3D nyomtatás jogi vonatkozásban
Uniós szinten foglalkozak a témával
Ma már szinte bármit elő lehet állítani 3D nyomtatóval: játékokat, alkatrészeket, szemüvegkeretet és akár orvosi eszközöket is. Mivel ezek a nyomtatók viszonylag könnyen beszerezhetők, számos kérdés merül fel az ily módon létrehozott tárgyak minőségével és a szerzői illetve iparjogvédelmi jogok esetleges megsértésével kapcsolatban.
Rohamléptekben fejlődik napjaink egyik legizgalmasabb technológiája, a 3D nyomtatás. Miközben a professzionális gépek több tízmillió forintba is kerülhetnek, a kisebb gépek – amikkel számos termék akár házilag is előállítható – már néhány százezer forintért beszerezhetők. Azonban a 3D nyomtatás számos kockázatot hordoz magában.
„Az olcsó és bárki számára elérhető gyártás legújabb formája veszélyt jelenthet a szerzői és iparjogvédelmi jogok jogosultjaira nézve.Az ily módon történő másolás komoly károkat okozhat annak, aki rengeteget költött egy eszköz megtervezésére és kifejlesztésére.” – figyelmeztet Torsten Braner.
„Továbbá a 3D-s nyomtatás lehetővé teszi, hogy a hamisítók hazájukban állítsanak elő árucikkeket, és ez által elkerüljék a vámvizsgálatot és az áruk esetleges lefoglalását. Nem beszélve arról, hogy a fájlcserére szakosodott weboldalakról letöltött minták segítségével bárki előállíthat különböző cikkeket anélkül, hogy azokat közvetlenül megvenné egy kiskereskedőtől. Az orvostechnikai eszközök nyomtatása kapcsán pedig számos probléma merülhet fel. Például, ha egy olyan egyszerű orvosi eszközt, mint egy fecskendőt 3D nyomtatóval állítunk elő, a fogyasztók nem tudnak bizonyosságot szerezni arról, hogy a termék megfelel a toxikológiai vizsgálatok követelményeinek” – fűzi hozzá a közösségi jogász.
Éppen ezért az új technológia hatással van az orvosi eszközökkel kapcsolatos jogi szabályozásra is. Az orvostechnikai eszközök forgalmazásának nagyobb biztonsága érdekében szükségessé vált a vonatkozó európai uniós jogszabályok módosítása. A tervezett új rendelet számos, az eszközök eredetiségét biztosító szabályt vezetne be.
Például az orvosi eszközöknek az ellátási láncban való nyomon követhetősége lehetővé tenné, annak megismerését, hogy az eszköz honnan származik, és kinek a részére értékesítik. Továbbá a gyártók számára kötelező lenne a termékeik gyártásával és az esetleges kockázatokkal kapcsolatos információknak egy egyedi eszközazonosító rendszerben (Unique Device Identification, UDI) való ismertetése. A gyártóknak és a meghatalmazott képviselőknek pedig regisztrálniuk kellene magukat és az általuk forgalmazott eszközöket is az Eudamed (az orvostechnikai eszközök európai adatbankja) adatbázisában.
Ha a rendelet hatályba lép remélhetőleg kisebb lesz az esélye annak, hogy rossz minőségű orvostechnikai eszközök kerüljenek forgalomba. A szabályok ismeretében a tudatos fogyasztók könnyebben felismerhetik a 3D nyomtatókkal készült hamisítványokat, például abban az esetben, ha nincs megjelölve a származási helyük, nincs UDI számuk vagy nem regisztrálták őket. Az Európai Parlament ősszel szavaz a rendelet tervezetéről, amely után a javaslat az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre (IVD orvostechnikai eszközök) vonatkozó előírások módosításával kapcsolatos javaslattal együtt az Európai Tanács elé kerül.
Kapcsolódó cikkek
- Új nyomtatási technológiát mutatott be az Epson
- OKI multifunkciós mobilnyomtatás AirPrint támogatással
- Az onlinekassza jogi segítséget nyújt a hibásan teljesítő pénztárgépszállítókkal szemben
- Büntethető egy hírportál az oldalán megjelent sértő kommentek miatt
- A UPC-nek be kell fizetnie a 60 millió forintos bírságot
- Jogi úton győzött a Kaspersky Lab a szabadalmi troll, a Lodsys ellen
- Mobil nyomtatásban erősít a HP
- Párizs eljárást indít a Google ellen adatkezelési politikája miatt
- Visszavonulót fújt az Európai Bizottság a telefonadó ügyében
- Nem kért internetes reklámmal vertek át 577 céget
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.