A fenntarthatóság ma már nemcsak versenyelőny, de kötelezettség is
December 12-én elfogadásra került a magyar kormány által november 14-én benyújtott a vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A törvény célja az Uniós fenntarthatósági iránymutatásoknak való megfelelés mellett a gazdaság környezeti és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése.
A törvény a fenntarthatóság stratégiai döntéshozatalban való megjelenését is támogathatja, hiszen az érintett vállalatoknak kötelező lesz a kockázatértékelést is magába foglaló fenntarthatósági célú átvilágítást végezni, amelynek saját működése mellett a közvetett szállítók kockázataira is ki kell terjednie.
„A fenntarthatóság mára meghaladta a piaci versenyelőny lehetőségét és a siker kritikus tényezőjévé vált. A vállalatok számára elengedhetetlen a saját és beszállítói láncuk hatásainak ismerete és azok hiteles, megbízható módon való bemutatása. A fenntarthatóság stratégiai szerepe egyre több hazai vállalatnál is megkérdőjelezhetetlen” – magyarázta Szücs Réka, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.
Jövő év elején életbe is lép
A törvény 2024. január 1-jén életbe is lép, és fokozatosan terjeszti ki a jogszabályban meghatározott kötelezettségeket. Először olyan nagyvállalatokra vonatkozik majd, amelyek mérlegfőösszege meghaladja a 10 milliárd forintot, éves nettó árbevétele pedig a 20 milliárd forintot, vagy foglalkoztatottjainak száma eléri az 500 főt. Később azonban a kisebb létszámú, de továbbra is nagyvállalkozásnak minősülő vállalatokra, végül pedig a kis- és középvállalkozásokra is kiterjed majd.
Szücs Réka szerint az egyre robosztusabb szabályozói környezet segíti a konzisztens módszertanok kialakulását és a vállalatok ESG teljesítményének összehasonlítását. Az ESG megközelítésének egyik sarokköve a kettős lényegesség elvének alkalmazása, amely elmozdulást jelent a fenntarthatósági hatások pusztán kvalitatív értelmezésétől
Kötelező átvilágítás és közzététel
A törvény szerint az érintett vállalatoknak kötelező lesz a kettős lényegesség elvének megfelelő fenntarthatósági célú átvilágítást végezniük, amelynek a közvetett szállítók kockázataira is ki kell terjednie, valamint tartalmaznia kell a kockázatkezelési valamint belső felelősségvállalási rendszer kialakítását is. A fenntarthatósági célú átvilágítások eredményéről a vállalkozások ESG beszámolót is kötelesek készíteni, melyet az üzleti év végét követő hat hónapon belül kell publikálniuk, és ingyenesen hozzáférhetővé tenniük honlapjukon. Emellett a tervezet szerint a beszámolókat ESG tanúsító szervezetek tanúsító auditok során vizsgálják. A vállalkozások a beszámolókat az ESG menedzsment platform elektronikus felületén digitális formában tudják elkészíteni és közzétenni.
„Az azonos alkalmazási idejű fenntarthatósági kötelezettségek számának növekedése hirtelen tehernövekedést jelenthet a vállalkozások számára, ezek megfelelő kezelése hosszútávú előnyt, míg elhanyagolásuk bizonyos kockázatot és akár visszafordíthatatlan hátrányt is jelenthet” – emelte ki Szücs Réka.
Kapcsolódó cikkek
- A magas kockázatok ellenére a vezető vállalatok zöme aktívan használ mesterséges intelligenciát
- A CIO-k új feladata: a fenntartható technológiák bevezetése
- Újfajta matekélmények kellenek a fenntartható gazdasági döntésekhez
- Összefog a Schneider Electric és az acélóriás
- Megjelent a Xiaomi első klímapolitikai jelentése
- A befektetők nem hisznek a fenntarthatósági jelentéseknek
- Fenntarthatóság: már a világranglisták is visszaigazolják a Széchenyi István Egyetem eredményeit
- Sürgősen el kell kezdeni a jövő villamos hálózatainak kialakítását
- Így reagálnak az energiakrízisre a hazai cégek
- Az Epson 100%-ban megújuló villamosenergia használatára áll át egész Európában
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.