Nemzetközi figyelem középpontjában a Nobel-díjas magyar találmány!
Nem csak a nemzetközi média, de külföldi pénzintézetek és nagyvállalatok is érdeklődnek a Holotech és számos hazai egyetem szakmai összefogásában megvalósult, Gábor Dénes magyar Nobel-díjas feltaláló nevéhez fűződő hologram továbbfejlesztése iránt. A magyar fejlesztésű 3D-s képalkotás ma már nem csak a tudományos-fantasztikus filmek megszokott eleme, de a hamisítás elleni küzdelem, az adattárolás, és az agysebészet műtéti eljárásait is alapjaiban meghatározó eljárás lehet.
Az 1971-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott magyar találmány továbbfejlesztése ismét felhelyezheti hazánkat az innovációs világtérképre! A Holotech Hungary Kft. valamint a vele együttműködő legnevesebb hazai egyetemek és kutatási műhelyek (Miskolci Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezési Intézet, Szerszámgépészeti és Mechatronikai Intézet, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Műanyag és Gumiipari Laboratórium, Lágy Anyagok Kutatócsoport, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék és a Fizika Tanszék) összefogásában megvalósult kutatásban továbbfejlesztett holografikus eljárások alkalmazása ma már nem csak laboratóriumi körülmények között működnek, de a mindennapi életünk számos területén is hatalmas változásokhoz vezetnek.
(Forrás: AP képernyő fotó)
Áttörés az agysebészetben
A világ egyik legnagyobb és legismertebb hírügynöksége hosszú anyagban szólaltatta meg ennek kapcsán Dr Csókay Andrást, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásában is kulcsszerepet játszó, nemzetközi hírű, magyar idegsebészt, aki elmondta, hogy a magyar fejlesztésű holografikus eljárások kimondottan fontos szerepet tölthetnek be nem csak az agyi operációk megtervezésében, de azok valós idejű megvalósításában is, ugyanis a műtétben résztvevő orvosok ma még a legtöbb esetben csak kétdimenziós, sík képekkel dolgoznak, aminek eredményeképpen nekik kell a saját fejükben „felépíteniük” a valóság 3 dimenziós változatát, nevezetesen, hogy miként nézhet ki egy daganat a térben, milyen idegi elemeket nyomhat, vagy, hogy hogyan helyezkedhet el az agyban futó pályákhoz képest. Az új technológiai eljárás azonban képes a CT vagy ultrahang felvételeket 3D-s adatállománnyá konvertálni és 3D holografikus képként megjeleníteni, aminek eredményeképpen lehetségessé válnak az agyi struktúrák, illetve az abban kialakult patológiák 360 fokos megjelenítése. Ez pedig azt is jelenti, hogy akár a műtéti eljárás közben is az orvosok rendelkezésére állhat egy olyan, minden irányból megvizsgálható 3D-s modell, amely tökéletesen bemutatja az emberi agyat a benne futó különböző idegpályákkal és struktúrákkal, képes lesz megjeleníteni az ideg elemek rendkívül bonyolult szerkezetét, amelyeknek a feltérképezéséhez és térbeli láttatása más módon szinte teljesen lehetetlen feladat lenne. Mindez pedig jelentősen megkönnyítti az operációt vezető orvosok munkáját és csökkenti a fellépő kockázatokat.
(Dr Csókay András idegsebész, Forrás: AP képernyő fotó)
Egy lépéssel közelebb Bill Gates holografikus adattárolásáról szóló álmához
Már a holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért járó Nobel-díj átadásakor is felhívta Gábor Dénes a holográfia további felhasználásának lehetőségeire (a hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban is előhívható) a figyelmet, de valóságban ennek a kiaknázására csak most került sor a váci fejlesztési központban. Ezzel Magyarországi kutató csoport valójában a gyakorlatban is közel áll, hogy megvalósítsa Bill Gates, a Microsoft alapítójának régi álmát, aki már évek óta hatalmas anyagi erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körben felhasználásra kerülhessenek a holografikus eljárás nyújtotta előnyök. A hazai fejlesztésű technológia nem csak reális alternatívát nyújthat a felhő típusú adattárolással szemben, de abban is fontos szerepet játszhat, hogy még jobban kiterjesztésre kerüljenek a virtuális világ nyújtotta lehetőségek.
(Papp Zsolt vezető kutató és munkatársa, Forrás: AP képernyő fotó)
Kapcsolódó cikkek
- A technológiai fejlődés jobbá teszi a világot
- Az ABB és a UK Power Networks fenntartható jövőre vált az Airplus kapcsolóberendezésével
- Valósággá vált az Ipar 4.0 a Boschnál Hatvanban
- „A technológia segítségével jobb örökséget fogunk hagyni a jövő nemzedékének”
- Keresik a 2022-es év célgépeit
- K&H: fénysebességre kapcsolnak a mindennapok
- Digitális vonatvezérlő rendszer a frankfurti metrónak
- Hálózatba kapcsolt és intelligens megoldásokkal erősít a Bosch
- A gépjárműgyártásnak igazodnia kell a gyorsan változó és sokszínű hajtáslánc-mixhez
- A Sony bemutatta nyolc különböző, az „érzelmeket inspiráló technológiáját”
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Schneider Electric együttműködik a WageIndicator Foundationnel
Becslések szerint világszinten a munkavállalók mintegy egyharmada kevesebbet keres, mint amennyi a nyugodt, tisztességes megélhetése biztosításához elegendő. A helyzet javítása érdekében összefogásra van szükség, ennek jegyében a Schneider Electric három évre szóló partnerségi megállapodást kötött a WageIndicator Foundation nevű szervezettel.
Díjnyertes Samsung klímamegoldások az MCE 2024-en
A Samsung Electronics Air Conditioner Europe (SEACE) legújabb fejlesztéseivel és termékeivel vett részt a 2024-es Mostra Convegno Expocomfort (MCE) hűtés-fűtéstechnikai szakkiállításon. Az MCE kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat bemutathassa mind a lakossági, mind a kereskedelmi termék- és szolgáltatáskínálatát a HVAC+R* területén, amelyeket a kényelem és az összekapcsolhatóság vezérel. A szakkiállításon a Samsung tovább erősíthette iparági pozícióját, a termékeket MCE Kiválósági díjakkal ismerték el, illetve a 2024-es Év Terméke díjat is elnyerte a vállalat.
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.