Mi vár az esportra a járvány okozta nézettségrobbanás után?
A pandémia alatt jelentősen megugrott az esport rajongóinak és felhasználóinak száma, azonban a bővülés mégsem hozott egyértelmű bevételnövekedést. Még akkor sem, ha olyanok is költöttek esportra, akik saját bevallásuk szerint soha nem néztek ilyen tartalmakat korábban – derül ki a Deloitte fogyasztói felméréséből.
Az esportrajongók jellemzően a magasabb jövedelemmel rendelkező fiatalok, akik az iparágon kívüli vállalatok számára is vonzó célcsoportot jelentenek. Különösen igaz ez a COVID-19 kitörése óta, mivel a nézőszámok rekordszintre történő emelkedésének köszönhetően egyre több szervezet nyitott az esport felé. Üzleti oldalon ugyanakkor számos lehetőség még kihasználatlan – hívja fel a figyelmet friss fogyasztói felmérésében a Deloitte.
A néző mindenek felett
„A hosszútávú gazdasági siker elérése érdekében fontos, hogy az esportban tevékenykedő szervezetek felismerjék az ezt elősegítő legfontosabb tényezőket. Ide tartozik például a nemzetközi piac számára is vonzó versenyek szervezése, a bevételek hatékony diverzifikálása, vagy a szponzori partnerségek megfelelő megközelítése. A legfontosabb szempont azonban a célközönség kiismerése, amiben segítenek a digitális csatornákon keresztül beérkező közvetlen visszajelzések. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem létezik tipikus esportfogyasztó, és nincs két egyforma esport sem” – mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Az esport szurkolók rendkívül sokszínű, értéktudatos és hangos tábort alkotnak. Csak kisebb részben vannak köztük jelen a Z generáció tagjai (26%), legtöbbjük 26 és 40 év közötti (40%), akik átlagon felüli végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek.
Platformok és preferenciák
Az esport abból a szempontból hasonlóságot mutat a hagyományos sportokkal, hogy az élő események sajátos élményekkel gazdagítják a résztvevőket. Ilyenkor a helyszínen megjelenő lelkes rajongók kivételes hangulatot teremtenek az arénában, amely a képernyőkön figyelő nézőket is elvarázsolja. Ezt alátámasztja a Deloitte felmérése is, mely szerint azok, akik korábban jegyet váltottak egy rendezvényre, szinte biztosan részt vesznek egy következőn is. Az esport előnye - más iparágakkal szemben -, hogy az eseményeket, bajnokságokat online is meg lehet tartani. Mivel a járványhelyzetben az emberek lényegesen több időt töltöttek otthon, az esport nézettségi adatai megugrottak, miközben a hagyományos sport- és szórakoztatóipari szegmensek szüneteltek. A meglévő esportfogyasztók 42 százaléka növelte aktivitását a pandémia előtti időszakhoz képest.
Az élő események vonzerejének dacára is az online fogyasztás az esportközvetítések fő támasza: az esportfogyasztók 66 százaléka streamen keresztül jut a tartalomhoz, ráadásul 49 százalékuk ezt a csatornát tartja kedvencének. Ez az adottság lehet a meghatározó abban is, hogy a felmérésben megkérdezett európaiak több mint fele a COVID-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt találkozott az esporttal először. Különösen nagy volt a bővülés azon fogyasztók körében, akik saját bevallásuk szerint nehezen viselték a pandémia kihívásait (ebben a csoportban 2,43-szorosára nőtt a penetrációs arány*), illetve a női nézőknél (2,36-szoros bővülés).
Siker(e)sport?
Az európai országok esport közönségének több mint a fele 2020-ban vagy 2021-ben kezdett el komolyabban érdeklődni az iparág iránt. Az érdeklődés hiába határtalan, ez nehezen mutatkozik meg a bevételek alakulásában. „A kiváló minőségű ingyenes tartalmak bősége miatt a digitális nézettség rendkívüli népszerűsége sem eredményezett rövidtávon nagyobb bevételnövekedést az ágazatnak. A médiatartalmak pénzzé alakításán túl, a kényszerűségből törölt eseményekből és a szponzori szerződések átütemezéseiből származó magas veszteségek szintén nagy terheket rónak az iparágra” – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.
