Konzervatív-liberális vita a távközlési adatok tárolásáról a német kormányban
A Max Planck társaság büntetőjoggal foglalkozó kutatóintézetének (MPICC) csaknem 80 oldalas elemzése szerint nincsen közvetlen, egyértelmű összefüggés a telekommunikáció során keletkezett személyes kapcsolati adatok és a bűncselekmények felderítési aránya között. Az igazságügyi tárca, amelynek felkérésére a tanulmány készült, a saját álláspontja igazolását látja e megállapításban.
A belügyminisztérium viszont azokat a megjegyzéseket emelte ki a pénteken publikált elemzésből, amelyek szerint a vizsgálat eredménye csupán "pillanatfelvétel", nincs megbízható statisztikai adatbázis és hiányoznak a rendszeres vizsgálatok is ahhoz, hogy általános érvényű megállapításokra lehessen jutni. A tárca továbbá hangoztatta, hogy csak az adatok rögzítése és tárolása révén lehet azonosítani bűnözőket, akik élnek a távközlés adta lehetőségekkel, a jelenlegi szabályozási körülmények között viszont az esetek többségében sikertelen az erre irányuló próbálkozás, mert mire a hatóságok a szolgáltatókhoz fordulnak, az adatokat már régen törölték.
A csaknem két éve tartó vita egy alkotmánybírósági döntéssel kezdődött. A karlsruhei testület 2010 márciusában hatályon kívül helyzete a vonatkozó törvényt, amely felhatalmazta a hatóságokat az e-mail- és telefonforgalomból, valamint az internethasználatból származó adatok gyűjtésére, valamint tárolására hat hónapig. Az adatokat bűnüldözési célokra, valamint veszélyhelyzet elhárítása érdekében hívhatták le.
A törvény ellen több mint 35 ezer állampolgár nyújtott be keresetet az alkotmánybírósághoz, amely végül arra hivatkozva minősítette alkotmányellenesnek a 2008-ban elfogadott törvényt, hogy ellenkezik a távközlési titokhoz fűződő joggal.
Új törvényt azóta nem sikerült alkotni. A liberális FDP irányítása alatt álló igazságügyi minisztérium azt javasolja, hogy a vonatkozó adatokat csak konkrét gyanú esetén tárolják, a CDU/CSU pártszövetség szerint ennél szigorúbb szabályozásra van szükség.
Az ügy elhúzódásával Németország kötelességszegési eljárást kockáztat, mivel a vita hátráltatja a vonatkozó uniós irányelv átültetését a nemzeti jogba. Ugyanakkor a korábbi német szabályozáshoz hasonlóan az adatok hat hónapig tartó tárolását előíró brüsszeli irányelvet nem csak Berlin nem vette át, Svédország például kifejezetten tudatosan, elvi megfontolásból tagadta meg a direktíva átültetését, amiért évi 15 millió euró büntetést fizet. A stockholmi vezetés a bírságot "a szabadság ára" megnevezéssel illeti.
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megérkeztek a HMD legújabb nyomógombos telefonjai
Ínycsiklandó tech csemegével készült a Human Mobile Devices (HMD), a vállalat ugyanis épp most mutatta be legújabb kreációját, egy különleges klasszikus telefonokból álló válogatást a Nokia 215 4G, a Nokia 225 4G és a Nokia 235 4G készülékekből. A három kis nyomógombos csoda a szivárvány színeiben érkezik, 23 990 Ft fogyasztó árról indulva.
Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst
A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja. A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.
Nagy hatótáv, nagy lehetőségek
A GreenGo, Budapest máig egyetlen teljesen elektromos autómegosztója olyan, nagy hatótávú autókkal bővítette flottáját, amik még egy lépéssel közelebb visznek ahhoz, hogy búcsút mondhassunk a saját autónak.
Stratégiai partnerséget kötött a Continental a DeepDrive-val
A Continental technológiai vállalat stratégiai partnerséget kötött a müncheni székhelyű DeepDrive-val az elektromos járművekhez szükséges alapvető technológiák továbbfejlesztése érdekében.