Már a gyerekünk hangján követelnek tőlünk pénzt: hogyan kerülhetjük el, hogy csalók áldozatává váljunk?

forrás: Prím Online, 2024. február 28. 11:37

Minden szülő legrosszabb rémálma felvenni egy ismeretlen számról érkező hívást és azt hallani, hogy a gyermeke segítségért kiált. Aztán az állítólagos “emberrabló” szól bele a telefonba, és váltságdíjat követel, ellenkező esetben soha többé nem láthatjuk a fiunkat vagy a lányunkat. Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a csalók a jövőben egyre gyakoribbá váló telefonos átverések során a mesterséges intelligenciára támaszkodva súlyos érzelmi és anyagi károkat okozhatnak az áldozatoknak.

Sajnos mindez nem egy hollywoodi film forgatókönyve, hanem egy valóságos példa arra, hogy a csalók a legmodernebb technológiát használva meddig képesek elmenni, hogy pénzt zsaroljanak ki áldozataiktól. A módszer egyúttal rámutat a mesterséges intelligencia hangklónozási technológiájának fejlettségére is, amely ma már elegendő meggyőző erővel bír ahhoz, hogy akár még a legközelebbi családtagokat is átverhessék vele. Azonban minél többen ismerik ezeket a csalásokat, és minél többen tudják, hogy mire kell odafigyelniük, annál kisebb a valószínűsége, hogy a telefonos csalók sikerrel járjanak.

 

Így működik a virtuális emberrablás

 

Az ESET biztonsági szakértői szerint a virtuális emberrablások jellemzően több alapvető elemből, szakaszból épülnek fel. Ezek nagy vonalakban a következők:

1. A csalók potenciális áldozatokat keresnek, akiket felhívhatnak és megpróbálhatnak pénzt zsarolni tőlük. Ez a szakasz is optimalizálható a mesterséges intelligencia eszközeinek használatával (erről bővebben később).

2. A bűnözők azonosítják az “emberrablás” célpontját – valószínűleg az első lépésben azonosított személy gyermekét a közösségi médiában vagy más, nyilvánosan elérhető információk alapján.

3. A csalók ezután kitalálnak egy képzeletbeli szituációt, ügyelve arra, hogy az a lehető a legmegrázóbb legyen azon személy számára, akit fel akarnak hívni. Minél nagyobb az ijedtség, annál kevésbé fogunk racionális döntéseket hozni. A jól kivitelezett social engineering manipulációs kísérletekhez hasonlóan a csalók emiatt siettetik is az áldozat döntéshozatalát. 

4. A bűnözők ezután további kutatásokat végezhetnek, hogy lássák, melyik időpont a legalkalmasabb a hívásra. Az információ forrása ezúttal is a közösségi média, illetve egyéb nyilvánosan elérhető adat lehet. Az a céljuk, hogy olyan időpontban vegyék fel velünk a kapcsolatot, amikor a szeretteink, rokonaink otthonuktól távol tartózkodnak, ideális esetben nyaralnak, mint az Jennifer DeStefano lánya esetében történt.

5. Ezután elkészítik a hamis hangmásolatokat, amiket a hívás során használnak. A csalók egy egyszerűen hozzáférhető szoftver segítségével hangfelvételt készítenek a célpont “hangjával”, amellyel megpróbálják meggyőzni az áldozatot arról, hogy elrabolták a rokonát. Egyéb, közösségi médiából szerzett információkat is felhasználhatnak a biztosabb meggyőzés érdekében, például olyan részleteket említenek az “elrabolt személyről”, amelyeket egy idegen nem tudhat.  

6. Ha bedőlünk az átverésnek, valószínűleg azt akarják majd elérni, hogy ne nyomon követhető módon adjuk át számukra a kívánt összeget, hanem például kriptopénzben fizessünk.

 

 

Freepik

 

A virtuális emberrablás tökéletessé fejlesztése

 

Ennek a módszernek számos változata létezik. A legaggasztóbb probléma, hogy a ChatGPT és más mesterséges intelligencia-eszközök segítségével a virtuális emberrablások széleskörben elterjedhetnek, egyúttal a csalók könnyebben megtalálhatják az ideális áldozatokat. A hirdetők és a marketingesek évek óta alkalmaznak viselkedéselemző technikákat, hogy a megfelelő üzeneteket a megfelelő időben juttassák el a célcsoportokhoz. 

