A mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról rendeztek workshopot a Széchenyi-egyetemen
A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán frissen alakult Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoportja immár második alkalommal szervezett workshopot a mesterséges intelligencia (MI) és jog témakörében. A rendezvényen az előadások olyan jogi és ágazati közpolitikai kérdéseket érintettek, amelyek a mesterséges intelligencia és a jog viszonyát tudományos igényességgel, a gyakorlatban is alkalmazható módon tárják fel.
A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán megalakult Tech-Augmented Legal Environment (TALE) kutatócsoport célja az MI alkalmazása, esetleges szabályozása kapcsán valamennyi releváns jogi probléma azonosítása, tudományos alapokon történő kutatása nemzetközi, uniós és hazai összefüggésben. A kutatócsoport a zalaegerszegi ZalaZONE-on megrendezett rendezvényét követően második workshopját a győri kampuszon tartotta, ahol dr. Smuk Péter, a kar dékánja köszöntötte a résztvevőket. „Többször szembesültünk azzal, hogy az egyes fejlesztések, technológiai újdonságok változatos jogi kérdéseket vetnek fel. Programsorozatunk lényege éppen ezért, hogy a műszaki-technológiai és a jogi területek képviselői találkozzanak egymással a hasznos párbeszéd érdekében” – hangsúlyozta.
Dr. Smuk Péter, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja nyitotta meg a workshopot. (Fotó: Horváth Márton)
Az eseményen Szabó Hedvig altábornagy, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárság kabinetfőnöke, a Széchenyi-egyetem doktorandusza a mesterséges intelligencia hatásáról és szabályozásáról tartott előadást a bűnüldözési, nemzetbiztonsági területekre fókuszálva. Mint mondta, a ChatGTP megjelenése óta minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a mesterséges intelligencia, ami a bűnüldözés szempontjából is új kihívást jelent. Példaként említette a kibertámadásokat, az adathalászatot, a deep fake videókat, illetve az úgynevezett unokázós csalások korábbinál magasabb szintjét, amikor az interneten fellelhető képmás és hanganyag segítségével manipulálnak az elkövetők.
Szabó Hedvig altábornagy, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkárság kabinetfőnöke, a Széchenyi-egyetem doktorandusza a mesterséges intelligencia bűnüldözésre gyakorolt hatásáról beszélt. (Fotó: Horváth Márton)
„Felmerül, hogy a ChatGPT mennyire teszi lehetővé azt, hogy kiváltsuk a programozók munkáját, például hogyan lehet rosszindulatú szoftvereket legyártani úgy, hogy nem kell hozzá semmilyen programozói, matematikai vagy informatikai tudás. Az információs műveletek a propagandában, a dezinformációban, az álhírek gyártásában és a terrorcselekmények elkövetésében is új lehetőségeket hoztak” – részletezte. Az előadó leszögezte, hogy a bűnelkövetés mindezt használja – de vajon a bűnüldözés és a rendvédelem milyen eszközöket vehet igénybe? Mindez technológiai és jogi kérdéseket egyaránt felvet. Előadásában sorra vette a már meglévő és az előkészítés alatt álló nemzetközi rendelkezéseket, majd megállapította: olyan szabályozás megszületése a cél, hogy az eredményesség és a hatékonyság érvényesüljön, ne csak a szabályok adta korlátok.
Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke „Adat – modell – szolgáltatás” címmel tartott előadást. (Fotó: Horváth Márton)
Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke „Adat – modell – szolgáltatás” címmel tartott előadást, amelyben a mesterséges intelligencia műszaki alapjait mutatta be. A Szabó Hedvig által elmondottakra reflektálva hangsúlyozta, a ChatGPT annak ellenére vált ki jelentős hatást, hogy a mögötte álló műszaki megoldások – mint a mélytanulási algoritmusok vagy a mintaillesztések – valójában már évtizedesek, újdonság ereje abban rejlik, hogy a saját nyelvünkön szól hozzánk.
Előadásában azt mutatta be, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan lesz szolgáltatás. „Adott egy entitás, amely lehet egy személy, egy cég vagy bármilyen csoport, amely rendelkezik bizonyos jellemzőkkel. Egy személy esetén például lehet ilyen adat, hogy mennyi idős, hol lakik, mi a foglalkozása, illetve a viselkedésadatai, például, hogy reggelente kávézni jár. Ezen adatok segítségével az illető célzott, neki szóló élethelyzet alapú webszolgáltatásokkal szólítható meg” – magyarázta. Hozzáfűzte, ahhoz, hogy a legjobb szolgáltatást tudjuk nyújtani, minden adatot ismernünk kellene az entitásról, ez azonban lehetetlen, és számos vonatkozásban etikailag is megkérdőjelezhető. Itt lép be az adattárca fogalma, ahol az adatkezelés az ügyfél kezében van.
