Innováció nélkül nincs növekedés
Növeli kutatás-fejlesztési kiadásait a közép-európai cégek többsége, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatok részéről – derül ki a Deloitte friss felméréséből. A legtöbb vállalkozás számára azon K+F tevékenységek beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe.
A közép-európai vállalatok 52 százaléka a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben – derül ki a Deloitte Central European Corporate R&D Report 2018 kutatásából. A középtávú terveket vizsgálva még nagyobb a hajlandóság a régió cégeinél, hogy többet költsenek K+F-re, a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli ezirányú kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet.
A felmérésben résztvevő cégek többsége erősítené a K+F tevékenységet, de több komoly akadályozó tényezőt is megemlítettek. A megkérdezett vállalkozások harmada szerint nehéz azon K+F tevékenységek pontos azonosítása, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe. Hasonlóan magas azon cégek aránya, amelyek a kapott támogatásokkal, illetve adókedvezményekkel kapcsolatos rendelkezések esetén a szabályozás nehézségeire és bonyolultságára panaszkodnak. Ebben a vonatkozásban ugyanakkor javult a helyzet, mivel 2016-ban még a vállalkozások 31 százaléka emelte ki ezt a problémát. A gyakran említett kihívások közé tartozik még a költségek kiszámítása és elszámolása (23 százalék), míg a K+F tevékenységgel kapcsolatos kiadások nyilvántartását a megkérdezettek tizede tartja komoly problémának.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a közép-európai cégek egy része nem foglalkozik érdemben a szellemi tulajdon védelmével. A megkérdezett vállalatok mindössze 67 százalékánál van titoktartási szabályzat, márkajelzéssel 47, míg szabadalmi védelemmel 44 százalékuk óvja szellemi tulajdonát, azonban 12 százalékuk semmilyen intézkedést nem tesz a szellemi tulajdon védelmében.
„A közép-európai országok többségében – és Magyarországon is – még az elsődlegesen belső piacokra fókuszáló vállalkozások is felismerték, hogy a hasznosítható kutatás-fejlesztés és innováció a fenntartható növekedésük egyik lényegi eleme. Az olcsó munkaerőre építő üzleti modellek ideje lejárt. Az egyes országoknak pedig komoly szerepe van abban, hogy olyan kiszámítható szabályozási és ösztönzési környezetet biztosítsanak, ahol a vállalkozások nem csupán a rövid távon szükségszerű, hanem a közép távon és stratégiailag is fontos innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységüket is erősítik. Ez a szabályozási és ösztönzőrendszeri környezet jelentősen hozzájárul a fenntartható makrogazdasági növekedéshez” – mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte K+F és állami támogatásokért felelős közép-európai vezetője.
A kutatás-fejlesztési beruházások és az innovációs készség a vállalkozások üzleti sikereiben is meghatározó szerepet játszanak. A Deloitte idén ismét meghirdette a „Technology Fast 50 Central Europe” versenyét, amire a 2014-2017 között látványos növekedést felmutató innovatív technológiai cégek jelentkezését várják a régió 18 országából, köztük Magyarországról is. A korábbi évek nyertesei között olyan ismert hazai vállalkozások is szerepelnek, mint a Tresorit, az NNG, a Solvo Biotechnology vagy a Starschema.
A Technology Fast 50 Central Europe versenyre a http://www.deloitte.com/hu/fast50 weboldalon lehet jelentkezni 2018. július 31-ig, a rangsort 2018. október 11-én mutatják be. Valamennyi, a feltételnek megfelelő jelentkező automatikusan részt vesz a Deloitte EMEA Technology Fast 500 versenyen is.
A kutatásról
A Deloitte Central European Corporate R&D Report 2018 kutatás során a közép-európai régió 9 országában (Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) 329 vállalkozás képviselőit kérdezték meg.
Kapcsolódó cikkek
- Az idősek sem maradhatnak ki a digitális világból!
- A multik kerülhetnek először célkeresztbe a GDPR miatt
- Új vezető a Deloitte Magyarország German Desk üzletágánál
- Ideje felkészülni a vállalkozásoknak az Ipar 4.0-ra
- Új innovációs stratégia a GEFCO-nál
- A hazai e-sport piac helyzete
- A magyar fiatalok maguknak, a külföldiek a családjuknak szeretnének bizonyítani
- A gyártók Ipar 4.0 projektjeinek még egy nagy lépéssel kell fejlődniük
- Három új projektet indított útjára a Samsung innovációs laborja
- Indul a Deloitte Technology Fast 50
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Jön az év legnagyobb innovációs és startup fesztiválja
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.
Teljes mértékben napenergiával működtethető a Lenovo üllői gyárának innovációs központja
Új, a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) innovációkat ellátó napelemeket telepített a Lenovo üllői gyártóüzeme. A vállalat 2023 októberében átadott létesítményében működő globális innovációs központja ezáltal azt is biztosítja, hogy az ügyfelek 100%-ban napenergiával tesztelhessék a HPC-munkaterhelést.
Így működnek majd a távfelügyelt boltok
A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.