Mesterséges intelligencia a luxusiparban
A luxusipar az exkluzivitás és az innováció szinonimája. Évtizedek óta virágzik azáltal, hogy különleges és személyre szabott élményeket kereső, igényes ügyfélkörnek nyújt szolgáltatást. A technológiai fejlődés és az innováció a digitális technológia terén, például a mesterséges intelligencia (AI), vagy az IoT eszközök örökre megváltoztathatják a luxuspiacot.
Mesterséges intelligencia szerepe
Az üzleti világban a mesterséges intelligencia egyre fontosabb és izgalmasabb eszközzé válik az ügyfélkiszolgálás javítására, az ismétlődő feladatok egyszerűsítésére és akár a termelékenység javítására.
A luxuscégek egyre gyakrabban használnak GenAI-alapú chatbotokat és virtuális vásárlási asszisztenseket, hogy személyre szabott termékajánlásokat, stílus tanácsokat és valós idejű ügyféltámogatást nyújtsanak, hogy a vásárlási élményt még egyedibbé és élvezetesebbé tegyék.
A mesterséges intelligencia segítségével akár az ellátási láncok és a logisztikai folyamatok, valamint az áruházi műveletek is átalakulhatnak, hiszen lehetővé teszi a luxusmárkák számára az árképzési és készletgazdálkodási stratégiák hatékonyságának növelését. A korábbi értékesítési adatok, a piaci trendek és a keresleti előrejelzések elemzésével az AI-algoritmusok optimális árképzési stratégiákat javasolhatnak, melynek eredményeképpen a márkák gyorsabban tudnak reagálnia a vásárlói preferenciákra és a piaci dinamikára. – hangsúlyozta Gábor Zoltán, a Deloitte adó, -és jogi tanácsadási üzletágának egyik partnere.
Az AI-alapú elemzések segíthetnek továbbá a kereslet pontos előrejelzésében, mellyel az erőforrások felhasználása csökkenthető, ez pedig végső soron visszaszoríthatja a túltermelést. Az AI segíthet továbbá a termékek előállításához kapcsolódó anyagfelhasználás optimalizálásában, ami a hulladék minimalizálásához vezet. – tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte FMCG-Retail iparági csoportjának vezetője.
A jövő digitálisan működő, élményközpontú luxusáruháza
A luxusvásárlók egyre gyakrabban vásárolnak termékeket a ROPO-megközelítés (Research Online Purchase Offline) szerint, és zökkenőmentes többcsatornás vásárlási élményt szeretnének, lehetővé téve a válogatást a fizikai, digitális és virtuális üzletek között.
A Deloitte-tal való együttműködés keretein belül a Larusmiani nemrégiben indította el megújult milánói butikját, bemutatva első hibrid üzletét. Ez a "jövő boltja" a forradalmi technológiákat és az innovatív ötleteket ötvözi, hogy személyre szabott és egyedi élményt nyújtson a vásárlóknak.
A bolt leghatásosabb funkciója a hologram a kirakatban, amely a termékek háromdimenziós képét jeleníti meg. Ennek az innovációnak a segítségével a vásárlók még az üzletbe való belépés előtt részletesen megtekinthetik a termékeket. A virtuális próbafülke pedig lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy virtuálisan próbálják fel a ruhákat, anélkül, hogy fizikailag fel kellene próbálniuk azokat. Emellett a bolton belüli intelligens kamerák elemzik a forgalmi adatokat, melyek információkat szolgáltassanak a vásárlói viselkedésről.
Látható tehát, hogy az új technológiai megoldásokkal és innovációkkal a luxus kiskereskedelmi csatornák egyre inkább digitalizálódnak. Az előrejelzések szerint azonban az offline kiskereskedelem 2025-ben még mindig a luxuscégek bevételeinek több mint 70%-át termelheti. A vásárlók ugyanis mintegy 60%-a fizikai üzletekben szeret vásárolni; 47%-uk a vásárlás előtt szeretné megérinteni vagy kipróbálni a termékeket, 70%-uk pedig a vásárlási élmény szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a bolti eladókat, a szakszerűségük és a termékek ismerete miatt. – derül ki a Deloitte Global luxusipart vizsgáló kutatásából.
Kapcsolódó cikkek
- Jelentős fejlesztési potenciál rejlik a magyar vállalatok ügyfélszolgálati folyamataiban
- Saját AI-t kapnak a kis-és középvállalkozások
- A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
- Nemzetközi díjat nyert AI-alapú ügyfélszolgálati megoldásával a United Call Centers
- Kutatási együttműködési megállapodást kötött a Kínai Hongkong Egyetem és a Corvinus
- Űripar és mesterséges intelligencia: a Bosch szerint nélkülözhetetlen az innovatív mérnöki tudás
- Kyndryl: A MI várhatóan teret nyer az ügyfélszolgálatokban, a bankokban, a biztosításban és az oktatásban
- Egy felmérés szerint az MI és az automatikus fordítás a jövőben sem váltja ki a nyelvtanulás szükségességét
- Sokan bíznak a mesterséges intelligenciában, de érdemes figyelni a buktatókra!
- Valós környezetben tesztelhetik majd az egészségügyi MI és robotikai megoldásaikat az európai startupok és kkv-k
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.