Jogdíjkedvezmény szoftverfejlesztőknek: szélesebb, mint gondolnánk
A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaságok körében elterjedt üzleti modell, hogy nem saját termékük fejlesztését végzik, hanem más cégek megrendelésére nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatást. Azt viszont kevesen tudják ezen cégek közül, hogy ebben az esetben is éppúgy igénybe tudnak venni adókedvezményt, mintha saját célra fejlesztenének. A Jalsovszky szakértője segít feltárni a részleteket.
A jogdíjkedvezmény már közel húsz éve elérhető adóalapkedvezmény, ami alapján a szellemi alkotások – így többek között szabadalom, használati minta oltalom és szoftver – fejlesztésével foglalkozó vállalkozások, szellemi alkotásaik licencbe adása, illetve átruházása után társaságiadó-kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény az ellenértékből származó nyereség 50%-a, amely által az effektív társasági adóteher 4,5%-ra csökkenthető.
A társasági adókedvezményen túlmenően a jogdíjnak minősülő ellenérték az iparűzési adónak sem alapja, azután a szoftverfejlesztő cégnek iparűzési adót sem kell fizetniük.
Jogdíjkedvezmény mindenkinek
Nyilvánvaló, hogy azon cégek, amelyek a saját maguk által fejlesztett szoftvertermékeket forgalmazzák, élhetnek a fenti kedezményekkel. Más vállalkozások azonban sokkal inkább a megrendelők által adott konkrét specifikációk alapján, projektalapon végeznek fejlesztést – akár úgyis, hogy szimplán programozói, munkavállalói kapacitást biztosítanak T&M elszámolás keretében. Ez utóbbi modellek estében sokan úgy gondolják, hogy nem tudnak kedvezményt igénybe venni, mondván „a szellemi alkotás nem náluk, hanem a megrendelőjüknél keletkezik”. Ez az álláspont azonban téves. Függetlenül attól, hogy kinek az ötlete alapján történik a fejlesztés, a szellemi alkotás jogi értelemben mindig annál a vállalkozásnál „keletkezik”, amely az effektív fejlesztést végzi. Ez abban az estben is így van, ha esetleg a felek a szerződésben – a jogszabállyal ellentétben – úgy rendelkeztetek, hogy a fejlesztés eredményeképp keletkező valamennyi jog „közvetlenül” a megrendelőt illeti. „Így a létrejött szerzői jogot minden esetben át is kell ruházni, ezáltal pedig a kapott ellenérték egy része szükségszerűen adókedvezmény alapjául szolgáló jogdíjnak minősül a fejlesztést végző vállalkozásnál” – hívja fel a figyelmet Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvéde, adótanácsadó.
Fontos az alaposság
Fontos kiemelni, hogy bár a kedvezmény lényegében minden szoftverfejlesztő cég számára elérhető, ugyanakkor ahhoz, hogy azt ténylegesen is igénybe tudják venni, több mindenre szükség van. Így egyrészt megfelelő alaposággal megírt szerződésre, amely tartalmazza a NAV által elvárt kulcsmondatokat, másrészt olyan dokumentációra és számításokra, amelyekből levezethető a kedvezményre jogosító ellenérték. Emellett az adóhatóság által magáévá tett iparági gyakorlattal is tisztába kell lenniük a cégeknek. E szerint ilyen típusú tevékenységek esetén a kapott ellenértéknek csak egy része – a feltételek teljesülése estén 80%-a – minősül jogdíjnak, a fennmaradó 20% a végzett munka ellenértékeként „normál” módon adózik.
Jogdíj- és K+F kedvezmény együtt?
Az már csak a hab a tortán, hogy a jogdíjkedvezménnyel együtt a K+F kedvezmények is igénybe vehetőek. „Ha tehát a szoftverfejlesztés K+F-nek is minősül, akkor a K+F költség kétszeresen (bizonyos esetekben háromszoros összegben) is figyelembe vehető a társasági adóalap csökkentéseként. A K+F minősítés esetén ráadásul további iparűzésiadó-kedvezmény is igénybe vehető lehet, sőt, adott esetben, még az alkalmazottak után fizetett szocho összege is csökkenthető” – zárja a Jalsovszky szakértője.
Kapcsolódó cikkek
- A Continental a legvonzóbb munkahely a szoftverfejlesztők számára Magyarországon
- Influenszerek adózása: feketén vagy fehéren?
- Új utak a zöldenergia értékesítésében – irány a szabadpiac?
- Több mint 1000 résztvevő 34 országból a régió legnagyobb, magyar szervezésű tech fesztiválján
- Magyarok szervezik a régió legfontosabb szoftverfejlesztői- és tech fesztiválját
- Viszlát márkaszerviz, viszlát vevőszolgálat
- Hazánkban is elérhetők a legmenőbb deep tech képzések
- Véget érhet az e-mailek vesszőfutása?
- A Codecool marketingigazgatója a PROGmasters vezetője lett
- Újra jön az Open Academy
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A tíz gigabites 5.5G-t használó innovatív eszközöket mutatott be Budapesten a Huawei
Már világszerte tesztelik az 5G sebességének tízszeresére képes 5.5G mobilhálózatokat, az ezeket használó eszközök várhatóan még az idén megjelennek a kereskedelmi forgalomban.
Az Európai E-sport Szövetség tisztújításán magyar tisztségviselő is bizalmat kapott
33 tagország, köztük Magyarország részvételével, újra alakult az Európai E-sport Szövetség (EEF). Hazánkat teljes jogú tagállamként, a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ) nevében, Biró Balázs György, a szövetség főtitkára és Kis Balázs külkapcsolatokért felelős elnökségi tag képviselte.
2023-ban is tovább növelte nyereségességét az OXO Technologies Holding Nyrt.
Megjelent az OXO Technologies Holding Nyrt. 2023. évi tőzsdei jelentése. A beszámoló a cégcsoport sikeres gazdálkodását, növekvő nyereségességét és kezelt vagyonának dinamikus bővülését mutatja.
Az elsők között vezette be Magyarországon a Diagon az SAP felhő alapú megoldásait
Bár a rendszerszintű felhős megoldásokat sok cég még óvatosan kezeli, a labordiagnosztikai reagensek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Diagon Kft. az elsők között vágott bele Magyarországon a valódi, felhő alapú fejlesztésbe, és vezette be az SAP újgenerációs vállalati rendszerét, az SAP S/4HANA-t, melynek bevezetését a Kontron Hungary Kft. végezte. Az elavult, szétaprózódott rendszer egységesítése sztenderdizált folyamatokkal, költséghatékonyan valósulhatott meg adatvesztés nélkül.
Rangos szakmai versenyen díjazták a Mercedes-Benz duális képzésének tanulóit
2 kategóriában győztek és összesen 4 dobogós helyet szereztek a Szakma Sztár Fesztiválon április 26-án a kecskeméti Mercedes-Benz Academy diákjai. Az országos versenysorozaton 21 tanuló 4 szakmában képviselte a Mercedes-Benz Hungary Kft.-t.