 

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) segíthet a csalóknak ugyanebben azáltal, hogy megkeresi azokat a személyeket, akik a legnagyobb valószínűséggel fizetni fognak, ha virtuális emberrablás áldozatává válnak. Az AI lehetővé teszi a csalók számára, hogy a korábbinál jóval nagyobb léptékben tömegesen hajtsák végre akcióikat, még több kárt okozva, különösebb erőfeszítés nélkül.

 

Milyen jövő előtt áll a hangklónozás?

 

Sajnos a hangklónozási technológia már most is nyugtalanítóan meggyőző, amint azt az ESET szakértőinek nemrégiben végzett kísérlete is bizonyítja. A módszer egyre inkább hozzáférhető a csalók számára. Egy tavaly májusi hírszerzési jelentés figyelmeztetett a szövegről beszédre alakítás technológiáját alkalmazó eszközökkel való visszaélésre, emellett a kiberbűnözők körében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a hangklónozó szolgáltatások (VcaaS, Voice Cloning-as-a-Service) iránt. Amennyiben ez utóbbi elterjed, minden támadó számára lehetővé válik az ilyen jellegű csalások végrehajtása, különösen, ha a GenAI-eszközökkel együtt használják.

 

A dezinformáció mellett a deepfake technológiát üzleti e-mailek feltörésére és szexuális tartalmú zsaroló átverésekre (sextortion) is használhatják. Mindez az ESET szakértői szerint azt jelenti, hogy egy hosszú út elején járunk. 

 

Hogyan maradjunk biztonságban?

 

A jó hír az, hogy már egy kis tájékozottsággal is nagy lépést tehetünk általánosságban a deepfake, különösen pedig a virtuális emberrablás okozta veszély csökkentéséért. A vállalatoknak érdemes szakértői tréningeket tartani a témában, de saját magunk is minimalizálhatjuk annak az esélyét, hogy áldozattá váljunk, és bedőljünk egy csalók által indított hívásnak. 

 

Az ESET szakértői szerint érdemes megfontolnunk az alábbi fontos tanácsokat:

• Ne osszunk meg túl sok személyes információt a közösségi médiában. Ez elengedhetetlenül fontos. Kerüljük az olyan adatok közzétételét, mint a lakcímek és a telefonszámok. Lehetőség szerint ne osszunk meg fényképeket vagy videó- és hangfelvételeket a családtagjainkról, és semmiképp ne osszunk meg részleteket a szeretteink aktuális utazásairól.

• Állítsuk privát módra a közösségi média profiljainkat, minimálisra csökkentve az esélyét annak, hogy a bűnözők megtaláljanak minket online. 

• Gyanakodjunk adathalászatra, ha olyan üzenetet kapunk, amely azt kéri, hogy megadjuk a személyes adatainkat vagy a közösségi profiljaink bejelentkezési adatait. 

• Használhatunk olyan szülői felügyelet alkalmazásokat, amelyek helymeghatározás funkcióval is rendelkeznek, így ellenőrizni tudjuk, hogy hol van épp a gyermekünk. 

• Ha hívást kapunk, tartsuk szóval az “emberrablókat”. Ezzel egy időben próbáljuk meg felhívni az állítólagosan elrabolt gyerekünket egy másik vonalról, vagy szóljunk valakinek a közelünkben, hogy hívja fel. 

• Maradjunk nyugodtak, közben ne osszunk meg semmilyen további személyes információt. Vegyük rá az „emberrablókat”, hogy válaszoljanak egy olyan kérdésre, amelyre csak az “elrabolt” tudhatja a választ, és kérjük meg, hogy beszélhessünk vele.

• A lehető leghamarabb értesítsük a helyi rendőrséget.

 

A virtuális emberrablás sajnos terjedőben van. Viszont, ha naprakészek maradunk a legújabb csalásokkal összefüggésben, jó eséllyel időben felismerhetjük és elháríthatjuk a támadásokat, mielőtt azok komoly károkat okozhatnának.