Prim Hírek

Tavaly novemberben L. Simon Lászlónak, a Parlament Kulturális és Sajtóbizottsága elnökének önálló képviselői indítványára az Országgyűlés megszavazta, hogy 2011. január 1-jétől a hangoskönyvek és a letölthető e-bookok a jelenlegi 25 százalékos adókulcsból – a hagyományos könyvekhez hasonlóan - a kedvezményes 5 százalékos kulcsba kerülnek.

 A törvénymódosítástól mindenki azt várta, hogy januártól valóban megéri majd az internetről vásárolni, és beruházni a több tízezer forintos e-könyv olvasókba mondván, a netről sokkal olcsóbban lehet beszerezni a könyvek jogtiszta, elektronikus változatait.

 Ez a 21. századi megoldás azonban valami oknál fogva nem terjedhet el Magyarországon, mert a törvénymódosítás szövege szerint csak az számít könyvnek, amit valamilyen fizikai adathordozón, például CD-n vagy memóriakártyán árulnak.

 A jogszabály a kedvezményes, 5 százalékos adóval terhelendő könyvtípusok felsorolása után már úgy folytatódik, hogy: "Abban az esetben, ha a könyv adattartalmát elektronikus úton teszik elérhetővé, például ha azt a vásárló (a szolgáltatás igénybevevője) az internetről tölti le, akkor az adóalany nem a könyv fizikai adathordozón reprodukált formáját, mint terméket értékesíti, hanem elektronikus úton nyújt szolgáltatást. Éppen ezért e második esetben az áfa mértéke 25 százalék."

 Ezek alapján nem csoda, hogy a könyvek hagyományos és elektronikus változatai között legtöbbször kevesebb, mint ezer forint a különbség. "Ilyen árakkal számolva a potenciális vásárlók is inkább a fájlcserélő oldalakat választják, ráadásul az elektronikus szolgáltatásokat nem is lehet eltulajdonítani, így amit tesznek, nem nevezhető lopásnak" - vélekednek azok az e-könyvolvasó tulajdonosok, akik szerint addig nem is lesz igazi e-könyvpiaci fellendülés, amíg több százezer forintnyi könyvvásárlással térül csak meg az eszköz ára.

 Az Európai Unió forgalmi adóról szóló zöld könyvében is elismerik, hogy a tagállamokon belül vannak még anomáliák, de ajánlásuk szerint csak azt a lehetőségeket tartják elfogadhatónak, ahol a kultúra hagyományos és elektronikus közvetítő eszközei is egyenrangúnak számítanak, azaz, ha a könyvek kedvezményes adózás alá esnek, hasonló kedvezmények illetik meg az elektronikus változatokat is.