A digitalizáció csak lassan érvényesül a könyvpiacon
A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg az e-hangoskönyveknél 7 százalék – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatásból. A közösségi média, azon belül is kiemelten a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet népszerűsítésében.
Az eKönyv Magyarország Kft. és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) 2023 tavaszán végzett kutatást az NMHH megbízásából a teljes felnőtt magyar lakosság könyvolvasási és könyvvásárlási szokásairól. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az élet legtöbb területét egyre inkább átszövő digitalizáció milyen hatással van a vásárlókra és a piacra. Így az onlineplatformok.hu oldalon publikált vizsgálat a klasszikus könyvformátum mellett az elektronikus könyvek és a streamelt (fizikai adathordozó nélküli) hangoskönyvek piacát vizsgálta. Az eredmények szerint a magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg a hangoskönyveknél 7 százalék.
Érdekes, hogy a válaszadók nem csak azért érveltek a nyomtatott könyv mellett, mert az kézbe fogható és ténylegesen, fizikailag is birtokolható. Harmaduk azt is kiemelte, hogy jobban meg tudja jegyezni, amit papírkönyvben olvas. Az e-könyv mellett általában olyan érvek állnak, hogy egy eszközön rengeteg könyv elfér és nem foglal el annyi helyet. A válaszadók most is ezt a két tulajdonságát emelték ki az elektronikus könyveknek, de bő harmaduk azt is megjegyezte, hogy ezt a formátumot kényelmesebb, jobb olvasni, mint a nyomtatottat.
Az e-könyvek piacán a romantikus irodalom a legnépszerűbb
Az e-könyvek a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) becslése szerint nagyjából a 2 százalékát teszi ki a teljes könyvpiacnak, bár van, ahol ez az arány kicsit alacsonyabb a kiadói bevételek alapján. Az értékesítési adatok alapján az elektronikus könyvek olvasói között a legnépszerűbb műfaj a romantika, 19 százalékos aránnyal. Ezt követi a nemzetközi szépirodalom, a krimi és a magyar szépirodalom. Az e-hangoskönyveknél viszont a szépirodalom dominál – a „hallgatók” bő harmada (34 százalék) választja ezt a műfajt. Itt sokkal erősebb a gyermek és ifjúsági kategória, mint az e-könyveknél, az arány 27 százalék. Az ismeretterjesztő tartalom minimálisan lemaradva kerül fel a dobogó harmadik fokára, 26 százalékos aránnyal.
Az online platformok szerepe kiemelkedő a szépirodalom népszerűsítésében. Könyvszakmai szakértők szerint a közösségi média, azon belül is kiemelten a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet promotálásában: észrevehetően azoknak a magyar szerzőknek magasabbak az eladásaik, akik aktívak a különböző közösségimédia-platformokon. Emellett a podcastok is jelentős promóciós lehetőséget rejtenek magukban.
Mennyit olvasunk?
A kutatás szerint 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka, 2023-ban 15 százaléka olvasott hetente. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18–39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a budapestiek. A könyvet valamilyen gyakorisággal olvasók átlagosan 12 könyvet olvasnak el bármilyen formátumban egy év alatt. A könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok.
Kapcsolódó cikkek
- Mást bántani nem menő címmel jelent meg az NMHH új kiadványa
- Eddig rendelj, hogy még a fa alá kerülhessen az ajándék!
- Az e-kereskedelmi cégek 41 százaléka a tavalyinál kisebb karácsonyi forgalomra számít
- AdvenTippek az NMHH Facebook-oldalán
- Tippek a biztonságos online karácsonyi vásárláshoz
- Médiatanács: hatósági eljárások indultak az RTL médiaszolgáltatója ellen
- Karácsonyi levél- és csomagfeladás: ezekre figyeljünk
- Rekordot döntenek-e a futárszolgálatok?
- Kezeljük fenntartással a személyre szabott hirdetéseket
- Gyermekjogok világnapja: Az Internet Hotline a digitális gyermekjogokért dolgozik
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
100 éves a kismegszakító, amely lehetővé teszi az energetikai átállást
Az ABB-nek a maga nemében első kismegszakítója (Miniature Circuit Breaker/MCB) már 100 éve biztosítja az elektromos áramkörök védelmét, és a jövő fenntarthatósági igényeihez igazodva napjainkban is tovább fejlődik. Mivel az összes tűzeset közel egynegyede lakóépületekben keletkezik, ezért kijelenthető, hogy a kismegszakítók az otthonok biztonságossá tételével forradalmasította az életmódunkat, sőt megteremtette az elektromos biztonságot az egész társadalom számára, a vasúti infrastruktúrától kezdve a gyárakon, a kereskedelmi épületeken át, az adatközpontokig.
Három új 3D nyomtató és több ráadás a FreeDee standján
A FreeDee Kft. az additív gyártás egyik élen járó hazai specialistája. Márkafüggetlen szakértőként számos piacvezető 3D nyomtató és 3D szkenner márkával dolgoznak együtt, így a FreeDee standján idén három új 3D nyomtató is egyszerre debütál! Most lehet majd itthon először élőben megnézni a Markforged FX20 robusztus kompozit nyomtatót, az UltiMaker Factor 4 ipari FDM nyomtatót és a Formlabs Form 4 mSLA nyomtatót is. Emellett látványos SLM fémnyomtatásokra és 3D szkennelés bemutatóra is számíthatnak az Ipar Napjain a 101F (A pavilon) stand látogatói.
Érettségi-para szülőként? HR szakértői tippek következnek!
Elindult a 2024-es érettségi szezon: országszerte 1161 helyszínen várhatóan több mint 112 700 középiskolás érettségizik. Ez az időszak legalább olyan megterhelő és kihívásokkal teli a szülők számára, mint a diákoknak, hiszen a gyermekük jövőjéről van szó, és az érettségin nyújtott teljesítményen sok múlhat. Rengeteg a kérdés: felveszik a gyermeküket a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba szeretne menni? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a gyermek és a szülő eltervezte? Most ezekre az eshetőségekre hívja fel a figyelmet és ad néhány szakértői tippet a Mind-Diák Szövetkezet vezetője, Göbl Róbert.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.