Kivonulhatnak a webboltok a reklámadó miatt
Számos kis és közepes hazai webáruház dönthet úgy a közeljövőben, hogy külföldre teszi át székhelyét, amelyhez a legutolsó lökést a reklámadó bevezetése jelentheti - mondta a Világgazdaságnak Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SzEK.org) elnöke.
A lap emlékeztet arra, hogy júniusban hatályba lépett az e-kereskedelem egységes uniós szabályozása. A fogyasztónak 8 munkanap helyett már 14 naptári napja van arra, hogy minden következmény nélkül elálljon a vásárlástól. Az árut az elállási jog gyakorlásának napjától számított 14 napon belül köteles visszajuttatni a kereskedőnek, azaz maximum a kézhezvételtől számított 28 napon belül. Elállás esetén a vállalkozás nem köteles visszatéríteni a fogyasztónak az emelt díjú fuvarozásból eredő többletköltségeket, csak a normál fuvarozási díjat.
Kapcsolódó cikkek
- A JátékNet webáruház 2014-ben az Ország Boltja
- PayPal: 21 százalékkal nőtt a magyar webshopok külföldi forgalma
- Elindult a Netveszek.hu
- Webox csomagátadó automaták – a még rugalmasabb vásárlás
- A webes értékesítés legújabb trendjei
- Új korszakot nyit a Sanoma a hazai e-kereskedelemben
- Magyarország legnépszerűbb webshopja kerestetik
- Fontos az ár: külföldi webshopokban vásárol a magyar
- A rezsicsökkentés miatt webshopot indított a Prímagáz
- A SzEK.org fontosnak tartja a piaci verseny tisztaságának védelmét
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.