Negatív hatása lenne a jelenlegi formájú MI-törvény elfogadásának
Több meghatározó európai szakmai szervezet, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szerint is versenyhátrányba kerülhetnek az európai vállalkozások, ha az AI Act (a mesterséges intelligenciát szabályozó EU-s törvény) tervezetéhez nemrég a spanyol elnökség által benyújtott jogszabályszöveget fogadnák el.
A háromoldalú tárgyalások szakaszában ugyanis az a javaslat született, hogy az MI-alapmodellekre, az általános felhasználású MI-megoldásokra és a generatív mesterséges intelligenciára a kockázatalapú felhasználási rendszeren túl egy külön szabályozás is vonatkozzon. Az ilyen jellegű termékeket fejlesztő vállalatokra így plusz megfelelési teher hárulna, amely gátolja az innovációt, és akár a cégek Európából való kivonulásához is vezethet. A szakmai szervezetek közös állásfoglalással hívták fel az uniós döntéshozók figyelmét a problémára.
Miközben az Európai Unióban mindössze a vállalatok 8 százaléka használ mesterségesintelligencia-megoldásokat és az MI-unikornisok alig 3 százaléka származik az EU-ból, az uniós MI-szabályozásba épp most került be egy olyan javaslat, amely elfogadás esetén még inkább akadályozhatja, hogy fejlődést lehessen elérni ezen a területen.
Az unió jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a technológia etikus és biztonságos felhasználását biztosítsa, és ezzel kereteket adjon a jövőbeli fejlesztéseknek. Az uniós AI Act, amelynek tervezetét májusban fogadták el, előremutató, kockázatalapú megközelítést javasolt a mesterségesintelligencia-megoldások kategorizálására, és ezen kockázatok alapján rótt a megoldásokat fejlesztő és használó vállalatokra megfelelési kötelezettségeket. Amennyiben a törvényt a javasolt kiegészítéssel fogadják el, az ún. nagyhatású (high-impact) MI-, generatív vagy általános felhasználású mesterséges intelligencia modelleket fejlesztő cégeknek további megfelelési terhei keletkeznek.
Az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy meg kell becsülniük a potenciális rendszerkockázatokat, különös tekintettel az alapvető jogok gyakorlását, közegészségügyet, a környezet és a kiskorúak védelmét érintő negatív hatásokra. Emellett be kell vezetniük erőforrás-, és hulladékgazdálkodási szabványokat, továbbá listázni kell őket abban a nyilvános adatbázisban, amely eredendően azokat a fejlesztéseket tartalmazza, amelyek esetében jelentős kockázata van a károkozásnak.
Több mint 30 európai szakmai szövetség, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége közösen hívja fel a figyelmet, milyen negatív hatása lenne az európai vállalkozások versenyképességére és innovációs képességeire, ha az alapmodellek, generatív MI- és általános használatú MI-megoldások fejlesztőire a kockázatalapú megközelítésen kívül további megfelelési követelmények is vonatkoznának.
„Magyarországon az európai átlagnál is jóval alacsonyabb, mindössze 3 százalékos a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások száma. A magyar gazdaság elemi érdeke is, hogy minél több olyan cég jelenjen meg a piacon, amely előremutató alapmodelleket, generatív vagy általános felhasználású MI-megoldásokat készít, hogy azok használatára építve a vállalkozások széles rétege tudja fejleszteni saját tevékenységét. Az Európai Parlament elemzései szerint akár 37 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető 2035-ig a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ezt a lehetőséget nem veszíthetjük el egy nem kellően átgondolt javaslat miatt” – indokolta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára, hogy miért csatlakozott az állásfoglalás megfogalmazásához a szervezet.
Az állásfoglalást aláíró szakmai szövetségek egyetértenek abban, hogy az AI Actnek nem technológiákat kell szabályoznia, hanem biztonságos, de az innovációt is ösztönző körülményeket kell teremtenie.
Kapcsolódó cikkek
- A mesterséges intelligencia már a lakberendezésben is otthon van
- Az európai uniós és NATO források 25 százalékát digitalizációra kellene fordítani
- Hogyan ítéljük meg a gépek döntéseit? – A gépnél az eredmény, az embernél a szándék számít
- A UPS októbertől mesterséges intelligencia segítségével végzi a vámkezelést Európa szerte
- Ki kell ereszteni a szellemet a palackból!
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
- Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
- Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric
- Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak
- Harminc évre előre tekintenek a 30. MENTA konferencia előadói
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Rakuten Viber itthon is bevezeti a hívószám azonosítást Android felhasználói számára
A Rakuten Viber, a privát és biztonságos üzenetküldés és hangalapú kommunikáció globális vezetője bemutatja új hívóazonosító funkcióját, amely nemcsak megvédi a felhasználókat a spamektől, de segítségével a felhasználók maguk dönthetik el, hogy mikor válaszolnak ismeretlen hívásokra. A hívószám-azonosító funkció mostantól Magyarországon is elérhető az Android-felhasználók számára, így ők is élvezhetik az ezzel járó hatékony spam-védelem előnyeit. A hívószám-azonosító funkciónak köszönhetően a Viber-felhasználók egy figyelmeztető üzenetet kapnak a Vibertől, amikor ismeretlen számról érkezik a hívás, amit a rendszer „biztonságosnak” vagy „potenciálisan spamnek” jelöl.
Három hónapig díjmentesen használhatják az Apple Music alkalmazást az LG okostévék tulajdonosai
Izgalmas újdonságot mutat be okostévéin a zenestreaminget kedvelő felhasználók számára az LG Electronics (LG). A gyártó OLED modelljei és Dolby Atmos funkcióval* ellátott QNED készülékei az első olyan okostelevíziók, amelyek támogatják az Apple Music Dolby Atmos-szal kiegészített térhatású hangzását (Spatial Audio with Dolby Atmos). A Magyarországon is e héttől elérhető, úttörő technológia lenyűgöző zenei élménnyel, a hangzásminőség új szintjével kecsegteti a hallgatókat.
Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve
Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.
NMHH-kutatás: egyre többen választanak több streamingszolgáltatót
2023-ban is folytatódott a lekérhető filmszolgáltatások (streaming) használatának előretörése Magyarországon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) éves fogyasztói felmérésének legújabb eredményei szerint a tavalyi év végén a 15 év feletti lakosság 41 százaléka nézett rendszeresen mozgóképes tartalmat valamelyik streamingszolgáltatónál.
A Schneider Electric együttműködik a WageIndicator Foundationnel
Becslések szerint világszinten a munkavállalók mintegy egyharmada kevesebbet keres, mint amennyi a nyugodt, tisztességes megélhetése biztosításához elegendő. A helyzet javítása érdekében összefogásra van szükség, ennek jegyében a Schneider Electric három évre szóló partnerségi megállapodást kötött a WageIndicator Foundation nevű szervezettel.