A két főelőadást követően a TALE kutatócsoport tagjai következtek. Dr. Glavanits Judit egyetemi docens a „tudatos és érzelmes” mesterséges intelligenciáról értekezett, míg dr. G. Karácsony Gergely egyetemi docens arról beszélt, miként formálja át a mesterséges intelligencia a valósághoz való viszonyunkat, illeve kell-e erre reagálnia a jognak. Végezetül dr. Kecskés Gábor egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője az európai adatvagyonról és az MI viszonyáról adott áttekintést.
Kapcsolódó cikkek
- A ChatGPT-hez hasonló modellek gyakorlati alkalmazásán dolgoznak a Bosch csoport AI szakértői
- A fiatalok 40%-a szerint segítené a munkáját a mesterséges intelligencia
- BME konferencia az emberközpontú MI-szabályozásról
- Az új mesterséges intelligencia alapú nyelvi modell tudása 1 billió lexikai elemre épül
- Az AI hozza el az igazi szerelmet az egyedülállóknak?
- Balogh Petya elárulja, miként adhat szárnyakat a cégeknek a mesterséges intelligencia
- Valóban elveszi a mesterséges intelligencia a magyarországi munkavállalók munkáját?
- Felelősségteljes mesterséges intelligencia fejlesztés – jó úton járunk?
- Erre használják a magyarok a ChatGPT-t
- Félünk az AI-tól, pedig magunktól kellene
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Vodafone országos hálózatfejlesztési programja újabb mérföldkőhöz érkezett
A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési stratégiájának részeként 2024 végéig országosan az állomások 40 százalékán végez kapacitásbővítést, ami a hívásminőséget és a letöltési sebességet is jelentősen javítja. A hálózatfejlesztési programnak köszönhetően többek között Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben, Székesfehérváron és Nyíregyházán élvezhetik a szolgáltató ügyfelei a gyorsabb mobilinternetet.
Digitális gyermekvédelmi konferenciát szervezett az NMHH és az ELTE
A szabályozás területén megindult fejlődés Európa és Magyarország számára is kiemelten fontos, csak ez teremti meg a lehetőséget a gyermekek szexuális kizsákmányolásának feltárásához, és teszi lehetővé, hogy a bántalmazás önkéntes bejelentése és a monitorozási kötelezettség közösen segítse a gyermekek védelmét az online térben. Többek között ez is elhangzott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar által a gyermekek online bántalmazása elleni védekezésről szervezett konferencián.
Hozzuk ki a legtöbbet okostelefonunk hangzásából!
A hétköznapok elengedhetetlen részeként okostelefonunk egy kifejezetten kényelmes eszköz, amit számos dologra használhatunk. Akár csak telefonálunk, akár filmet vagy sorozatot nézünk, esetleg megbeszélésen veszünk részt vagy zenét hallgatunk, fontos, hogy a legjobb minőségű hangot kapjuk. A HONOR friss tippei ebben segítenek.
A világ 600 legjobb fiatal egyeteme közé került a Széchenyi-egyetem
Az 501–600. helyen szerepel a győri Széchenyi István Egyetem azon a ranglistán, amelyet a Times Higher Education (THE) május 14-én tett közzé a világ legjobb fiatal egyetemeiről. Az intézmény újabb sikere mögött erősödő kutatási teljesítménye, valamint szoros ipari és nemzetközi kapcsolatai állnak.
A FŐTAXI a Formula 1 Magyar Nagydíj hivatalos szállítópartnere
2024-ben immár 39. alkalommal rendezik meg a Formula 1 Magyar Nagydíjat. A Hungaroring Sport Zrt-vel kötött megállapodás értelmében a július 21-én tartandó viadal hivatalos és kizárólagos személyszállító partnere a legnagyobb múltú hazai taxitársaság, a FŐTAXI lesz. A megállapodás célja, hogy a látogatók és a partnerek egyszerűen és biztonságosan jussanak el a Hungaroringre és haza.