Szuperszámítógépek a Forma 1-en
Évről-évre több száz millióan követik a Forma 1-es versenyeket világszerte. Talán kevesen tudják, de a Forma 1 történetében is fontos szerepet játszanak a szuperszámítógépek. A szuperintelligens és szupergyors gépeket elsősorban az áramlásdinamikai modellezés területén vetik be. Ezek a rendszerek ugyanis átlagosan közel 17 óra alatt hajtanak végre egy olyan szimulációt, ami egy otthoni notebookkal 5 hónapig tartana.
A világban 1950 óta rendeznek Forma 1-es versenyeket. Az első ilyen futamot a ma már klasszikusnak számító Silverstone-ban tartották meg. Ahogy a technika, úgy a Forma-1-es autók is évről évre fejlődnek. Míg az 1960-as években még „csak” 220 lóerős járművekkel versenyeztek a pilóták, ma már 780 lóerős motor hajtja az autókat. De nem csak a teljesítmény területén változott rengeteget a sportág, hanem a versenyautók elektronikai felépítésében, a gumiabroncsok szerkezete, összetétele tekintetében és természetesen folyamatosan fejlődik a járművek aerodinamikai kialakítása is.
Utóbbi területen kimagasló szerepe van a szuperszámítástechnikának. A Forma 1-es csapatok már régóta használnak sokprocesszoros szuperszámítógépeket az áramlástani modellezéshez, azaz a CFD elvégzéséhez. A tesztek során számítások milliárdjait végzik el a számítógépek, amelyek révén a versenypályán mozgó jármű körül áramló levegőt szimulálják. Az eljárás révén előre jelezhetővé válik a legapróbb változás is, amelyet az alkatrész megváltoztatása eredményez a leszorító, és a húzóerő alakulásában. Az is tesztelhető, hogy a szerkezeti átalakításnak milyen kihatása van az autó sebességére és irányíthatóságára.
Egy tavaly üzembe helyezett ilyen szuperintelligens gép például akár 17 óra alatt is képes végrehajtani egy olyan szimulációt, amely egy otthoni notebooknak 5 hónapig tartana. Így a csapatok által kifejlesztett aerodinamikai megoldás már azelőtt leellenőrizhető és vizuálisan is megjeleníthető, hogy elkezdenék a prototípusok legyártását és szélcsatornában való tesztelését. Tehát egyértelműen kijelenthető, hogy ma már a szuperszámítástechnika alkalmazása az autógyártás, autófejlesztés területén a versenyképesség elengedhetetlen tartozéka, ráadásul költséghatékony is, hiszen felesleges gyártási és időigényes tesztelési folyamatokat vált ki a szimulációs eljárásai révén.
Magyarországon már a kilencvenes években felmerült a gondolat, hogy a hazai kutatói szférának szüksége lehet egy ilyen eszközrendszerre. Az ügyet végül a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) karolta fel, és 2001 elején sikeresen be is üzemelték a NIIF Victor Hugo utcai központjában az első szuperszámítógépet. Azóta több beruházás is történt a rendszer fejlesztése érdekében.
Jelenleg is zajlik az úgynevezett „Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban” elnevezésű projekt, melynek következtében 2014 végéig megnégyszereződik a magyar szuperszámítástechnikai összkapacitás. Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel bír majd a hazai rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre. A projekt két kiemelt központja Budapest és Debrecen. A Magyar Állam és az Európai Unió összesen közel 2 milliárd forinttal támogatja a projektet.
Képek: theengineer.co.uk; automoto.it
Kapcsolódó cikkek
- Először ültettek be hazánkban mindkét fülbe implantátumot
- Még gyorsabb lesz a világ leggyorsabb szuperszámítógépe
- Keleten növekszik, nyugaton stagnál az ATM-piac
- Új, imagePRESS C800 sorozatú, íves nyomtatásra képes Canon nyomtatók
- Szabadon felhasználhatók a Tesla technológiai szabadalmai
- Elkészült a digitális Légifelvétel Archívum
- Robotok vehetik át a spermák helyét a mesterséges megtermékenyítésben
- Művészet, lakberendezés és webes technológia találkozása
- 50 millió Sharp Plasmacluster technológiájával felszerelt terméket értékesítettek
- Megérkezett az LG G3
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A MOL nyerte a funkcionális átalakítás nagydíját az SAP Quality Awards versenyen
Az üzleti transzformáció a folyamatosan változó környezetben elengedhetetlen. Az SAP éppen ezért immár tizennegyedik alkalommal díjazza azokat az üzleti átalakítást megvalósító vállalatokat, amelyek élen járnak a változásban, és jó példaként szolgálnak a sikeres bevezetésben. Az SAP Quality Awards egyik nagydíját idén a magyar MOL nyerte el.
K&H: ismét a legjobb digitális bank Magyarországon
A K&H Csoport az egymást követő második évben, 2024-ben is elnyerte a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review „Legjobb Digitális Bank Magyarországon” díját. Az indoklásban a K&H innovatív digitális pénzügyek terén játszott úttörő szerepét emelték ki, különös tekintettel a világszínvonalú és könnyen kezelhető mobilbankra, valamint a hozzá kapcsolódó, a szektorban itthon elsőként beszédhanggal is és magyarul kommunikáló digitális pénzügyi asszisztensre, Kate-re.
Az AI kutatja a kritikus ásványkincseket is
Közel 1 millió amerikai dollárral zárta az újabb befektetési körét a Beholder. Ennek köszönhetően lett az AI-alapú, kritikus ásványkincsek feltárásában élenjáró ukrán startup finanszírozója az EIT InnoEnergy, a Rockstart Energy és az STRT. A friss források bevonásával a vállalat felgyorsíthatja a kutatómunkáját és a mesterséges intelligencia-eszközeire alapozva segítheti a zöld energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok kitermelését.