Elfogadta a szélessávú hálózatokról szóló rendeletet az EP
Elfogadta kedden az Európai Parlament azt az uniós rendeletet, amelynek célja a szélessávú internetes hálózatok kiépítési költségeinek csökkentése.
Herczog Edit szerint a változások jelentős előrelépést hoznak a mostani állapotokhoz képest, ám szerinte így is csak az elfogadható minimumot teljesítik. Közleményében úgy fogalmaz, hogy a hálózatfejlesztés az internet terjesztésének gyenge pontja, az új szabályok révén viszont a hálózatok kiépítése gyorsabbá, olcsóbbá és egyszerűbbé válik majd.
Az új szabályozás értelmében az energetikai, távközlési és közlekedési hálózatok fejlesztését össze kell hangolni, kihasználva a már meglévő és a tervezett infrastruktúrában rejlő szinergia-lehetőségeket - közölte a szocialista EP-képviselő, aki egyúttal figyelmeztet, hogy az infokommunikációs szektor termeli az EU bruttó hazai termék 4,5 százalékát, és a termelékenység javulásának ötödét adja. Ezek az arányok pedig a jövőben előreláthatóan növekedni fognak, ezért az internettől elzárt területek tartós leszakadása fenyeget.
A politikus a vidékfejlesztés leghatékonyabb módját is a szélessávú internethálózatok fejlesztésében látja, és annak veszélyére is felhívja a figyelmet, hogy internetelérés nélkül a vidéken élők másodrendű állampolgárokká válhatnak.
"Nem csak a munkakeresés, de a tanulás és az ügyintézés, az állampolgári jogok gyakorlása is nagyon nehéz korszerű internet-csatlakozás híján" - állapítja meg az MSZP-s EP-képviselő.
Kapcsolódó cikkek
- Gyorsabb netet adnak a szolgáltatók annál, mint amit ígérnek
- Megszavazta az EP a világháló akadálymentesítéséről szóló előterjesztést
- Orbán ígéri, 2018-ra szélessávú internet lesz minden magyar háztartásban
- Tízből hat ember naponta használja az internetet az EU-ban
- Leonidas Kanellos: a szélessávú infrastruktúra fejlesztése a cél Európában
- Négyszáz településen elérhető a szélessávú internet a Köznet projektnek köszönhetően
- Közmeghallgatás az EP-ben az internetes infrastruktúra terjesztéséről
- Több innovációt és digitális készségfejlesztést szorgalmaz Brüsszel az oktatásban
- Olcsóbb és gyorsabb internetet sürgetnek az EU-ban
- Németország a hálózati semlegességet félti Brüsszel távközlési tervezetétől
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Protechtor Future Summit: Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve
Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.
Újgenerációs, sajátmárkás készülékek a Telekomnál
A Telekom május 23-án piacra dobja az újgenerációs, saját márkás készülékeit, a T Phone 2 5G-t és T Phone 2 Pro 5G-t. A telefonok nagyobb teljesítményű processzorral, fejlett kamerarendszerrel és kiváló minőségű kijelzővel érkeznek, hogy optimalizált játék- és streaming-élményt nyújtsanak felhasználóiknak.
Érkezik: mesterséges intelligencia és virtuális valóság az oktatásban
Tanítás és tanulás az MI vagy XR technológiák segítségével, mentális egyensúly a mesterséges intelligencia korában. Idén is meghirdeti pedagógusoknak szóló pályázatát a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli. A pályázat célja, hogy a tanárok a szakterületükhöz szorosan kapcsolódó digitális tananyagokat hozzanak létre, különös tekintettel a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek területére. Az elkészült tananyagok valamennyi hazai pedagógus számára hozzáférhetők lesznek. A 25 legjobb pályázó egész nyárra elegendő mobilinternetben részesül, 10 nyertes pedig 120 ezer forint értékű ajándékutalvánnyal gazdagodhat.
NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Megjelent a NEXT 3D konferencia programja
Megjelent a NEXT 3D additív gyártás és digitalizálás konferencia programja. Nem kevesebb, mint 15 hazai mérnök és vezető szakember fogja megosztani 3D technológiai sikereit és tapasztalatait a résztvevőkkel. A konferenciaprogram alapján a NEXT 3D látogatói felbecsülhetetlen értékű tudással bővíthetik 3D nyomtatási és 3D szkennelési ismereteiket.