A jogalkotás csak lohol a technológia után – mi vár Európában a ChatGPT-re?
A ChatGPT nyilvános megjelenése óta alig fél év telt el, azóta világszerte a mesterséges intelligencia számít a legforróbb témának a techpiacon. Annak ellenére, hogy az alkalmazás világszenzációként hatott, már számos nemzetgazdaság tiltólistájára került, mely felveti azt a kérdést, hogy mik azok a tényezők, melyek a mesterséges intelligencia térhódításának gátat szabhatnak. Az eddigi tapasztalatok alapján az adatvédelem ígérkezik a legkritikusabb szempontnak.
A ChatGPT tilalmát egyelőre az alábbi országok vezették be az előző időszakban: Észak-Korea, Irán, Oroszország, Szíria, Kuba és Kína, valamint egy uniós ország, Olaszország is. A tilalom mögött különböző motivációk állnak. Kína és Olaszország kivételével a tiltás tulajdonképpen kétoldalú: az OpenAI sem kíván terjeszkedni ezekben az országokban. Kína esetében a nyugati tartalmak szűrése áll a háttérben, míg Olaszország esete adatvédelmi aggályokon alapul.
Március 31 -én közleményben jelentette be az olasz adatvédelmi hatóság, hogy azonnali hatállyal átmenetileg betiltják a ChatGPT használatát Olaszországban. A hatóság megállapította, hogy az OpenAI sérti az adatvédelmi szabályokat a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó gyakorlatával: „nem azonosítottak jogalapot a nagy mennyiségű személyes adat gyűjtésére és tárolására, ami a felület működtetéséért felelős algoritmusok tanítását szolgálja”. Ezen túlmenően a korhatár ellenőrzésének hiányát is kifogásolta az olasz adatvédelmi hatóság, mivel az applikáció nem kéri, következésképpen nem is ellenőrzi a felhasználók életkorát és ez kiszolgáltatottá teszi a kiskorúakat. A fenti szigorú intézkedéshez valószínűleg hozzájárult a március 20-án történt adatvédelmi incidens is, melynek során a fizetős ChatGPT Plus előfizetők 1,2 százalékának személyes adatai kerülhettek nyilvánosságra, így az aktív felhasználók kereszt- és vezetékneve, e-mail címe, valamint a számlázási adatai, tehát a hitelkártyaszám utolsó négy számjegye és annak lejárati dátuma. A hibára az OpenAI gyorsan reagált, és mintegy 10 órára offline állapotba helyezte a chatbotot, ami alatt megszüntette a problémát. Az olasz adatvédelmi hatóság 20 napot adott az OpenAI-nak, hogy változtassanak azokon a gyakorlataikon, amelyeket a hatóság aggályosnak talált.
„Az EU-s szabályok nem engedik meg, hogy az MI korlátlanul, bármilyen adatból tanuljon. A lehetséges kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében, valamely MI eszköz használatát megelőzően kiemelten fontos ügyelni arra, hogy az adatvédelmi szempontok már a tervezési fázisban a projekt részévé váljanak, beépüljenek, és megfelelő hangsúly kerüljön többek között az adatkezelési célok világos kijelölésére, a lehetséges adatbiztonsági kockázatok azonosítására és kezelésére, illetve, hogy figyelembe vegyük az adattakarékossági elvárásokat is” – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal adatvédelmi és technológiai csoportjának vezető ügyvédje.
Ha az olasz adatvédelmi hatóság megállapításai igaznak bizonyulnak, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy az összes európai országban, sőt, a világ más régióiban is jogellenesnek minősülhet az applikáció által alkalmazott gyakorlat, ahol hasonló szabályozások vannak érvényben.
„Az egységes uniós adatvédelmi szabályozási keretből adódóan, ha valamely EU-s adatvédelmi felügyeleti hatóság megállapítja az adatvédelmi megfelelés hiányát valamely MI eszközzel kapcsolatban, valószínűsíthető, hogy azonos álláspontra fog helyezkedni a többi EU tagállam adatvédelmi hatósága is – ami azt jelentheti, hogy egy adott MI eszközt hasznosító szolgáltató akár a teljes uniós piachoz nem fog tudni hozzáférni” – tette hozzá dr. Albert Lili, a Deloitte Legal adatvédelmi és technológiai csoportjának ügyvédje.
Több európai ország is fontolgatja az applikáció használatának felülvizsgálatát, így például a francia és ír adatvédelmi hatóságok felvették a kapcsolatot az olasz társszervekkel, hogy részletesen tájékozódjanak a tilalom alapjáról. Németország is követheti Olaszország példáját, és adatvédelmi aggályok miatt betilthatja a ChatGPT-t.
Világszerte egyre többen hívják fel a figyelmet a mesterséges intelligencia veszélyeire és működésének, működtetésének szabályos keretek közé történő terelésének fontosságára. Az EU jelenleg is dolgozik az ún. AI Act-en, melynek célja a mesterséges intelligencia rendszerek szabályozása. A jelentések szerint azonban egyrészt annyira gyorsan változik a technológia, hogy problémát jelent a szöveg véglegesítése, továbbá számos jelentős kérdésben nem tudnak megegyezni a jogalkotók.
