Pályaorientációs programmal népszerűsítenék a gépjárművezetői hivatást
Országjáró pályaorientációs programmal népszerűsítenék a fiatalok körében a gépjárművezetői hivatást a meghatározó közúti fuvarozói érdekképviseletek – jelentette be szerdán a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a közösen szervezett „Kincs, ami nincs! 2.0” munkaerőpiaci konferencián. Az egyre súlyosabb sofőrhiány enyhítéséhez a kormányzati intézkedések mellett szükség van a vállalkozók nagyobb szerepvállalására is: elsősorban a gépkocsivezetők bérének emelésével és a hatékonyságnöveléssel.
Pályaorientációs programot indít a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a napról napra egyre súlyosabb gépjárművezető-hiány enyhítésére – hangzott el a több mint hétezer fuvarozó vállalkozást tömörítő érdekképviseletek által szervezett „Kincs, ami nincs! 2.0” munkaerőpiaci konferencián.
A program célja, hogy a fiatalok körében népszerűsítsék a gépkocsivezetői hivatást, a kamionos élet szépségeit. Az országjáró pályanépszerűsítő roadshowt egy korszerű kamion is kísérné. A fiatalok így a gyakorlatban is megismerkedhetnek a közúti fuvarozással és a nehéz-tehergépjárművekkel, emellett részletesen tájékozódhatnak a követelményekről és a helyi lehetőségekről. A pályaorientációs programban elsősorban a felzárkózó térségekben szólítanák meg a pályaválasztás előtt álló, a járműtechnika iránt érdeklődő általános és középiskolás fiatalokat.
A tervek szerint alapítványi formában megvalósuló program a piacvezető magyar közúti fuvarozó vállalkozások partnerségére és támogatására épül, de számítanak a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) és a Belügyminisztérium munkaerőpiacért és oktatásért felelős államtitkárságainak együttműködésére is.
Érsek István, a TIM közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára a konferencián megerősítette, hogy a kormány továbbra is együttműködik a fuvarozókkal, és nyitott a szakmai szervezetek gépjárművezető-hiány kezelésére szolgáló javaslatainak megfontolására. Előadásában kiemelte: a legtöbben a 45-48 éves korcsoportból rendelkeznek a tevékenység végzéséhez szükséges GKI képesítéssel. A gépjárművezetők átlagéletkora egyre magasabb, miközben a 25 év alattiak alig képviseltetik magukat a hivatásban.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, a B kategóriás jogosítványt megszerzők mindössze 9-10 százaléka lép tovább, és tesz vizsgát magasabb járműkategóriákra. A kormány több adminisztrációs könnyítéssel is segíti a fuvarozókat: 2023-tól a nem online, hanem gyakorlatorientált, jelenléti képzési rendszerben elvégzett GKI ismeretfelújító képzést követően már nem szükséges vizsgát tenni, emellett a PÁV várakozási idő mára jelentősen lecsökkent. A jövő évtől tehergépkocsis jogosítvány nélkül is buszvezetőnek tanulhat, aki már rendelkezik személyautóra szóló, B kategóriás vezetői engedéllyel. Érsek István hozzátette: a sofőrhiány nem csak Magyarországon okoz gondot, globális jelenségről van szó. Az Európai Unióban 400-600 ezer sofőr tudna azonnal elhelyezkedni a közúti és autóbuszos áru- és személyszállítási területeken.
Ma már nem példa nélküli, hogy akár egymillió forint nettó fizetésért hirdetnek gépkocsivezetői állást, és még ennek ellenére sem találnak kellően motivált szakembert – hangzott el a konferencia szakmai előadóitól. Összességében ugyanakkor a sofőrök jelentős része egy minimálbér-szintű összeget kap bérként, ezen felül az adómentesen adható további juttatásokból származik bevételük. A nyugat-európai fizetések ennél jóval magasabbak, eltérő a bérszerkezet, így már az évről-évre adott, átlagosan 10-15 százalékos béremelések sem elegendők.
