A legtöbb pénzt az internetre költjük, de a tévé előtt töltjük a legtöbb időt
Háztartásonként több mint 18 ezer forintot költünk médiára havonta – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hiánypótló kutatásából. A felmérés szerint átlagosan napi 300 percet tévézünk és több mint 200 percet internetezünk.
A háztartások médiafogyasztási szokásait és az azzal járó kiadásokat vizsgáló kutatás elsődleges célja az volt, hogy kiderítse, milyen típusú médiatermékekért szokott fizetni a lakosság, és ezek a kiadások milyen volument képviselnek a háztartások költségvetésében. A felmérés hiánypótlónak tekinthető, a hazai médiakutatások ugyanis általában a médiahasználati szokásokra, a preferált médiaeszközökre, a médiahasználat időtartamára kérdeznek rá, de a médiaköltések vizsgálatának nincs hagyománya.
Bár részleges adatok rendelkezésre állnak az NMHH és a KSH adatbázisaiban, de kimondottan ezt a területet megcélzó rendszeres kutatás eddig nem készült. Az online médiatér megerősödésével (és az offline média gyengülésével) azonban egyre gyakoribbá válik, hogy a fogyasztók a médiatermékekért közvetlenül az előállítóknak fizetnek.
A 2022 decemberében végzett kutatást ezerfős mintán végezték. A felmérés azt mutatja, hogy a háztartások médiaköltése átlagosan 18.140 forintot tesz ki egy hónapban. Az online médiatérben megvalósuló költések az összes kiadáson belül 60 százalékos súlyt képviselnek. Ha csak az eseti, közvetlenül a médiaszolgáltatókhoz kerülő költéseket vesszük alapul, akkor ez az arány még magasabb, 75 százalék. A médiaköltéseken belül a legnagyobb tételt az ún. technológiai transzferdíjak jelentik (az internet-, illetve a tévé-előfizetés), amelyeket viszont a műsorelosztó hálózatoknak fizetnek a fogyasztók. Az összes média jellegű költés 51 százalékát ezek a transzferdíjak teszik ki.
A háztartások 40 százaléka streamel pénzért
A tartalomgyártóknak fizetett díjak közül a filmes streamingcsatornákra fordított kiadások összege emelkedik ki, amely az összes médiára fordított kiadás 12 százalékát teszi ki. Az előfizetési adatok szerint a háztartások 40 százaléka fizet rendszeresen valamilyen nagyobb – külföldi – szolgáltató filmes streamingszolgáltatásért.
A nyomtatott sajtó költségei szintén az összes kiadás 12 százalékát fedik le. Ha a nyomtatott sajtóhoz számítjuk az online hírportáloknál a szöveges tartalmakra elköltött forintokat is, a háztartások együttesen (offline, online) a médiakiadásaik 18 százalékát fordítják ennek a szegmensnek a szolgáltatásaira. A nyomtatott lapok piacán a háztartások 60 százaléka fizet elő újságra vagy vásárol bizonyos gyakorisággal nyomtatott sajtóterméket. Az online hírportálok esetében pedig a háztartások 32 százaléka szokott egy-egy cikk elolvasásáért, vagy előfizetésként az internetes tartalmakért fizetni: 13 százalék rendszeresen, 19 százalék pedig alkalmanként.
A médiafogyasztás napi tíz órát is kitehet
Összességében a megkérdezettek 38 százaléka sokallja a médiaköltéseik nagyságát. Több mint felük (55%) szerint a költések összege mindent egybevetve reális, elfogadható, és vannak, akik szerint ezek az összegek nem is számottevők (7%). A jövőbeni kiadásokkal kapcsolatban kevesen tervezik, hogy a médiafogyasztásra fordított összegeken emeljenek (7%). A többség nem kíván a kiadásain változtatni (65%), ám vannak olyanok is, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben csökkenteni fogják az ilyen típusú kiadásaikat (28%). Az inflációs nyomások a médiaszektorra is hatással vannak. A háztartások átlagosan öt százalékos díjemeléseket tudnának vállalni, ennél nagyobb mértékű áremelések már azzal a következménnyel járhatnak, hogy többen lemondanák valamelyik típusú médiafogyasztásukat.
