Obama-rendelet a létfontosságú infrastruktúra kiberbiztonságának megerősítéséről
A rendelet értelmében az eddig a hadiipari vállalatok számra fenntartott információcsere-programot más szektorok előtt is megnyitják, és a fenyegetésekről rendelkezésre álló információt csaknem valós időben megosztják velük. Az elnök arra kötelezte a szövetségi szerveket, hogy időben és ne titkosított jelentések formájában értesítsék az amerikai cégeket az őket fenyegető kibernetikai veszélyről.
A rendelet rámutat, hogy az intézkedések végrehajtása során a személyiségi és polgári szabadságjogokat a leghatározottabban tiszteletben kell tartani. Egyúttal szorgalmazza a kiberbiztonságra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatát.
A kiberbiztonsági együttműködés kereteit az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) irányítása alatt fogják kidolgozni, a hatékonynak bizonyult nemzetközi szabványok, gyakorlat és eljárás alapján.
A rendelet mellett az elnök kibocsátott egy politikai direktívát is, amelyben kritikus infrastruktúrát azon vagyontárgyak, hálózatok és rendszerek összességében határozta meg, amelyek létfontosságúak a közbizalom, valamint az ország biztonságának és jólétének biztosítása szempontjából. Ennek biztonságáért a felelősségben osztoznak a szövetségi, állami, helyi, törzsi és területi entitások, valamint a létfontosságú infrastruktúra köz- és magántulajdonosai, illetve üzemeltetői.
A direktíva konkrét ütemtervet ír elő a kibervédelmi állami-privát együttműködés több aspektusának felülvizsgálatára. Egyebek között előírja, hogy 240 napon belül korszerűsítsék a nemzeti infrastruktúra-védelmi tervet, és két éven belül teljes egészében vizsgálják felül a "kritikus" infrastruktúrát.
A Fehér Ház a rendelettel és a direktívával kapcsolatban kiadott közleményében emlékeztetett rá, hogy Barack Obama elnök még 2009 májusában nemzeti stratégiai vagyontárgynak nyilvánította az Egyesült Államok digitális infrastruktúráját, annak védelmét pedig nemzeti prioritásnak.
A kormányzat a belbiztonsági minisztérium irányítása alatt létrehozta a Kiberbiztonság és Kommunikáció Nemzeti Integrációs Központját (NCCIC), amely szünet nélkül figyel a létfontosságú infrastruktúrát, az internetet és a kiberteret fenyegető támadásokra. Meghirdette a megbízható kibertéri identitás stratégiáját, és átfogó kiberbiztonsági törvénytervezetet terjesztett a kongresszus elé, mert a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtegyen a kibernetikai biztonság szavatolása érdekében.
Kapcsolódó cikkek
- Hacker törte fel a Bush exelnöki család levelezését
- Peking: Amerikából érkezik a Kína elleni hackertámadások többsége
- Bizalmas adatokat loptak hackerek a japán külügyminisztériumtól
- Betört a Fed egyik belső weboldalára az Anonymous
- A kiberbűnözés terjedése csökkentette a bankrablások számát az Egyesült Államokban
- Peking visszautasítja a hackertámadások amerikai vádját
- Az amerikai elnöknek jogában áll megelőző kibertámadást elrendelni
- A Red October támadása után mindent át kell alakítani
- Több nyugati újságot is támadtak a kínai hackerek
- Kaspersky-csúcsértekezlet: új veszélyek leselkednek a kibertérben
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
Újfajta trendek az irodában
A pandémiát követő időszak jelentős változásokat hozott a vállalatok irodaterületekkel kapcsolatos felfogásában, nagy hangsúlyt helyezve a vállalati kultúra és a produktivitás erősítésére az irodai jelenléten keresztül. A hibrid munkamódok trendje, amely a COVID-19 világjárvány idején nyert lendületet, fokozatosan visszaszorulóban van. A vállalkozások egyre inkább felismerik az irodaterek értékét az együttműködés, a tudásmegosztás és a vállalati kultúra erősítésében.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.