolgozási igényei miatt létfontosságú a folyamatos áramellátás és valószínűsíthető a bővítés szükségessége. Ezeket a rendszereket széles körben használják az áramkimaradások és a feszültségingadozások ellen, mind a kereskedelmi és ipari épületekben, mind pedig az egészségügyi ágazatban egyaránt.