Az NMHH által 2022-ben publikált éves Médiapiaci jelentés nagyon jelentős számokat mutat a napi időmérlegben a médiafogyasztással kapcsolatban. A különböző célkutatások és elektronikus közönségmérések eredményei szerint egy átlagfogyasztó:
• naponta 295 percet tévézik,
• naponta 204 percet internetezik,
• naponta 152 percet rádiózik és
• naponta 17 percet olvas nyomtatott sajtót.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy az offline médiatermékek (nyomtatott sajtó, televízió, rádió) fogyasztása 464 percre rúg, ha mechanikusan összeadjuk a percadatokat. Ehhez képest az online médiafogyasztás már jóval csekélyebbnek mondható (204 perc). Önmagában ezek a percadatok nagyon magasak, hiszen még ha tekintettel vagyunk a lehetséges párhuzamos fogyasztásokra is, az átlagos egy főre vetített napi médiafogyasztás akár tíz órát is kitehet.
Kapcsolódó cikkek
- Aggasztó a helyzet: már tízévesen több órát „tiktokoznak” a gyerekek
- Aggályos internetes reklámokra hívja fel a figyelmet az NMHH
- Rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások
- Pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okozhat az online zaklatás
- 7 hasznos tanács, amit a szülő megtaníthat a gyermeknek az online világról
- A pandémia alatt itthon is megnőtt a gyermekek online szexuális kizsákmányolása
- Kiderült, hogy mire kattintottunk a legtöbbet
- NMHH-kutatás: egyre fiatalabban kezdenek netezni a magyar gyerekek
- Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán
- NMHH-kutatás: a felhasználók közel kétharmada használja online hívásra is a netet
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Magyar innováció: Közel száz tűzvédelmi szakembert képeztek ki az új módszerrel
Sikeres a tűzvédelmi szakemberek képzése, akik már egy új iparági sztenderd alapján sajátítják el a papírmentes tűzvédelmet. Az innovatív magyar megoldás e-naplós rendszere átláthatóbb és könnyebb hozzáférést biztosít a tűzvédelmi eszközökhöz és az ellenőrzéshez. A papírmentes rendszer egyre szélesebb körben terjed itthon és már akkreditált képzések is elérhetőek a témában.
A MOL nyerte a funkcionális átalakítás nagydíját az SAP Quality Awards versenyen
Az üzleti transzformáció a folyamatosan változó környezetben elengedhetetlen. Az SAP éppen ezért immár tizennegyedik alkalommal díjazza azokat az üzleti átalakítást megvalósító vállalatokat, amelyek élen járnak a változásban, és jó példaként szolgálnak a sikeres bevezetésben. Az SAP Quality Awards egyik nagydíját idén a magyar MOL nyerte el.
A Thermaltake bemutatja a The Tower 300 mikro toronyházat
A Thermaltake, a prémium PC-hardvermegoldások vezető márkája bejelentette a The Tower 300 mikro toronyházat. A The Tower sorozat az egyik legnépszerűbb termékcsalád, ami az ikonikus függőleges toronyház-kialakításáról ismert. Most egy új mikro-ATX házzal egészült ki – a The Tower 300-zal – egészült ki a sorozat, jellegzetes nyolcszögletű megjelenéssel, és lehetővé téve a hagyományos függőleges és az egyedi vízszintes elhelyezést.
K&H: ismét a legjobb digitális bank Magyarországon
A K&H Csoport az egymást követő második évben, 2024-ben is elnyerte a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review „Legjobb Digitális Bank Magyarországon” díját. Az indoklásban a K&H innovatív digitális pénzügyek terén játszott úttörő szerepét emelték ki, különös tekintettel a világszínvonalú és könnyen kezelhető mobilbankra, valamint a hozzá kapcsolódó, a szektorban itthon elsőként beszédhanggal is és magyarul kommunikáló digitális pénzügyi asszisztensre, Kate-re.
Kreditbeszámítással érkezhetnek az Audi Hungaria Iskolaközpont tanulói a Széchenyi-egyetemre
Együttműködési megállapodást kötött a győri Széchenyi István Egyetem az Audi Hungaria Iskolaközponttal május 8-án. Ennek értelmében az iskola duális szakképzésének tanulói az egyetem gazdálkodás és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing alapszakán élhetnek a kreditbeszámítás lehetőségével, ami a tanulmányi idő jelentős lerövidülését is jelentheti.