Ugyanakkor összességében egy fiatal, dinamikus és fogyasztóorientált ágazat lévén az esportra fényes jövő vár, ami a következő generációk fogyasztási szokásaiban még nagyobb szerepet fog játszani. A nagy kérdés csak az lesz, hogy ezt a fejlődést hogyan tudja az iparág hasznosítani és pénzzé alakítani.
A Let's Play! – The European esports market elnevezésű kiadvány alapja egy 2021 júliusában és augusztusában elvégzett, 20 000 emberre kiterjedő fogyasztói kutatás, amelyet a Deloitte az ISFE Esports-szal, az Európai Interaktív Szoftver Szövetség egyik részlegével együttműködve végzett. Ezt egészítette ki egy szakértői felmérés az európai esport ökoszisztéma 14 országában működő szervezetek közel 70 vállalati képviselőjével.
____________
* A penetrációs szint, a piac telítettségi szintjét méri a termék vagy szolgáltatás fogyasztásában. A penetrációs szint a tényleges eladásoknak a lehetséges eladásokhoz viszonyított aránya.
Kapcsolódó cikkek
- Ezeket a készségeket várják el a cégek a jelentkezőktől
- Hogyan alakul az üvegszálas adatátvitel technológia jövője?
- Magyarok is bekerültek a régió leggyorsabban fejlődő technológiai cégei közé
- A piaci szereplők együttműködése gyorsíthatja az 5G elterjedését
- Nem megtévesztő a Facebook ingyenes közösségi médiaként való reklámozása
- Hogyan tudunk a múlt tanulmányozásával felkészülni az IT jövőjére?
- Zöld e-kereskedelem: mit gondolnak a vásárlók?
- Gyakorlatban mérik fel a V4-országok diákjainak digitális készségeit
- Így vásárolnak elektronikai cikkeket a magyarok
- Még podcastot is többször hallgatunk, mint ahányszor online keresünk társat
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hannover Messe 2024: A Bosch fenntartható megoldásokat mutatott be
Az ipari gyártás minden gazdaság motorja, a gyártóknak azonban egy jelentős kihívásra is kell megoldást találniuk: a klímaváltozás miatt a gyáraknak fenntarthatóvá kell válniuk és kímélni kell az erőforrásokat. A Bosch, a gyártási és ipari megoldások egyik vezető szállítója, a gyárautomatizáláshoz, a hidrogéngazdasághoz, a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó megoldások széles portfóliójával segíti az ipari vállalatokat a zöld átalakulás megvalósításában.
Újabb rangos szakmai díjat nyert a Prologis!
A Prologis Park Budapest-Sziget II beruházás nyerte idén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által életre hívott, „Év logisztikai fejlesztése” elismerést. A legkiemelkedőbb hazai logisztikai fejlesztéseket díjazó kitüntetést 2023 óta ítéli oda a szervezet 11 tagú testülete a közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és intermodális fuvarozás, valamint a vámolási és raktározási területek meghatározó szereplői részére.
Egy napra az anyukák vették át a vezető szerepet a Yettelnél
Határozottság, konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség és empátia: ezek a legfőbb vezetői tulajdonságok, melyek édesanyaként is elengedhetetlenek a magyarok szerint – derült ki a Yettel friss, országos, anyák napja alkalmából készített kutatásából. A mobilszolgáltató a vezetői kompetenciákat vetette össze az anyasághoz szükséges képességekkel, és az is kiderült, hogy tízből nyolc válaszadó szerint a gyereknevelés során tanult készségeket a munkavégzésben is lehet kamatoztatni.
Az AI a technológia jövője, a HONOR pedig úttörő benne
A technológia világában mostanában szinte minden a mesterséges intelligenciáról (AI) szól, a hírek egy része pedig riasztó jelleggel csapódik le: sokan munkák elvesztését, emberek által végzett szakmák megszűnését látják benne.
A világ egyik legjobb egyetemével kötött partnerséget a Budapesti Metropolitan Egyetem
A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) első és egyetlen magyar egyetemként írt alá hosszú távú partnerségi megállapodást az Arizona State University-vel (ASU), amely a Center for World University Rankings 2023-2024 szerint a világ legjobb egyetemeinek 1%-ába tartozik. Ez a partnerség új lehetőségeket biztosít a METU-n tanuló magyar és külföldi hallgatók számára, és a magyar felsőoktatás nemzetközivé válásának következő lépcsőfoka lehet. A megállapodás alapján a METU jogosult használni a logója részeként a „powered by Arizona State University” megnevezést.