A szakmai előadók elmondták, a Nyugat-Európában dolgozó magyar gépkocsivezetők megszólításával, hazahívásával lehetne megszüntetni a közúti áruszállítást sújtó munkaerőhiányt. Az érdekképviseletek szerint egy folyamatos építkezéssel, a fuvardíjak emelésével lehet a hazai jövedelemstruktúrát a nyugati bérszerkezethez igazítani. Ehhez elengedhetetlen a megbízói oldal nyitottsága, a fuvarozók következetes és fegyelmezett, a következő évekre tudatosan tervező díjpolitikája. Szintén kezelné a helyzetet, ha a hazai vállalkozók hatékonyabban használnák ki a járművezetők vezetési idejét, amellyel akár 15%-kal is emelhető a hatékonyság.
A szakmai szervezetek hozzávetőlegesen 8-10 ezer főre becsülik a munkaerőhiány mértékét a teljes alágazatban: az árufuvarozásban és személyszállításban, különösen pedig az autóbuszos személyszállításban. A szakmai szervezetek számításai szerint egy gépkocsivezető évente mintegy 4,2 millió forint adóbefizetést generál a költségvetés számára, a hiányzó 8-10 ezer fővel kalkulálva ez hozzávetőleg 32 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent.
A szerdai esemény előzményeként júliusban rendezte az első „Kincs, ami nincs!” munkaerőpiaci konferenciát a NiT Hungary és az MKFE. A szakma képviselői már akkor több javaslatot is megfogalmaztak a kormánynak:
- A gépjárművezető képzést integrálni kell a felnőttképzési rendszerbe, állami forrásbevonással.
- A közúti fuvarozást szakmaként kellene elismerni, így erősítve a pályaorientációt.
- Rövid távon a munkaerő-elvándorlás megakadályozásának eszköze az lehet, ha emelik az adómentes juttatásokat, kiegyenlítve ezzel az európai uniós belső piaci bérfeszültségeket.
- A külföldön dolgozó magyar gépkocsivezetők visszacsábítása érdekében a költségvetési érdekekkel megegyezően a jövedelmek felzárkóztatása mellett fontos a szociális biztonság megerősítése és a munkakörülmények javítása.
Kapcsolódó cikkek
- Milliárdos adóbevételtől eshet el az államháztartás – súlyos a gépjárművezető-hiány
- Ekkora sokk még nem érte a magyar fuvarozói szektort
- Veszélyes árverseny a fuvarozásban
- A turizmus újraindulására vírusmentes tisztasági protokollal állnak készen a különjárati buszok
- Vonzóvá kell tenni a gépjárművezetői hivatást
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A régiós pénzügyi vezetők harmada már teszteli a generatív AI megoldásokat
Közép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával, és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. A régióban négyből három pénzügyi vezető (73%) véli úgy, hogy az AI fontos a vállalatuk stratégiája szempontjából. A Deloitte legfrissebb CFO felmérése szerint a megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől.
360 fokos felmérést készített az IAB az influencerpiacról
Kik, milyen platformokon és hányan követnek ma influencereket? Mennyire tartják őket hitelesnek, és hányan vásárolnak terméket ajánlásaikra? Milyen típusai vannak az influencertartalmat fogyasztóknak? És a piaci szakemberek vajon mennyire látják hatékonynak az influenceres együttműködéseket?
Csúcstechnológiás cukormonitorozó rendszert vezet be itthon a magyar 77 Elektronika Kft.
A száz százalékban magyar 77 Elektronika Kft. új generációs, folyamatos cukormonitorozó rendszert vezet be itthon. A hazai piacon úttörőnek számító, magyar nyelven működő, egybeépített szenzor-távadó eszköz az eddiginél sokkal felhasználóbarátabb megoldást biztosít a diabéteszesek számára, amely a nap 24 órájában folyamatosan méri a szöveti cukorszintet.
Toronyház nyolcszögletű prizma kialakítással és vízszintes elhelyezhetőséggel
A Thermaltake, a prémium PC-hardvermegoldások vezető márkája bejelentette a The Tower 300 mikro toronyházat. A The Tower sorozat az egyik legnépszerűbb termékcsalád, ami az ikonikus függőleges toronyház-kialakításáról ismert.
Magyar szakember nyerte az International Loyalty Awards „Év Embere” díját
Kecsmár Zsuzsa, az Antavo Loyalty Cloud társalapítója és stratégiai vezetője nyerte idén a nívós „Év Embere” díjat a Dubaiban megrendezett International Loyalty Awards-on.