A hazai informatikai vezetők 70 százaléka legfontosabb megoldandó feladatának a váratlan rendszerleállások kiküszöbölését, az it-szolgáltatások folyamatosságának biztosítását tartja. Ennek ellenére a magyar kkv-k alig 20 százaléka rendelkezik katasztrófa-helyreállítási vagy magas rendelkezésre-állási megoldással − derül ki a Polygon Informatikai Kft. adataiból.
A szolgáltatásban komoly fennakadásokat és jelentős bevételkiesést könyvelhetnek el a vállalatok informatikai rendszereik váratlan leállásai miatt. Nem véletlen, hogy a pénzügyi szektorban ma már előírás az üzletmenet folytonosságának garantálása és a katasztrófa-helyreállítási tervek (Disaster Recovery Plan – DRP) készítése. A tapasztalatok szerint a tervezett leállások mellett ezeket az eljárásokat néhány évente „élesben” is használniuk kell a cégeknek – mondta a Polygon Informatikai Kft. üzletágvezetője. Gombos Judit hozzátette, a leállások leggyakoribb oka az áramszünetek és elektromos zavarok mellett még mindig az emberi mulasztás vagy szabotázs.
A hazai kkv-k 60-70 százaléka bár rendelkezik valamiféle mentési lehetőséggel, komoly célalkalmazás hiányában ennek használhatósága kérdéses. Ha sikeres is a helyreállítás, az gyakran napokat, akár heteket vesz igénybe, s jelentős adatvesztéssel jár. Szerencsére ma már minden vállalatméretre kínálnak testreszabott és megfizethető megoldást. A magas rendelkezésre állási megoldások piacvezetője, a Vision Solutions hazánkban is jelen van a kkv-szektornak fejlesztett Windows és AIX operációs rendszerekhez készített szoftvereivel − Double-Take, illetve EchoCluster néven.
Érzékeltetve a „házilagos” és professzionális mentések közötti különbséget; a Vision termékei például tartalmazzák az ún. CDP (Continuous Data Protection) funkciót, amellyel az adatbázisok, illetve rendszerképek akár másodpercre pontosan visszaállíthatók egy korábbi állapotba.
Bár a cégek méretével exponenciális arányban nő a leállással járó veszteség − a különböző iparágakban végzett amerikai felmérés szerint a vállalatoknak átlagosan egymillió dollárjába került informatikai rendszerük egyórányi váratlan leállása −, szinte biztos, hogy a kisebb, akár kéttucat felhasználót foglalkoztató vállalkozásoknak is jobban megéri egy párszázezer forintos megoldás kiépítése. A hazai számok ennél nyilván szerényebbek − fűzte hozzá Gombos Judit, ám ettől még igaz, hogy egy megfelelő háttérrendszer adott esetben már egy-két alkalommal behozza az árát. Főleg úgy, hogy a szoftverek automatizáltsága miatt a beruházás csupán egyszeri költséget jelent, működése közben humánerőforrást nem igényel.