A felhőkre tekint az EU új digitális stratégiája
A kifejezés adatállományok - szövegfájlok, képek, videók - és szoftverek távoli számítógépeken történő tárolására utal. Ezekhez a távoli eszközökhöz a felhasználók interneten keresztül férhetnek hozzá, az általuk választott módon. Ez gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb és potenciálisan biztonságosabb, mint ha egy adott helyhez kötött számítástechnikai tárolási-hozzáférési megoldást alkalmaznának. Számos népszerű szolgáltatás - mint például a Facebook, a Spotify és a webalapú e-mail - cloud computing technológiákra épül. A felhőalapú megoldások tényleges gazdasági előnyei azonban abból fakadnának, ha a vállalkozások és a közszektor szélesebb körben használná őket.
Az új uniós stratégia szerint fontos, hogy kijussanak "a műszaki szabványok útvesztőjéből", és élvezni lehessen az átjárhatóság, az adathordozhatóság és a visszafordíthatóság nyújtotta előnyöket. Ennek érdekében a szükséges szabványokat 2013-ra ki kellene választani. Az EU támogatni kívánja az uniós szintű tanúsítványi rendszereket a felhőalapú szolgáltatást nyújtó megbízható szolgáltatók beazonosíthatósága érdekében.
Szintén figyelmet kíván fordítani Brüsszel arra, hogy biztonságos és tisztességes szolgáltatási feltételeket dolgozzanak ki a számítástechnikai felhővel kapcsolatos szerződésekhez. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a tagállamok és az ipar részvételével úgynevezett Európai Számítástechnikai Felhő Partnerséget akar létrehozni annak érdekében, hogy kihasználják a közszféra vásárlóerejét. Ez a szektor adja ugyanis az összes információtechnikai kiadás 20 százalékát, és ezzel a részaránnyal már befolyásolni lehet a felhőalapú szolgáltatások európai piacát - növelhető a felhőalapú szolgáltatást nyújtó európai szolgáltatók versenyképességi esélye, miközben olcsóbb és színvonalasabb e-kormányzati szolgáltatásokra nyílik mód.
Az Európai Bizottság számításai szerint az új stratégia segítségével 2020-ig 2,5 millió új európai munkahelyet lehet teremteni, és az uniós GDP éves szinten nettó 160 milliárd euróval - körülbelül 1 százalékkal - bővülhet.
Kapcsolódó cikkek
- Az ASUS AiCloud-dal elkészítheti saját „személyes felhő” tárterületét
- Kockázati tőke segíti a felhőbiztonságot
- A vízimentők felhő-alapú IT használata nemzetközi elismerésben részesült
- OpenStack-alapú, vállalati privát felhő megoldás a SUSE-tól
- Óriási változás megy végbe a Szilícium-völgy életében
- „Felhő-céget” vett a Xerox
- Szabályozási labirintus: egy páneurópai felhő bevezetése
- Felhőtévhitek és a valóság
- A Fujitsu élen jár a számítási felhő elterjesztésében
- Új osztott feldolgozási technológia a hatékony adatgyűjtéshez
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Process Solutions: Mit várnak el a gazdasági vezetők és a cégvezetők a könyvelési szolgáltatójuktól?
A technológiai fejlődés és az üzleti környezet változásaival párhuzamosan a cégvezetők, vállalati döntéshozók elvárásai is folyamatosan változnak. Nemcsak a törvényi megfeleltetéssel kapcsolatos kötelezettségek betartását várják el könyvelőiktől, hanem stratégiai partnerséget és technológiai innovációt is.
Bemutatta legmodernebb újításait a Huawei Dubajban
Legújabb, innovatív viselhető-, audió- és irodai okoseszközeit mutatta be a Huawei a Dubajban rendezett nagyszabású nemzetközi eseményén.
Telefonunk tárhelye kihat készülékünk működésére
A technológia fejlődésével egyre nagyobb jelentősége van az okostelefonok tárhelyének. Az egyre jobb minőségű képek és videók, a komplex alkalmazások és az MI megoldások mind egyre inkább csak igénylik a tárhelyet. Ugyan a HONOR eszközei kifejezetten magas tárhellyel érkeznek, mi magunk is tehetünk azért, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük.
Vissza a valóságba a Nokia 3210-zel
25 évvel az eredeti megjelenése után a Human Mobile Devices (HMD) idén újra elhozza a legendás Nokia 3210-et – most megújult, izgalmas "Y2K" arany, tengerkék és sötétszürke színekben. A cél pedig ezúttal sem más, mint összekötni az embereket – csakhogy ezúttal a képernyőtől való elszakítással.
Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.