Kutatás: fontosnak tartjuk az okosváros fejlesztéseket
A magyar lakosság több mint 60 százaléka hasznosnak tartja az okos városi fejlesztéseket, a legtöbben a jobb közbiztonságot támogató megoldásokat ítélik fontosnak - ismertette a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF) legfrissebb felmérésének eredményét a társaság vezérigazgatója egy keddi sajtóbeszélgetésen Budapesten.
Veres Mihály úgy vélte, a közeljövőben számos hazai város és település indít majd olyan fejlesztési programokat, amelyek a modern technológiát használják a lakosság életminőségének javítása érdekében. Elmondta: a megkérdezettek 14 százaléka, mintegy 1,2 millió ember hallott már a "smart city" kifejezésről.
Az NMF augusztusban, mintegy 2000 ember megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatásával segíti a döntéshozókat, hogy a lakossági igények alapján mely fejlesztési területekre érdemes koncentrálni.
A válaszadók 86-91 százaléka a közbiztonságot érintő újításokat - például megfigyelési rendszerek kiépítését - tartja szükségesnek. Szintén magas, 73-79 százalék azok aránya, akik olyan egészségügyi és közigazgatási fejlesztéseket részesítenének előnyben, amelyekkel otthonról is elintézhetőek a mindennapi kötelezettségek. Példaként említette a vérnyomásmérő okosórák összehangolását az egészségügyi adatbázissal, amely csökkenthetné az orvoslátogatások számát.
Az intelligens közlekedési szolgáltatásokat, ezen belül is a digitális valósidejű utastájékoztatást és a városi forgalomirányítási rendszereket a válaszadók több mint 70 százaléka támogatja, továbbá a lakosság két harmada tartaná hasznosnak az intelligens parkolási megoldásokat és az elektronikus kártyarendszer bevezetését.
A vezérigazgató a nemzeti elektronikus jegyrendszer idén őszre tervezett bevezetésének várható időpontjáról elmondta: a projekt akadálymentesen halad, azonban majd csak 2016-ban valósul meg, hogy az utasok egységes rendszerben elektronikusan válthatnak jegyet a helyi és a helyközi buszjáratokra, vonatokra az intelligens közlekedési rendszer segítségével.
A kutatás rámutatott azonban arra is, hogy Magyarországon a mintegy 8,5 millió mobiltelefont használónak 57 százaléka rendelkezik okostelefonnal, a megkérdezettek csupán 19 százaléka használt valaha mobilfizetési megoldásokat és mindössze 9 százalék használta az alkalmazást mobilszámla terhére.
Veres Mihály az MTI kérdésére beszámolt arról is, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban várhatóan több millió euró áll majd a tagállamok rendelkezésére az intelligens fejlesztésekre, amelyeknek a célja a hatékonyság javítása és az energiafelhasználás csökkentése. A Nemzeti Smart City projekt keretében jelenleg önerőből több 10 millió forintot szán a társaság arra, hogy a fejlesztések műszaki és gazdasági keretrendszerét kialakítsa.
Kapcsolódó cikkek
- Mire figyelnek a magyarok mobilvásárláskor?
- Elindult az időseket segítő infokommunikációs modellprogram
- Internet Hungary: Percenként másfél millió netes tartalom születik
- Okostanteremért versenyezhetnek az általános iskolák
- Internet Hungary - Az egységes digitális piac megteremtésén dolgozik az Európai Bizottság
- A 65 év fölötti magyarok a közösségi hálók legaktívabb használói
- Digitalizálták a hetedikes diákokat az alternatív iskolában
- Ez a mobilegészségügy Achilles-sarka – adatvédelem, személyiségi jogok
- Okos Jövő Fórum 2015 konferencia és szakkiállítás Győrben
- Jövőre már a repülőkön is lehet internetezni
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Continental autógumija az első helyen végzett a Tyre Reviews szakportál négyévszakos abroncstesztjén
Újabb megmérettetésen, a Tyre Reviews 2024-es négyévszakos abroncsteszten győzedelmeskedett a Continental AllSeasonContact 2 modellje. Hét 205/55R16-os méretű, VW Golfra autóra felszerelt, egész évben használható modellből álló tesztmezőnyben ért el első helyezést.
A BASF a sikeres Ethernet-APL kísérletet követően az ABB-t választotta zöldmezős projektjeihez
A BASF első európai zöldmezős Ethernet Advanced Physical Layer (Ethernet-APL) projektjének részeként az ABB-t választotta az elosztott vezérlőrendszerekhez (DCS).
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusnak ítélték idén a Neumann Professzori címet
Ismét magyar Nobel-díjas kapta a BME és a Neumann Társaság által alapított Neumann Professzori címet: Krausz Ferenc fizikus az ultragyors lézertudomány területén elért tudományos teljesítményéért részesült a kitüntetésben. A fizikus által megalapozott tudomány a mikrochipgyártástól kezdve a daganatos betegségek diagnosztizálásáig számos területen hozott forradalmi változást. A kitüntetésre május 11-én került sor a Műegyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén, ahol a díjat a BME rektora és a Neumann Társaság elnöke adta át.
Magyar innováció: Közel száz tűzvédelmi szakembert képeztek ki az új módszerrel
Sikeres a tűzvédelmi szakemberek képzése, akik már egy új iparági sztenderd alapján sajátítják el a papírmentes tűzvédelmet. Az innovatív magyar megoldás e-naplós rendszere átláthatóbb és könnyebb hozzáférést biztosít a tűzvédelmi eszközökhöz és az ellenőrzéshez. A papírmentes rendszer egyre szélesebb körben terjed itthon és már akkreditált képzések is elérhetőek a témában.
A MOL nyerte a funkcionális átalakítás nagydíját az SAP Quality Awards versenyen
Az üzleti transzformáció a folyamatosan változó környezetben elengedhetetlen. Az SAP éppen ezért immár tizennegyedik alkalommal díjazza azokat az üzleti átalakítást megvalósító vállalatokat, amelyek élen járnak a változásban, és jó példaként szolgálnak a sikeres bevezetésben. Az SAP Quality Awards egyik nagydíját idén a magyar MOL nyerte el.