Akik jártak a világűrben – nemzetközi űrhajóskongresszus Budapesten
Egy héten át a magyar főváros ad otthont a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers – ASE) 33. Kongresszusának. Több tucat, már a világűrben járt űrhajós érkezik a budapesti programokra Farkas Bertalan meghívására. A rendezvény a különböző nemzetközi szakmai szervezetekben egyaránt igen aktív tagként jelenlévő hazánk számára nem csak presztízsértékkel bíró esemény, hanem jelentős lépés az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára is.
Magyarország az űrkutatás nemzetközi színterén méretéhez, lakosságszámához és gazdasági erejéhez mérten felül teljesít. Ez azonban nemcsak az űrhajós Farkas Bertalan személye miatt van így; az elmúlt időszakban több hazai fejlesztésű űrtechnikai eszköz is munkába állt, nemzetközi szakmai ismertséget hozva ezzel hazánknak. Ilyen eszközök a Budapesti Műszaki Egyetem zsebműholdjai mellett például a Nemzetközi Űrállomást is megjárt Pille és Tritel sugárzásmérő eszközök is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén nyáron bejelentette a hazai űrkutatás újabb mérföldkövét: ez alapján - az elfogadott kormányzati Űrstratégiában foglaltaknak megfelelően - legkésőbb 2025-ig újabb kutatóűrhajósa lesz hazánknak.
A most Budapestre készülő űrhajósok éves kongresszusát az amerikai székhelyű Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers – ASE) rendezi, amelynek tagságában jelenleg 38 ország mintegy 400 űrhajósa szerepel. Céljuk az űrtudomány és az űrkutatás népszerűsítése kiképzett, és az űrt is megjárt szakemberek segítségével, kiemelten a természettudományi területen tanuló egyetemi hallgatók, középiskolai diákok és a szektor iránt érdeklődők körében. A Szövetség jelenlegi elnöke az az orosz Oleg Kotov, aki a századik orosz űrhajósként több mint fél évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson. Az űrmisszó során két űrsétát is megtett, emellett társa volt az egyik első űrturistának, a magyar származású Charles Simonyinak is.
A 2020-ra tervezett kongresszus rendezési jogát Magyarország már korábban elnyerte, az esemény azonban a járványhelyzet miatt csak az idei évben kerülhet megrendezésre. Hazánk nem először házigazdája az eseménynek: 1986-ban, a másodikként megrendezett kongresszusnak is a magyar főváros adott otthont. Az azóta eltelt időben a többi közt Mexikóváros, Rijád, Berlin, Washington, Peking, Moszkva, Tokió és Bécs is helyszíne volt az éves találkozónak, így Budapest ebben a viszonylatban világvárosok méltó és egyenrangú társa lett a rendezésben.
A Kongresszusra érkező, várhatóan mintegy félszáz űrhajós a hét során szakmai és ismeretterjesztő programokon vesz részt. Mindenszentek napján egy, az elhunyt űrhajósok emlékére ültetett fát avatnak fel a budapesti Városligetben, a rákövetkező napokban pedig vidéki nagyvárosokat – Debrecen, Győr, Kecskemét és Miskolc – látogatnak meg az űrhajósok, ahol az űrkutatás és űrtudomány iránt érdeklődő hallgatókkal, valamint az űripar és űrkutatás felé nyitott hazai szereplőkkel találkoznak hivatalos és kötetlen formában egyaránt. A szakmai kongresszus egész héten át, több szekcióban folyik majd a fővárosi helyszínen, a részletekről a https://www.asebudapest2021.com/ honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Kapcsolódó cikkek
- Együtt visszük Erdélyt a Holdra!
- Az ABB és a Nüvü kamerákat szállít a NASA jövőbeni űrtávcsövéhez
- Magyar fejlesztők dobtak ötletet a NASA-nak
- NASA fődíjat hozott haza a Puli
- Nemzetközi konferenciával ünnepli a Puli a Holdra szállás 50. évfordulóját
- Aszteroida Nap, 2019: globális közvetítés SES műholdakkal
- A Bridgestone csatlakozik a Nemzetközi Űrkutatási Programhoz
- Űrkutatással kapcsolatos Viber Community-ben cserélhetnek eszmét a technológia és tudomány iránt rajongók
- Űrbányászat: egyre konkrétabbak a holdi erőforrások feltárására irányuló tervek
- Feljövőben a Hold - A Puli Space 2017-ről
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.