Az Europol elemzésében pedig sötét jövőre figyelmeztet a kiberbűnözés, adathalászat, tévinformációk, propaganda kapcsán. Elon Musk és számos etikus hacker nyílt levélben hívja fel a figyelmet, hogy mindenki által átvett biztonsági protokollokra van szükség, amelyeket független szakértők alakítanak, a fejlesztőknek pedig a kormányzatokkal és hatóságokkal kellene együtt dolgozniuk.
A fentiekből jól látható, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek fejlődésének sebessége messze meghaladja a jogalkotást. Ugyan az AI Act végleges szövegére, és annak hatálybalépésére még várni kell, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek mesterséges intelligencia rendszereket alkalmaznak, illetve terveznek bevezetni, kiemelt figyelmet kell fordítaniuk mind az etikai, mind a jogi megfelelésre. Az átfogó EU-s MI szabályozás ugyan még formálódik, az olasz adatvédelmi hatóság döntése intő példa arra, hogy nem szabad megfeledkezni a már ismert, hatályos és az MI eszközök kapcsán alkalmazandó szabályokról, így különösen a GDPR által meghatározott adatvédelmi és adatbiztonsági követelményekről, még ha a tengerentúlról is történik az alkalmazás fejlesztése.
„A megbízható mesterséges intelligencia egyik legfontosabb alappillére az adatvédelmi jogszabályok és előírások fokozott figyelembevétele. Az MI-t fejlesztő és alkalmazó szervezeteknek transzparensen kell kommunikálniuk, hogy milyen adatokat milyen célból gyűjtenek, és megfelelő szintű kontrollt kell biztosítaniuk az adatalanyok számára az adataik felett. Az elszámoltathatóságot alaposan megtervezett és kiforrott folyamatok végrehajtásával kell alátámasztani.” – tette hozzá Dr. Barta Gergő, a Deloitte vezető MI szakértője.
Kapcsolódó cikkek
- Hogyan alakíthatja át az adatokat pénzzé az adatvizualizáció segítségével
- Felelősségteljes mesterséges intelligencia fejlesztés – jó úton járunk?
- Erre használják a magyarok a ChatGPT-t
- Félünk az AI-tól, pedig magunktól kellene
- ChatGPT és rossz kistestvére a ChaosGPT
- Így látja a mesterséges intelligencia a magyar népbetegséget
- Sosem látott mértékben virágzik a közösségi médiában zajló kereskedelem
- Húsvéti locsolókölni a mesterséges intelligencia közreműködésével
- A felhő gyors és kényelmes, de hogyan lesz biztonságos?
- Itt a kriptoról is mindent tudó ChatGPT és AI-képgenerátor
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újgenerációs, sajátmárkás készülékek a Telekomnál
A Telekom május 23-án piacra dobja az újgenerációs, saját márkás készülékeit, a T Phone 2 5G-t és T Phone 2 Pro 5G-t. A telefonok nagyobb teljesítményű processzorral, fejlett kamerarendszerrel és kiváló minőségű kijelzővel érkeznek, hogy optimalizált játék- és streaming-élményt nyújtsanak felhasználóiknak.
Érkezik: mesterséges intelligencia és virtuális valóság az oktatásban
Tanítás és tanulás az MI vagy XR technológiák segítségével, mentális egyensúly a mesterséges intelligencia korában. Idén is meghirdeti pedagógusoknak szóló pályázatát a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli. A pályázat célja, hogy a tanárok a szakterületükhöz szorosan kapcsolódó digitális tananyagokat hozzanak létre, különös tekintettel a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek területére. Az elkészült tananyagok valamennyi hazai pedagógus számára hozzáférhetők lesznek. A 25 legjobb pályázó egész nyárra elegendő mobilinternetben részesül, 10 nyertes pedig 120 ezer forint értékű ajándékutalvánnyal gazdagodhat.
NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Megjelent a NEXT 3D konferencia programja
Megjelent a NEXT 3D additív gyártás és digitalizálás konferencia programja. Nem kevesebb, mint 15 hazai mérnök és vezető szakember fogja megosztani 3D technológiai sikereit és tapasztalatait a résztvevőkkel. A konferenciaprogram alapján a NEXT 3D látogatói felbecsülhetetlen értékű tudással bővíthetik 3D nyomtatási és 3D szkennelési ismereteiket.
Ezek az idei kulcstémák a webes és marketing stratégiák terén
Mások mellett Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója, Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója és Huszár Viktor, a Teqball társalapítója is előadást tart az idei Maximum Web és Marketing Konferencián, ahol a résztvevő vállalkozók elsősorban a sikeres cégvezetés és online működés megvalósításához gyűjthetnek hasznos tudást a leghitelesebb példaképektől.